A vonaton volt konyha, sakkszoba, vagyis egy kis társalgó, fürdőszobák, hálófülkék, 16 személyes konferenciaterem, valamint rádiós szoba és a személyzet pihenő- és hálóhelyei. A vasutashagyomány szellemében minden járműnek becenevet adtak, így a Kádár-vonatnak is. A nép széles körben Ezüst Nyílnak hívta a vonatot az oldalára festett ezüst csíkok okán, ez volt a közismert verzió. De volt ám gúnyneve is a vonatnak, legalábbis a Szürke Szamár elnevezést nem lehet másképp értelmezni. Akik még szolgáltak a vonaton: Füzi Endre és Márta István Fotó: Szabó Gábor - We Love Budapest A hőskorban évi 5-7 ezer kilométert futott a vonat. Száguldás gyilkosságokkal. Bejárta az egész szocialista blokkot, sőt Nyugatra is ment, de csak visszafogottan, mindössze Bécsig jutott. Érvényesültek biztonsági szabályok, melyek között volt egészen megdöbbentő is – bár lehet, hogy ez máshol is hasonlóképpen volt. Az egyik szabály szerint a vonat csak két esetben állhatott meg: ha piros jelzést kapott, vagy ha az aktuális menetrendjében benne szerepelt a megálló.
Asset 4 Asset 1 Kádár különvonata A pártvezetők által használt vonatok biztonsága elsődleges szempont volt, ezért a szerelvények csak pontos forgatókönyv, külön menetrend szerint közlekedhettek. A szocialista országok vezetőinek kényelmét a különleges közlekedési eszközök is teljessé tették - ilyen volt az ún. kormányvonat is. Noha Kádár János szakított elődje, Rákosi Mátyás személyi kultuszával, és védjegyévé az egyszerűséget, a puritanizmust tette, azért a "K" vonatot ő is előszeretettel használta. A pártvezetők által használt vonatok biztonsága elsődleges szempont volt, ezért a szerelvények csak pontos forgatókönyv, külön menetrend szerint közlekedhettek. Ezüst nyíl vont changer. A vonat indulásának és érkezésének időpontjai államtitkot képeztek, azonban azt is biztosítani kellett, hogy a vonalon, amíg a vonat áthalad, semmilyen más szerelvény ne közlekedjen: sem a vonat felett, sem mellette. Az érintett vasúti átjárókat már jóval a vonat elhaladása előtt lezárták, ami többször okozott problémát az arra utazóknak.
Nevezetes példák szerepelnek a Ghost vonaton. A Szellemvonatot 1923 -ban írta Arnold Ridley dramaturg és színész. A szerző vasúti utazás során szerzett személyes tapasztalatai alapján népszerű siker volt. Az Enid Blyton "s 1948 Famous Five könyv öt elmegy Camp, titokzatos»kísértet vonatok«vannak kitéve, mint a fedél használják a bűnözők. A történetet később televízióra és rádióra adaptálták. A Vasúti sorozat Tramway Engines (1972) "Ghost Train" című könyvének első történetében és a Thomas & Friends 2. sorozat adaptációjában (1986) Percy elmeséli Thomasnak egy kísérteties motor történetét, amelyet sofőrjétől hallott, bár később sofőrje azt mondja neki, hogy csak egy színlelt szellemet látott a tévében. Ez utóbbi óta számos más epizód is volt, amelyekben a szellemmotorok szerepet játszottak. 1981: Clive Cussler, Éjszakai szonda! Szellemvonat (folklór) - Ghost train (folklore) - abcdef.wiki. Az egyik érdekes kis cselekményfordulat a "szellemvonat" ( más néven The Manhattan Limited expressz személyvonat), amely egy sötét viharos éjjel zuhant a Hudson folyóba.
A Déli Vasút balatoni szakaszán azonban az átadás után hamarosan gondot jelentett a hullámverés és a téli jégtorlás, amely nemcsak tetemes károkat okozott, hanem a vasúti pálya fennmaradását is veszélyeztette. Heves vitákat követően a probléma kezelésére eleink azt a megoldást választották, hogy három lábbal (0, 92 m) csökkentik a Balaton vízszintjét. A Sió csatornát néhány éves munkával összekötötték a Dunával, s immár a Balaton a célnak megfelelően lecsapolhatóvá vált. A vasúttársaság nagy hangsúlyt fektetett a reklámra, 1882-től pedig a mai wellness előfutáraként "kéjmenetek" néven reklámozta – a mára kialakult pejoratív jelentéstartalom nélkül – az üdülési lehetőséget a Császári és Királyi Szabad Déli Vaspálya Társaság balatoni menetrendje. Stratégiai pont A Déli Vasút hálózatát többször felszabdalták és különböző országokhoz csatolták a 19. századi olasz–osztrák háborúk és a 20. Ezüst nyl vonat . századi első világháború. Trianon után az 1923-as római egyezmény lehetővé tette, hogy a különböző államok a területükre került pályákat saját kezelésbe vegyék, s a vasútvonal Duna–Száva–Adria Vasúttársaság néven működött tovább.
Ez egy egyértelműsítő lap, a hasonló megnevezések közötti választást segíti elő. Ha valamelyik cikkből kerültél ide, arra kérünk, lépj vissza, és pontosítsd benne a hivatkozást, hogy ne erre az egyértelműsítő lapra, hanem közvetlenül a kívánt jelentésre mutasson!
A XIV. kerületi Tatai úton található Vasúttörténeti Park nemcsak azok számára rejt páratlan kincseket, akik a vonatok és a mozdonyok szerelmesei, hanem azoknak is, akiket a történelem hoz lázba. A sok-sok szerelvény között ugyanis olyan izgalmas dolgokat is találni, mint Horthy Miklós, Rákosi Mátyás vagy Kádár János egykori vonatai, melyek különleges, muzeális értékkel bíró járművek. Utóbbit jártuk be két szakavatott ember, Márta István és Füzi Endre vezetésével, akik még szolgáltak a vonaton. Márta István 1982-től, Füzi Endre pedig 1986-tól dolgozott Kádár János vonatán, ami a rendszerváltás után is még jó darabig használatban maradt, így a későbbi politikai kurzusok vezetői is felültek rá olykor-olykor. Ezüst nyíl vont les. De a vonat nemcsak a hatalom eszköze volt, hanem ekkor már reprezentatív célokat is szolgált. Egészen 2008-ig volt szolgálatban, amikor is a politikai vezetők végleg átszoktak a szolgálati autóra, majd a repülőre, illetve akkor szűnt meg a Nyugati pályaudvarhoz tartozó Kormányzati Motorszín is, ahol a vonat is meg-megpihent.