Nekifogott emlékiratai megírásának Az utolsó kínai császár voltam címmel, amelyből Bernardo Bertolucci 1988-ban filmet is készített. Betegség vitte el 1967. október 17-én Kína utolsó császárát. (Borítókép: Agyaghadsereg 2009. Az utolsó kínai császár. június 10-én Kínában. Fotó: FREDERIC J. BROWN / FILES AFP / AFP) A Microsoft és a partnerei kompenzációt kaphatnak, ha Ön vásárol valamint az ezen az oldalon elhelyezett ajánlott hivatkozásokat követve.
A Kadettennél eddig csak ketten tettek szert hasonló népszerűségre: a 95-szörös magyar válogatott Kotormán Attila, illetve a Dunaferrben is megforduló szlovák Peter Kukucka. Az egyesületnél úgy tartják, nem ilyen búcsút érdemelt volna, ám a celldömölki születésű kézilabdázó szerint nem történt tragédia. "Tudtam, hogy valami nincs rendben a térdemmel, a fájdalom ugyanis egyre kellemetlenebb lett – mondta a Nemzeti Sportnak a 188 centis, 94 kilós Császár Gábor. Kikerült Ben Affleck és Matt Damon csókja Az utolsó párbajból | 24.hu. – Hiába szerettem volna tenni a dolgomat a pályán, hamar be kellett látnom, hogy nem fog menni. A döntő első meccsét félbe kellett hagynom, de ez valahogy erre az egész schaffhauseni történetre is igaz: úgy távozom, hogy az utolsó feladatomat nem tudtam elvégezni, ami kifejezetten bosszant. Bár hat hétig mankóznom kell az operációt követően, és a felépülésem is beletelik négy-hat hónapba, mégsem dőlök a kardomba, mert így legalább fújhatok egyet, s újult erővel vághatok neki a zürichi kalandnak. Jó lesz hazamenni Magyarországra, pihenni, feltöltődni, és a segítség is jól fog jönni a gyerekekkel, miután most a feleségem viszi a háztartást. "
Mivel pihenőt ekkor sem engedélyezett magának, az ártatlan náthából tüdőgyulladás lett, amikor november 21-én nyugovóra tért, orvosa jogos aggodalommal kérdezte, mit szándékozik csinálni másnap: "Felkelek, mint máskor" – hangzott a válasz, de nem így történt. Este kilenc órakor, álmában érte a halál, 86 éves volt. Az első magyar hivatalnokok, akik értesültek Ferenc József állapotának romlásáról, a cs. és kir. kabinetiroda magyar munkatársai voltak, a távirat november 21-én, este 9 óra 45 perckor érkezett: "I. Ferenc József, Ő császári és királyi apostoli felsége ma… este 9 órakor a schönbrunni kastélyban az Úrban csendesen elszenderült". Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Az utolsó római császár. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A kínai császári cím évezredeken átívelő uralkodói megnevezés volt a távol-keleti államban. A címet Kína uralkodói az ország egyesítésétől, azaz a Csin-dinasztia (i. e. 221) megalapításától Jüan Si-kaj császári kísérletének kudarcáig, 1916-ig használták. Kína első császára az agyaghadseregéről híres Csin Si Huang-ti (i. ORIGO CÍMKÉK - Az utolsó császár. 246–i. 210) volt. Uralkodása alatt a birodalom északi határán megkezde a kínai nagy fal kiépítését, amely az északról érkező barbár hordákat volt hivatott megállítani. A kínai császárt az Ég fiának is szólították, ami arra utal, hogy a kínai császár az egész világ ura, az ég alatti világ helytartója. Az elmélet a konfuciánus gondolatokból ered, miszerint az égen nem lehet két Nap, tehát a földön sem lehet két uralkodó, ezzel pedig egyértelműen deklarálták hatalmukat az uralkodók. Természetesen más elméletek is születtek, mégpedig hogy Kína a világ közepe, a többi ország pedig hozzá képest perifériára szorult, civilizálatlan és barbárok lakta terület mind. A Kína-központú világkép pedig úgy alakította – kormányzati nyomásra – a társadalmat, hogy az emberek egyértelműen érezzék, a környező országok mind csak alattvalóik lehetnek.
Bár szerelmi házasságot kötött Wittelsbach Erzsébettel, ismertebb nevén Sisivel, emberileg azonban nagyon különböztek. Emiatt lassan eltávolodtak egymástól, kapcsolatuk kihűlt, Ferenc József testi és lelki vágyainak kielégítésére szeretőket tartott, ám a nagybetűs nő mindig is Sisi maradt a szívében. Négy gyermekük született, de a császár nem ápolt velük szoros viszonyt, és családi tragédiák is érték. Elsőszülött lánya, Zsófia Friderika két esztendősen elhunyt, majd egyetlen fia, a trónörökös Rudolf főherceg pedig önkezével vetett véget életének 30 évesen, 1889-ben. Feleségét is elvesztette, ami nagyon mélyen érintette: Sisit 1898-ban brutálisan meggyilkolták. A magyar szabadságharc után el kellett fogadnia itáliai területeinek elvesztését, Ausztria kimaradását a német egységből, élete alkonyán pedig az első világháború nehézségeit. Több mint 75 ezren vettek részt Akihito császár utolsó hivatalos születésnapi ünnepségén | Paraméter. Joggal mondhatta el magáról: "az élet semmitől nem kímélt meg". Birodalma széthullását azonban már nem élte meg. Álmában hunyt el A háború embert próbáló napjaiban még keményebben dolgozott, 1916 őszén megfázott.
Akihito 1952. november 10-én lett hivatalosan trónörökös, 1953-ban már ő képviselte apját II. Erzsébet brit királynő koronázásán. Hirohito betegsége miatt 1988-tól már ideiglenesen ellátta az államfői teendőket. Apja 1989. január 7-i halála után lépett trónra, hivatalos trónra lépési szertartását 1990. november 12-én tartották. A Krizantémtrón 125. császára már nem istenként, csupán emberként vette át a hatalmat, uralkodásával elkezdődött a heiszei, a "békét teremtő" uralkodói éra. Akihito azon fáradozott, hogy begyógyítsa az apja nevében Ázsiában folytatott japán hódító háborúk okozta sebeket, és emberarcú monarchiát teremtsen. A császár egészsége az utóbbi másfél évtizedben megrendült. Egyre inkább nyomasztották az uralkodással járó kötelezettségek, ezért fontolgatni kezdte lemondását. Hasonlóra két évszázada nem volt példa, legutóbb 1817-ben Kókaku császár mondott le a fia javára. A második világháború után elfogadott alkotmány ezt nem tette lehetővé, így a parlament 2017 nyarán kifejezetten Akihito személyére szabva alkotott törvényt, hogy a jövendő uralkodók ne követhessék könnyen a példáját.
Budapestről a menetrendben feltüntetetten kívül még különvonatot is kellett Bécsbe indítani. A visszaúton azonban tragédia történt: a zsúfolásig megtelt különjárat Herceghalomnál összeütközött a Grác felé tartó személyvonattal. A tragédia híre megtöltötte a másnapi lapokat, kiszorítva az új uralkodó személyéről szóló híreket. A trónutódlás amúgy zökkenőmentesen ment végbe. A Habsburg–Lotaringiai-házból származó Károly főherceg közvetlenül a temetés után osztrák császár lett, ami azt is jelentette, hogy átvette a hadsereg legfőbb parancsnokságát, magyar királlyá pedig december 30-án koronázták a budavári Mátyás-templomban. Magyar király koronázásán amúgy ekkor csendült fel először a magyar himnusz, melyet a Gott erhalte kezdetű császári himnusz helyett énekeltek. Ligeti Dávid, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa a kérdésére elmondta: a koronázási menet a Budavári Palotából indult a Mátyás-templomba. Ágyúdörgés és harangzúgás mellett vonult be Károly és felesége, Zita, a templomba, ahol Tisza István magyar királyi miniszterelnök nádorhelyettesként tette a király fejére a Szent Koronát, miközben az érsekek és püspökök kezüket a korona felé nyújtva áldást mondtak.