Gellért Hegyi Sikló

Sunday, 02-Jun-24 04:15:30 UTC

Az ötlet olyannyira megtetszett a terület gazdáinak, hogy a sikló létrehozásának lehetősége már 1996-ban megjelent az I. kerület Szabályozási Tervében, amelyet aztán 1999-ben beépítettek a Fővárosi Szabályozási Kerettervbe is. A Gellérthegyi SIKLÓ Kft. szakértő építész csapata immár másfél évtizede azon dolgozik, hogy megvalósulhasson az a hiánypótló fejlesztés, ami a Gellért-hegyet környezetbarát módon kapcsolná be a főváros közlekedésébe. A projekt megvalósításának valóban megkerülhetetlen részét képezi egyes fák kivágása is. A hatástanulmányban szereplő 94 fa kivágására érvényes engedéllyel rendelkezik a társaság. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a tényt, hogy 35 fát pusztán az egészségi állapota miatt is ki kell vágni, ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a kivágott fák pótlására a társaság közel kilencszáz előnevelt fát ültet. A pótlás pontos helyét a terület tulajdonosai, az illetékes hatóságok, és kezelők fogják kijelölni, a beruházó nyitott az ezzel kapcsolatos egyeztetésekre. További nem elhanyagolható szempont, hogy a beruházás eredményeképpen, a turistabusz-forgalom kiváltásának köszönhetően az egész városrész tisztább, biztonságosabb, összességében nézve élhetőbb lesz, mint korábban volt.

  1. Gellérthegyi sikló kft
  2. Gellérthegyi sikló
  3. Gellért hegyi siglo xx

Gellérthegyi Sikló Kft

A 300 méteres pályán 40 férőhelyes kabinok közlekednének, a sikló útja csak 2 percet venne igénybe. A Gellérthegyi Sikló a tervek szerint Fotó: Walton Imre / Carvatech A már 2004-ben (16 éve) elindított Gellérthegyi Sikló Kft. eredeti elképzelését alapvetően politikai oldaltól függetlenül a mindenkori kerületi és a városi vezetés is szereti, hiszen az növelné a város turisztikai vonzerejét, zöldítene, és csökkentené a Gellérthegy buszforgalmát. Természetesen azért ellene is lehet érvelni, például a nyomvonal mentén kivágott fák védelmét hangoztatva, de összességében az elképzelés jövedelmezőnek és környezetbarátnak tűnik. Járt már itt mindenki Csak éppen az elmúlt 16 év szerencsétlenkedései és politikai váltásai miatt a projekt erősen kínos múlttal rendelkezik. Azt most sem lehet mondani, hogy a helyzet teljesen transzparens lenne. Ám amennyiben a által felvázolt menetrend megvalósul, és Kreinbacher valóban átviszi akaratát és szakmai tudását, akkor lehet arra remény, hogy a holtpontról kirobban a projekt.

Gellérthegyi Sikló

Zöld utat kapott a Kreinbacher-pezsgők milliárdos borásza, épülhet a gellérthegyi sikló A sikló megépítéséről még 2004-ben állapodott meg a Gellérthegyi Sikló Kft., amiben 25 százalékos tulajdonos a Budapesti Közlekedési Központ Zrt., és 75 százaléka van a Sikló-Beruházó Kft. -nek. Utóbbi mögött a Bató Csaba tulajdonában álló S-2018 Eszközkezelő Kft. és a kisebbségi tulajdonos Gellért Hill Experience Kft. áll. A Gellért Hill Kreinbacher egyszemélyes cége. Borítókép: A Gellérthegyi sikló látványterve // forrás: Gellérthegyi Sikló Kft., Közti

Gellért Hegyi Siglo Xx

18/21 A Sikló sínpályája az alagútból kilépve, körülbelül 200 méter hosszban lábakra állítva fut tovább. A sínpálya ezen szakaszára esik a két, egymással ellenkező irányban mozgó, egyenként 52 fős panoráma kabin kikerülési pontja, a "kitérő". A fák koronaszintjén futó sínpár és az azt tartó, növényfuttató hálóval takart lábak biztosítják a meglévő sétányok további, akadálytalan használatát. A 350 méter sugarú ívre szerkesztett, felső pályaszakasz a Gellérthegy ligetesen fásult, átlagosan 10°-ban emelkedő területén fut, így a pályaépítés viszonylag kevés fát érint. A gondos környezettervezésnek és a Sikló biztonsági űrszelvényének lehetséges minimumra csökkentésének köszönhetően a teljes Sikló projekt okán összesen 91 fa kivágása szükséges, amiből 35 úgynevezett "holt fa", amit biztonsági és környezetrekonstrukciós okokból egyébként is ki kell vágni, majd új ültetéssel kell pótolni. Kötelező fapótlás keretében a projekt megvalósulása során mintegy 800 új, őshonos fát kell elültetni az illetékes hatóságok által meghatározott helyeken.

értékét devalválja súlyosan, de a Gellért-hegy lakosságát is beláthatatlan időre megfosztja attól, hogy a városrészből kitilthassák a negyed közúthálózatát megterhelő, súlyosan környezetszennyező buszforgalmat - írják. Állításuk szerint az elmúlt időszakban pörgették a munkát, új tervek készültek. Szerintük a beruházás meghiúsulása anyagi kárt okoz Budapestnek, hiszen elesik az egyszeri 500 millió forintos földhasználati díjtól, valamint a projekttársaság által ezt követően 50 éven keresztül fizetendő évi 250 millió forintos díjtól is. A cég jogi lépéseket fontolgat.