Figyelt kérdés A török kiűzése Magyarországról 1681-ben a török birodalom befejezte az oroszokkal vívott háborút. A szultán ezután egy nagy nyugati támadás tervét fontolgatta. IV. Mehmed 1683 májusában kinevezte Kara Musztafa nagy-vezért a Lipót császár elleni háború parancsnokává. Csatlakozásra szólította fel vazallusait, Apafi Mihályt és Thököly Imrét. A császári katonaság Magyarországot feladta, és visszavonult Bécs védelmére. A török sereg végigvonult az országon, de csak néhány kisebb várat foglalt el, elsősorban Bécs ellen indult. Majdnem két hónapig kitartó, 120 ezer főből álló török ostromgyűrű vette körül az osztrák fővárost. A gyűrűt Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári fővezér vezetésével lengyel, bajor, szász és a császári csapatok roppantották szét 1683 szeptemberében a Bécsi csatában. Thököly már ez előtt vereséget szenvedett. A megtámadottak végre komoly ellentámadásra szánták el magukat. 1684-ben XI. Ince pápa kezdeményezésére létrejött a Szent Liga, a Habsburg-birodalom, Lengyelország és Velence törökellenes szövetsége.
század második felében A török kiűzése Magyarországról A Rákóczi-szabadságharc előzményei A Rákóczi-szabadságharc A Rákóczi-szabadságharc bukása
1646-tól tábornok, 1647-től horvát bán. A Délvidék megerősítésével foglalkozott. Az 1650-es években ráébredt, hogy a magyarság érdekei ellentétesek a bécsi udvar érdekeivel, ezért szervezettebb közéleti tevékenységbe fogott. Célja a független nemzeti királyság megteremtése volt, ennek érdekében az erdélyi protestáns nemességgel szövetkezett. 1655-ben nádorrá akarta választatni magát, de a bécsi udvar megakadályozta ezt. 1663-ban a Montecuccoli vezette császári sereg képtelen volt feltartóztatni a Bécs felé nyomuló török hadakat, ezért kinevezték Zrínyit a magyarországi hadak fővezérévé. Zrínyi visszaverte a török támadást, és miután elmúlt a veszély, leváltották fővezéri posztjáról. A háború a magyarok számára előnytelen vasvári békével ért véget (1664), ez a bécsi udvar legszilárdabb híveit is Zrínyi mellé állította, aki még erőteljesebb szervezkedésbe kezdett a Habsburgok ellen. Ekkor következett be tragikus halála: 1664-ben Csáktornya mellett egy vadászaton baleset érte, egy vadkan halálra sebezte.
Az Adriai Tengernek Syrenaia c. kötet végén található Peroratio (zárszó, berekesztés) is nyomatékosítja, hogy Zrínyi katonai tetteit tartotta életműve lényegének. Dalmát eredetű arisztokrata családból származott, mely azóta harcolt birtokai védelmében, hogy a török megjelent a Balkánon. Neve a horvátországi Zerin vagy Zrin várának nevéből ered. A mai Horvátország területén született Ozaly várában vagy Csáktornyán. Apja korán meghalt, fiai, Miklós és Péter nevelését a király által kinevezett gyámi tanács és Pázmány Péter irányította. Így Zrínyi Habsburg-hű, mélyen vallásos katolikus nevelésben részesült. A grazi jezsuita iskolában, majd a bécsi és nagyszombati egyetemen tanult. Tanulmányutat tett Itáliában. Politikusként, hadvezérként fő célja a török kiűzése volt. 1637-től kisebb-nagyobb támadásokat indított a török ellen, amit a bécsi udvar rossz szemmel nézett. Kényszerítették, hogy részt vegyen a 30 éves háborúban és az I. Rákóczi György erdélyi fejedelem elleni hadjáratban. Ez a testvérharc érlelte meg benne a gondolatot, hogy a királyi Magyarország és Erdély fogjon össze.