(A helyes válasz tehát a 3. ) A hagyaték az örökhagyó tárgyi és pénzügyi vagyonát (jogot, dolgot, követelést), de egyben hiteleit és adósságait, illetve egyéb kötelezettségeit is jelenti. Ezért nemcsak a hátrahagyott úgynevezett aktív vagyon, hanem az úgynevezett passzív vagyonelemek, azaz a tartozások is örökölhetők. (A helyes válasz a 3. ) Az öröklési igény mint tulajdoni igény sosem évül el, tehát ha egy vagyontárgyat csak a hagyatéki eljárás befejezése után évekkel, évtizedekkel később lelnek fel az örökösök, akkor póthagyatéki eljárásnak lehet helye. BrandChannel: Biztos mindent tud a hagyatékról? Most tesztelheti! | hvg.hu. Ha viszont ez az öröklési igény természetben nem elégíthető ki, mert a dolog nincs meg (például felhasználták, jóhiszemű harmadik személynek ellenérték fejében értékesítették), a helyébe lépő úgynevezett kötelmi igényre már vonatkoznak az elévülés szabályai. (A helyes válasz az 1. ) Az elhunyt bankszámlájának sorsa elsősorban attól függ, hogy van-e ahhoz kapcsolódó halál esetére szóló rendelkezés vagy sem. Amennyiben van, úgy a számla egyenlege nem tárgya a hagyatéki eljárásnak, azt a rendelkezésben meghatározott kedvezményezettnek fizetik ki a hagyatéki eljárásra tekintet nélkül.
Meddig érvényes az írásban tett végrendelet, mit tehetünk, hogy a lányom megkaphassa az örökségét? A végrendelet csak most került elő. Ha még nem indult hagyatéki eljárás az ügyben, akkor az eljárás megindítása már időszerű és aktuális. Az illetékes önkormányzat hagyatéki csoportja előtt a végrendeleti örökös –mint öröklésben érdekelt- kérheti a hagyatéki eljárás megindítását, mely eljáráshoz csatolnia kell a hivatkozott végrendeletet is. Ha már lefolyt hagyatéki eljárás, de a végrendelet érvényesítése a örökös önhibáján kívül nem történt meg, – póthagyatéki eljárás kezdeményezhető –. Az lenne a kérdésem, hogy köteles részből ki lehet-e zárni? 2002-ben édesapám elhalálozott, a búcsúztatásán gyermekeimmel együtt jelen voltam. Sajnos említést sem tettek rólam és unokáiról pedig férjem halála után rendszeresen látogattam Őket. AktaForum a könyvelők szabad fóruma - Tagi kölcsön. A hagyatéki tárgyalásra sem voltam beidézve. Kérdésem, hogy ezek után jár-e a köteles rész. A hagyatéki eljárás lefolytatása során minden örököst, beleértve a köteles részre jogosultakat a kitagadottakat is, a közjegyzőnek meg kell idéznie hagyatéki tárgyalásra.
A "rájövés" mögött pedig mérőóra téves leolvasása áll, ugyanis a 2013-ban történt csőtörés után ők tévesen olvasták le az órát és azóta én is úgy olvastam az évek folyamán és csak most novemberben derült ki egy éves ellenőrző leolvasáskor ez a hiba. Kapcsolódó kérdések:
A befizetési határidőre ügyelni kell, mert az elengedés napján már esedékes volt ha jól emlékszem. Érdemes kiszámolni az elengedés dátumára és ott tartani a számlán, hogy ne legyen bünti. Csöre Köszi végülis beszéltem a NAV ügyintézővel AVBA nyomtatványon kell jelenteni és majd ők hoznak határozatot az illeték összegéről, 60 napon belül. Akkro ezek szerint az illetékfizetés nem a határozat keltétől hanem az elengedés keltétől van? Akkor levették a nyomtatványról az évszámot már, mint pl. a 17-esnél is. Hány évig van valakinek joga tartozást követelni az elhunyt tartozó örököseitől?. Megfizetést nem tudom, a kitöltési útmutatót javaslom elolvasni, mert az illeték tv. még most is az okirat elkészültének napjára datálja az illetékfizetési kötelezettséget ebben az esetben.... Az okiratot az elengedésről csatolni kell a bejelentéshez. Idézet: Az ajándékozási illetékkötelezettség az Itv. 3. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján - ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján keletkezik; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon keletkezik, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény (belföldön átadás) bekövetkezett, - ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.
A tavalyi év közepén a feleségemnek és testvérének édesapja meghalt egy távolabbi városban, akivel évtizedek óta nem tartottak semmiféle kapcsolatot. De tudomást erről csak decemberben szereztek miután értesítették a testvéreket a lakhelyük szerinti Polgármesteri hivatalából levélben, hogy a hagyatéki leltáron szíveskedjenek megjelenni. A hagyatéki tárgyalás még nem volt ez idáig, ezért a hagyatéki tárgyalással megbízott Közjegyzőnek levélben a testvérek vissza akarták utasítani az örökséget. Mivel kis értékű az ingatlan, távolság, a költségek esetleges elmaradt rezsik, ügyintézés, stb., és lehet, hogy nem maradna az örökségből semmi. Majd levél fordultával a válasz lényege az volt, idézem: "az örökség visszautasítása esetén az öröklésből kiesik, azonban – tekintettel arra, hogy a hagyatéki vagyon pozitív – visszautasítás estén a kiskorú örökös a törvény kizáró rendelkezése értelmében az örökséget érvényesen nem utasíthatja vissza". Mint kiderült, hogy a testvérek, mint szülők nem mondhatnak le az örökségről pozitív vagyon esetén a kiskorú gyermekek nevében!
Örökölhetek adósságot? Mi lesz a sorsa a páncélszekrényben rejtegetett műkincsnek? Számít egyáltalán, hogy az örökhagyó rendelkezett valamiről még az életében? A bankszámla automatikusan az örököst illeti, vagy sem? Ilyen és ehhez hasonló közkeletű tévedéseket, illetve kérdéseket járunk körbe cikkünkben, interaktív formában. Sokakat érint, még sincs mindenki tisztában azzal, mi a menet, ha egy szerettünk, hozzátartozónk eltávozik az élők sorából. Magyarországon évente 120-125 ezer hagyatéki eljárást folytatnak le a közjegyzők, ám sok a tévhit az örökléssel és a végrendelkezéssel kapcsolatban. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) legfrissebb felmérésében megkérdezett több mint háromezer fő háromnegyede nem tudta például, milyen esetben örökölnek az élettársak, az 52 százalékuk pedig azt, hogy milyen formai követelmények esetén lesz érvényes egy végrendelet. Most olvasói kérdésekre válaszolva felmérheti, vajon ön melyik körbe tartozik, mennyire van tisztában az öröklés, a hagyatéki eljárás részleteivel – az egyes opciók alatt találja meg, hogy melyik válasz is a helyes.