A Szent István tér a pécsi belváros egyik idegenforgalmi központja. A középkorban a Széchenyi tér mellett a város egyik piactere volt. A tér főbb látványosságai az Ókeresztény sírkamrák, a tér közepén elhelyezkedő szökőkút és számos híresség szobra. Korábban a téren vízlépcső futott le, viszont a tér átalakításakor, 1975-ben az Ókeresztény Mauzóleum feltárásakor ezt a lépcsőt megszüntették. A padokkal körülvett szökőkút fiatalok és turisták kedvenc helyévé vált.
Szent István tér Közigazgatás Ország Magyarország Település Pécs Városrész Belváros Névadó I. István Irányítószám 7621 Földrajzi adatok Elhelyezkedése Szent István tér Pozíció Pécs térképén é. sz. 46° 04′ 36″, k. h. 18° 13′ 23″ Koordináták: é. 18° 13′ 23″ A Wikimédia Commons tartalmaz Szent István tér témájú médiaállományokat. A Szent István tér a pécsi belváros egyik idegenforgalmi központja, világörökségi terület és számos pécsi rendezvény színtere. A középkorban a Széchenyi tér mellett a város egyik piactere volt. A Szent István nevet 1989 óta viseli ismét. A tér főbb látványosságai az Ókeresztény sírkamrák, a térről jól látható Pécsi székesegyház, a Littke pezsgőgyár által életre hívott Pezsgőház, a tér közepén elhelyezkedő szökőkút és számos híresség szobra. Itt kerül megrendezésre minden évben a Sétatér fesztivál és a Pécsi napok, és igénybe veszik számos más rendezvény kapcsán is. Korábbi elnevezései [ szerkesztés] Történeti leírásokban a tér korábban többféle néven szerepelt: 1712: Búza-piac, 1722-ben két részből állt az Untere Schlossgasse (Alsóvár utca) és a Schlossberg (Várhegy), 1843: Virág utca, 1864: Scitovszky tér, 1948: Szent István tér, 1962: István tér, 1989: Szent István tér.
"A Marslakó egy szép napon szerencsésen megérkezett Pestre, szobát vett ki a Bristolban, lekefélte ruhájáról a csillagok porát és telefonált nekem, hogy megbeszélésünk értelmében mutassam meg neki a Várost" (Szerb Antal: Budapesti kalauz: Marslakók számára) Örömmel teszünk eleget a kérésnek: A zö 2001-ben kiadott BUDAPESTI ZÖLDKALAUZ című könyv interaktív változata. Abból a célból jött létre, hogy összegyűjtse és bemutassa a közösségi élet színtereit ezek közül is elsőként a budapesti parkok, terek jelenét, múltját jövőjét, a rejtőzködő értékeket, a "titkos" jó helyeket, kultúrtörténeti érdekességeket. A honlapot mindenki által szerkeszthető virtuális közösségi térnek szánjuk, reméljük amellett, hogy kordokumentum hasznos adatbázisa lesz a különféle terveknek, kutatásoknak.
Az ökoturisztikai parkban bemutatják a Mecsek és környéke állat és növényvilágát.
A teljesítmény cookie-k arról gyűjtenek adatokat, hogy hogyan használják a honlapunkat. Ezeket arra használjuk, hogy jobban megértsük miként használják a honlapunkat, hogy annak tartalmát és funkcióit javítsuk.
Az első sírkamrát a 18. század elején a mai Nagy Lajos Gimnázium udvarán találták, erről azonban csak feljegyzések tudósítanak. Az első olyan ókeresztény emlék, amely mind a mai napig fennmaradt a Péter-Pál sírkamra, 1782-ben került elő. A Cella Septichora Látogató Központ és föld alatti régészeti lelőhely részeként 2007-től megtekinthető: Korsós sírkamra, Péter-Pál sírkamra Nyolcszögű sírkápolna III. számú sírkamra IV. számú sírkamra XIX. számú sírkamra XX. számú sírkamra Cella Septichora Látogatóközpont bejárata a tér felső részén a sétányról, az Ókeresztény Mauzóleum a tér középső részéről közelíthető meg. Széchenyi Tér – Pécs A Széchenyi tér Pécs belvárosának közigazgatási, kereskedelmi és idegenforgalmi központja. A középkorban a város piactere volt. Pécs legszebb és legtöbb látványosságot mutató tere. Számos városi kulturális rendezvénynek szolgál helyszínéül. A Széchenyi tér nevet 1864-óta viseli. Előtte volt: Fő tér, Városi piac, Bazár, Fórum. A hatalmas Széchenyi térbe összesen 12 utca torkollik.