Az eredményekből azonban óvatosan kell konklúziókat vonni – jegyezte meg az ügynökség, mert relatíve még mindig kevés omikronos eset van az országban, és előfordulhat, hogy a variánssal megfertőződött emberek nem a teljes lakosságot reprezentálják. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
A brit jelentés, amely az AstraZeneca, Pfizer vagy Moderna vakcinákkal oltott emberek adatait elemzi, megerősítette, hogy a vakcinák – mind a kezdeti kétoltásos sorozat, mind az emlékeztető dózisok – kevésbé hatékonyak és gyorsabban gyengülnek az omikron ellen, mint korábban a delta ellen. Azoknál, akik két adag AstraZeneca vakcina után Pfizer vagy Moderna emlékeztető oltást kaptak, a harmadik dózis 60 százalékban volt hatásos a tünetekkel járó betegség megelőzésében az oltás után 2-4 héttel. A 10. hét után azonban a Pfizer emlékeztető oltása csak 35 százalékos volt, a Moderna pedig 45 százalékos hatásosságot mutatott. 10 hét után csökken az emlékeztető oltás hatása az omikron ellen | 24.hu. Azoknál, akik három Pfizer oltást kaptak, az emlékeztető oltás hatásossága 70 százalékról 10 hét után 45 százalékra csökkent. Azok a pfizeresek, akik harmadikként Moderna oltást kaptak, úgy tűnik, jobban jártak: oltási rendjük akár 75 százalékos hatásosságot is elért az első 9 hétben. Oli SCARFF / AFP A körülbelül 148 000 delta és 68 000 omikron eset elemzésén alapuló jelentés olyan friss adatokat is tartalmaz, amelyek arra utalnak, hogy az omikron kisebb valószínűséggel okoz kórházi kezelést igénylő betegséget, mint a delta.
Független szakértők által még nem jóváhagyott, de hivatalos brit adatok alapján az emlékeztető oltások hatékonysága 10 hét után csökkenhet az omikron esetében – idézi a The New York Times az Egyesült Királyság egészségügyi biztonsági ügynökségének jelentését. Úgy tűnik, az oltások továbbra is hatékonyan védenek a súlyos betegség és a halálozás ellen, a tünetes betegség megelőzésében viszont egyre eredménytelenebbek a 10 hét után. Oltás covid utan. A jelentés azt is megjegyzi: egyelőre még nincs elég súlyos omikron eset annak pontos kiszámításához, hogy az emlékeztető oltások mennyire védenek a súlyos betegség ellen, de a szakértők úgy vélik, hogy a vakcinák továbbra is jelentős védelmet nyújtanak a kórházi kezelés és a halálozás elkerüléséhez. Az ügynökség szerint néhány hétre van még szükség ahhoz, hogy az emlékeztető oltások pontos hatásosságát ki lehessen számolni. Azt is megjegyezték, hogy a korábbi variánsokkal kapcsolatos tapasztalatok alapján ez a védelem valószínűleg lényegesen magasabb lesz, mint a tüneti betegségekre vonatkozó becslések.
De mi a helyzet, ha nincs együttműködési hajlandóság? Ha azonban az orvos úgy dönt, hogy nem kíván igazolást adni, és a munkaadó képtelen ezt méltányolni, akkor egy további megoldáshoz lehet folyamodni. Alapvetően orvosi szakkérdés, hogy a munkavállaló tud-e ténylegesen munkát végezni az oltás mellékhatásai mellett. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995-ös kormányrendelet alapján a munkavállaló (de emellett a munkaadó is) kezdeményezheti a háziorvos, szakorvos döntésének felülvizsgálatát. A munkavállalónak (vagy biztosítottnak) a rendelet négyes számú mellékletét kell kitöltenie, majd a nyomtatványt a megyeszékhely szerinti kormányhivatalhoz kell eljuttatnia. Index - Belföld - 441 ember halt meg oltás után egy hónapon belül Magyarországon. Az eljárás költség és illetékmentes. A beadványt a területileg illetékes főorvosi bizottság bírálja el. A bizottság berendelheti a beteget vizsgálatra, de ha ezt nem teszi meg valószínűleg megkeresi azt a háziorvost, amelyik megtagadta a táppénzre vételt, és azok alapján az orvosi dokumentációk alapján hozza meg a döntését, amelyeket tőle bekér.
A veszélytelen adenovírus tehát a szervezetben termelni kezdi a patogén koronavírus tüskefehérjéjét, amitől betegek megint csak nem leszünk, de az immunrendszer hadat üzen. A legújabb technológia az úgynevezett mRNS-vakcinák, amelyet a Moderna és a Pfizer/Biontech által kifejlesztett oltások. Ebben az esetben sem a vírust, sem annak alkotóelemeit nem juttatják be a szervezetbe. Az immunizálás úgy jön létre, hogy a bejutatott hírvivő-RNS (mRNS, mint genetikai információ) az emberi sejtekben kezdi el "gyártatni" a vírusfehérjéket. A védettség úgy alakul ki, hogy az immunrendszer legyőzi a betolakodókat és meg is jegyzi azokat. Így mikor legközelebb találkozik velük, már gyorsabban és hatékonyabban pusztítja el a vírust. Sajnos ez a tanulási és kódolási folyamat is lehet kellemetlen, mivel a vakcina hatóanyaga éppúgy kimeríti az immunrendszert, mint egy igazi vírus. Covid után oltás mikor. Viszont így legközelebb - a tudomány mai állása szerint-, nem fogunk kockázatokkal és szövődményekkel szembe nézni, ha el is kapjuk a covidot.