Borhidi Attila: Növényvilág az Egyenlítőtől a Sarkokig (Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1968) - Szerkesztő Kiadó: Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1968 Kötés típusa: Fűzött papírkötés Oldalszám: 217 oldal Sorozatcím: Természet és mezőgazdaság Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal, ábrákkal illusztrálva, kihajtható térképmelléklettel. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Előszó 5 Kövült krónikák nyomában 7 Hírt ad a növényi múlt 8 Üzenet a kövek alatt 8 Történelemkönyv virágporból 9 A barlanglakók krónikája 9 Az élő parányoktól a "nagy halálig" 11 Mennyi is az a félmilliárd esztendő? 11 Az őstenger élete 12 Föld! Az Egyenlítőtől a mérsékelt övezetig | Pannon Enciklopédia | Reference Library. Föld! 13 Megjelennek a szárazföld első urai 14 A szénné vált dzsungel 16 A sárkány gyíkok országában 19 A sárkánylegenda nyomában 22 Virágba borul a Föld 22 Hol nyílt ki az első virág 22 Új őserdők születése 24 Billeg-e a Föld vagy tágul?
Ha ez egész éves adatokat nézzük (a helyi meteorológiai szolgálat mérései a július 1-től június 30-ig tartó időszakra vonatkoznak), akkor Los Angelesben július elseje óta közel 800 mm eső hullott, ami közel kétszerese az egyébként jóval csapadékosabb Seattle-ben mért értéknek. Az igazán nedves időszak február elején kezdődött, de a csapadék legnagyobb része az utóbbi két hétben esett. Még szembetűnőbb az utóbbi 5 nap statisztikája, amikor a belvárosban 160-200 mm eső esett. A város egész eddigi történetében az utóbbi fél év az ötödik legcsapadékosabb időszaknak számít. Öntöznek a szárazság ellen Szingapúr környékén Az esőzések alaposan átáztatták a talaj felső rétegét, aminek következtében a hegyoldalakon sár- és talajfolyások keletkeztek. Egy ilyen sárfolyás a Los Angelestől 110 kilométerre fekvő La Conchita településen 10 ember halálát okozta és 12-en eltűntek. Tudáspróba kvíz: 10 szórakoztató kérdés a nagyvilágunkból, fogadjunk hogy a felét sem tudod!. A domboldalról lezúduló iszap 20 házat temetett maga alá. A törmelékkel kevert sár vastagsága elérte a 9 métert. A geológusok szerint a sárfolyás pusztítását felerősítette, hogy a hegyoldalakról kiirtották az erdőt, amely aljnövényzetével együtt képes lett volna megkötni a talajt, és lassítani a lezúduló vízmennyiséget.
Hihetetlen, hogy egy boltbamenés alatt is belekötnek GYIKon az emberbe olyan témában, miből épp zarovizsgara készül x)" Biztos voltam ebben, ezért nem néztem utána, de azért nem kéne ennyire szívedre venni a dolgot, ez a weboldal pont arra való hogy információkat gyüjtsön az ember, és vitákat bonyolítson le olyan emberekkel, akiknek más nézetei vannak. Borhidi Attila: Növényvilág az Egyenlítőtől a Sarkokig (Mezőgazdasági Könyvkiadó Vállalat, 1968) - antikvarium.hu. Én ezzel is okosabb lettem... 18:47 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
megoldása 2 éve Afrikában: Atlasz; Európában: Sierra Nevada, Betikai-Kordillerák, Pireneusok, Appenninek, Alpok, Kárpátok, Dinári-hegység, Balkán-hegység, Hellenidák; Ázsiában: Kaukázus, Libanoni-hegység, Kis-Ázsia és az Iráni-medence peremhegységei (Toros-hegység, Elburz, Zagrosz), Hindukus, Pamír, Himalája, Tien-san, Csilien-san, Altaj. 0
Amerika, Ázsia, Afrika, Európa, Ausztrália és persze az Antarktisz - a földrészek neveit általános iskolás kora óta mindenki kívülről fújja, álmából felkeltve is. Ha behunyjuk a szemünket, gond nélkül magunk elé tudjuk képzelni a világtérképet is. Arra azonban kevesen gondolunk, hogy ez a földrajzórákon bevésődött kép hibás. A legtöbb világtérkép hibás Képzelj el egy üveggömböt, melyre a kontinenseket festették. Ha ezt a földgömböt becsomagolod egy selyempapírba, és a gömb belsejéből fényt sugárzol, a szárazföldek árnyékként jelennek meg a papíron. Ez a Mercator-vetület. Gerardus Mercator flamand térképész a XVI. században élt, az általa kifejlesztett világtérképet használjuk a legtöbb helyen napjainkban is. Tesszük ezt annak ellenére, hogy a sarkok felé nagyon torzít, hiszen a gömbfelületből készült hengerfelület. Az észak-déli távolságok az egyenlítőtől távolodva egyre nagyobbak, melynek következtében Alaszka olyan nagynak tűnik, mint Brazília - pedig valójában alig egyötöde -, Grönland pedig a valós méretének tizennégyszerese.
Azért érdekes ez a fajta vulkáni képződmény, mert itt a láva nem távolodik el a krátertől, hanem nagyon hamar megszilárdul. Kilimandzsáró név teoriái A Kilimandzsáró eredeti neve nem igazán ismert, de rengeteg teória létezik. Európai felfedezők 1860-ban a Kilimanjaro nevet úgy adoptálták Swahili emberektől. Az 1907-es kiadású The Nuttal Encyclopedia a hegyet "Kilima-Njaro" néven említette. Johann Ludwig Krapf 1860-ban azt állította, hogy a part mentén lakott Shwahili emberek Kilimanjaro néven emlegették a hegyet. A helybéliek feltevését nem igazán tudta támogatni, mivel sok mindent jelenthetett a Kilimanjaro kifejezés. Úgy vélte jelentheti a "nagyság hegye" vagy a "karavánok hegye" megszólítást is. Az utóbbi kifejezésből úgy vélte, hogy a Kilima hegyet jelentett, míg a Jaro talán karavánt. 1880-as években a hegy a német Dél-Afrika része lett és a németek a "Kilima-Ndscharo" néven emlegették. A globális felmelegedés a hegy hósapkáját hamarosan eltünteti és ez ellen nem sokat lehet tenni.