Amennyiben például egy átalakulást követően egy olyan számla módosítása történik, amelynek az átalakulás előtti időben történt meg a kiállítása, akkor az adóalany aktuális adószámán történik meg a számla kiállítása. Más a helyzet az áfa csoportból történő kiválásnak, vagy az áfa csoport felbomlásának. Az áfa csoport esetében a tagok egyetemleges felelősséggel tartoznak az áfa csoport alanyiság alatti időszakban. Így például, ha egy csoporttag kiválik az áfa csoportból, melyet követően kiállít egy olyan módosító számlát, mely a csoport tagság idejében kiállított számlát módosítja, akkor a számlával egy tekintet alá eső okiraton az áfa csoport adószáma jelenik meg. Az adószám szerepeltetése a számlán. A vevő adószáma A fentiek alapján már sejthetjük, hogy a vevő adószámának a feltüntetése is tartalmaz csapdákat. Először is nézzük meg, hogy egyáltalán mikor kötelező feltüntetni a vevő adószámát. Amennyiben belföldi adóalany a vevő, akkor az adószámát akkor kötelező feltüntetni, amennyiben fordított adózású ügylet szerepel a számlában, vagy egyenes ügylet esetében a számlában feltüntetett áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot.
Ez segít saját nyilvántartásunk követésében, hisz a folyószámla kivonat a befizetések és a már beadott adóbevallások alapján készül. Tételes adószámla-kivonat letöltés menete: -> eBEV szolgáltatások "Használom a szolgáltatást" -> felhasználónév, jelszó beírása -> "Belépés" -> felső vékony sávból válasszuk ki: "Szolgáltatások" -> "Adószámla és pótlékadatok" -> "Adószámla" -> "Új lekérdezés" -> "Adózó"-nál kiválasztjuk saját magunkat, vagy az általunk képviselt adózót (dátumot csak akkor kell átállítani, ha korábbi évek folyószámláját szeretnénk lekérni, az aktuális egyenleg lekérdezésénél maradjon az aznap) -> "Lekérdezés indítása" -> várakozzunk, míg felvillan a kék színű "Elkészült eredmények! Mit kell tudni az adószámla-kivonatokról? - Adózóna.hu. " felirat jobb oldalon, közép tájt, majd erre nyomjunk rá -> az alatta levő sávban pirossá válik az addig szürke színű "pdf" ikon. Ha erre rányomunk, letöltjük és megnyitjuk az adófolyószámlát. Adószámla-kivonat általános értelmezése: A folyószámlán a különböző adónemek külön kis táblázatokban látszódnak.
Telepített ÁNYK program nélkül a beküldött bevallást nem tudjuk megnyitni, tehát ha nincs telepítve a számítógépünkre, akkor csak annyit fogunk látni, hogy mikor, milyen bevallások, dokumentumok lettek beküldve, de megnézni nem lesz rá lehetőségünk. Lekérdezés menete: felső vékony sávból válasszuk ki: "Szolgáltatások" -> "Bevallás (dokumentum) lekérdezés" -> "Beküldött dokumentumok" -> "Adózó"-nál kiválasztjuk saját magunkat, vagy az általunk képviselt adózót -> "Bejelentés időpontja (-tól)" rubrikába a lekérdezés kezdeti dátuma, a "Bejelentés időpontja (-ig)" rovatba pedig az időszak vége kerüljön. A kettő közt legfeljebb 1 év lehet, tehát adatokat egy lekérdezés alkalmával csak egy évre lehet lekérni (közvetlen egymás után több lekérdezést is elindíthatunk) -> "Lekérdezés indítása" -> lejjebb görgetve megjelennek a beküldött dokumentumok. Az itt láthatók közül a típus, az időszak és a benyújtás dátuma a fontosabb információ. A kiválasztott nyomtatvány sor jobb szélén lévő kis négyzetet bepipáljuk (egyszerre akár többet is) -> bal oldalt legalsó sorban "Állomány lekérése" -> az addig szürke négyzetben lévő nyíl zöldre vált -> ha erre kattintunk, megnyithatjuk a nyomtatványt.
Ezeknél a vállalkozásoknál a számjelnek egy részét felhasználva az alábbi módszerrel hoztak létre új adószámokat: A kimaradt tartományok nagy részét a cégek adószámai alkotják. Sajnos azért akad rá példa, hogy az adószámok nem a megfelelő tartományhoz tartoznak. Miért az adószámmal azonosítsam a cégeket? Könnyen felmerülhet benned pár kérdés. Miért ne cégjegyzékszámmal vagy cégnévvel azonosítsak? Miért ne cégjegyzékszámmal azonosítsak? Azért, mert a cégjegyzékszám változik, pl. társaságiforma-váltáskor vagy a székhely megyék közötti változásakor. Erre a problémára a legjobban az világít rá, hogy a múltban a magyar cégnyilvántartást megyénként szervezték meg: így fordulhat elő, hogy adott cégjegyzékszámra keresve azt az információt kaphatod a cégnyilvántartásból, hogy a céget törölték, miközben ez a törlés csak az adott megyében bejegyzett cégjegyzékszámú cégre (a cég történetének arra az egy korszakára), vagy a cég fióktelepére vonatkozik (nem az egész céget érintő változásra). Vagyis egy gazdasági társaságot – akár jogszerűen eljárva is – a cégjegyzékszám alapján el lehet tüntetni a hitelezők szeme elől: ha a cég tulajdonosa eladja a társaságát, s az új tulajdonos átkereszteli a céget, ezzel egy időben más megyébe helyezi át annak székhelyét, az azonosítást a cégjegyzékszámmal megkísérlő érdeklődő egy töröltnek mondott cégről fog csak információt kapni az e-cégjegyzékben, ha cégjegyzékszámmal keres.