A Magyar Tájak című virtuális kiállítás az alábbi linken érhető el:
A virtuális kiállítás a digitális tanuláshoz is segítséget nyújt, különösen a 9-12. osztályos tanulók tudását gyarapíthatja a Nemzeti Alaptantervvel összehangoltan, a vizuális kultúra, a történelem, valamint a magyar nyelv és irodalom órákhoz kapcsolódóan. A 40 alkotást bemutató kiállítás segít megélni és megérteni az egykori és mai magyar tájak, magyar várak, magyar életképek sokrétű szépségét és történeteik üzenetét, de a képek festőinek életével, illetve az alkotások keletkezésének történetével is megismerkedhetnek. A múzeum kényszerű bezárása óta folyamatosan bővíti és teszi közzé digitális tartalmait a honlapján és a közösségi média-csatornákon, hogy minél szélesebb körben tegye elérhetővé és ismerté az ott őrzött páratlan gyűjteményt. Kiállítási kalauzokat, játékokat, útvonaltippeket, múzeumpedagógiai segédanyagokat ajánl az intézmény (Szépművészeti: Művészet otthonról, Magyar Nemzeti Galéria: Művészet otthonról), amelyeket a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria közösségi média oldalain minden héten több mint 150 ezer egyedi felhasználó tekint meg.
Mednyánszky László: Vaskapu, 1905 körül Összesen negyven ikonikus és kevésbé ismert magyar tájképet mutat be a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria a Nemzeti Összetartozás Napjára készült virtuális kiállítása. A Magyar Tájak című tárlaton a Kárpát-medence legszebb vidékeit, városait, várait láthatjuk a legnagyobb magyar mesterek szemével, Fiumétől a Vaskapuig, Dévény várától Munkácsig, Selmecbányától Vajdahunyadig, Balatontól Budapestig. Az intézmények honlapjáról elérhető tárlaton többek között Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Derkovits Gyula, Márffy Ödön, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál és Rippl-Rónai József alkotásai segítenek felfedezni a történelmi magyar tájakat. A trianoni békediktátum 100. évfordulójától, június 4-étől elérhető virtuális tárlaton látható legkorábbi mű – idősebb Markó Károly Alföldi táj szivárvánnyal című festménye – a 19. század közepén keletkezett, még időben a legközelebbi – Mácsai István Pesti utca című alkotása – a trianoni döntést követően csaknem 50 évvel született.
Nyugat · / · 1912 · / · 1912. 20. szám (Szeged) Kis sömlyék szélin tehenek legelnek, Fakó sárgák a lompos alkonyatban, A szürke fűzfák egyre komorabban Guggolnak a bús víz holt ága mellett. Távolba néznek és a puszta távol Egy gramofon zenéjét hozza nékik, Rikácsolón, rekedten iderémlik, A pocsétában egy vén kácsa gázol. Az alkonyat, a merengő festő fest: Violára a lemenő felhőket S a szürke fákra vérző aranyat ken, Majd minden színét a Tiszának adja, Ragyog, ragyog a búbánat iszapja. (Magyar táj: így lát mélán egy magyar szem. )
A kiállítás képanyaga felöleti az elcsatolt magyar területeken található neves épületeket: Krasznahorka vára, Árva vár, Fraknó vára, de elkalandozik a régi magyar városokban: Brasso, Segesvár, Szabadka, Vereczke és Pozsony vagy a Máramarosi táj csodás lankáit és zöldellő dombjait megörökítő festményein. Munkái a magyar táj szépségeit örökítik meg így: Sümeg, Esztergom, Tihany vagy Veszprém nevezetességeit bemutató festményein, melyeket magyar költők versei kísérnek gondolatébresztőként. A kiállítás november 10-ig tekinthető meg a Post-Art Közösségi térben. Az ünnepélyes megnyitó után volt idő a kiállított anyagok megtekintésére, kötetlen beszélgetésre, amelyet még ünnepélyesebbé tett a bőséges állófogadás. Major Edit
Augustinerkirche -ben egy külön oltár van neki szentelve. A római katolikus egyház boldoggá avatta. Magyarul is volt kitéve pár anyag legutóbb ott. edit: Bécsben