Krka A nemzeti parkot csodás vízesések tarkítják, és ami igen ritkaságnak számít, ezen vízi csodák némelyikében meg is mártózhatunk. A hely természeti környezete is kiemelkedő, felejhetetlen élményt nyújt a látvány. Horvatorszag nemzeti parkok . Mljet Mljet szigete Horvátország legdélibb csücskében fekszik. A dombos felszínen két mészkőbemélyedés található sós vízű tóval, amelyeket csatorna köt össze Plitvicei- tavak Horvátország szívében fekszik a legrégebbi és legismertebb nemzeti park, a Plitvicei-tavak Nemzeti Park. A parkot 16 tó alkotja, amelyeket a mésztufa leülepedésével keletkezett vízesések kötnek össze. A tavakat a látógatók fából kirakott ösvényeken járhatják körül.
A sziget legmagasabb pontjáról, a Montokuc csúcsról szép időben ellátni a Pelješac-félszigetre, sőt, egész Korčuláig is. A szigeten található sóstórendszer is lenyűgöző. Egy egyedülálló földrajzi és oceanográfiai jelenségről van szó, amely világszinten is unikumnak számít. A Veliko jezero és a Malo jezero tavak felfedezetlen titkaik sokaságával már évtizedek óta vonzzák a természettudósokat és más érdeklődőket – főként az érintetlen természetet kedvelő turistákat. A nyílt tenger felőli részen a tenger benyúlik a sziget testébe; ez alkotja a Veliko jezerót, majd egy még szűkebb csatornán (kanal Soline) ömlik át, feltöltve a Malo jezero medrét. Mljet szigete szépen fejlett, dús, őshonos fenyőerdő -takaróval büszkélkedhet. Régen a Földközi-tenger partjait mindenütt ilyen erdő fedte, de mára már kevés helyen maradt meg eredeti formájában. A szigetet buja növényzete miatt az ókorban zöld szigetnek nevezték el. Az, hogy a szigeten ma öt különféle erdő nő, főként a bencés szerzetesek érdeme, akik Mljet földesuraiként nagyon sokat tettek a szigetért, és a 18. Horvátország nemzeti parkjai | Horvátország szállás. század végéig szigorúan megtiltották a sziget nyugati részén való bármilyen letelepülést.
A folyó egy kanyonban folyik, mely eléri a 200 méter mélységet is, az áramlás következtében még vizeséseket is gerjeszt. Mljet Dubrovniktól délnyugatra fekszik Mljet szigete. Nyugati részén egy Nemzeti Park helyezkedik el két mély öböllel, melyeket a nagyon szűk nyílt tengeri kapcsolata miatt tavaknak is neveznek; különleges mediterrán növényzet, értékes antik műemlékek és egy XII. századi bencés kolostor a szigetecske tavának közepén - az öbölben. A Mljet tavak vizeiben felfedezték a legősibb és legnagyobb (50 cm) mostanság már ismert típusú medúzát. Az éghajlat jellemzően mediterráni; az átlagos januári hőmérséklet 8, 7 °C, júliusban pedig 24 °C. TERMÉSZETI ÉS NEMZETI PARKOK - Horvátország. Paklenica Legismertebb a hegymászó lehetőségei miatt. 1949-ben Nemzeti Parkká nyilvánították, területe 102 km2. Plitvicei tavak 16 különböző, egymással összekötött tó alkotja. A legmagasabban fekvő tó a Proščansko. Decemberben és januárban a tavak általában befagynak. 1949-ben nyilvánították Nemzeti Parkká, területe 295 km2. Risnjak Hegytömb és Nemzeti Park (1953 óta) a Gorski Kotor nyugati részén.