A munkának legalább 6 hónapig ténylegesen be kell tartania, mire az érintett tevékenységét megszünteti A szabadfoglalkozásúakra vonatkozó tervek átalányalapú ellátást garantálnak, amely csak a biztosítás hosszától függ; a kiskorúakra vonatkozó rendszer ugyanazt a logikát követi. Kiegészítő tervek: a pontszámítás A másik működési modell a kiegészítő tervek, elsősorban a kiegészítő munkavállalói tervek: ezek az úgynevezett "pont" tervek. A mezőgazdasági termelők arányos nyugdíja ugyanazon a számítási módszeren alapul. Minden évben a "referenciafizetés" szerint befizetett járulékok összegét pontokra átszámítják, figyelembe véve az egység vásárlási értékét. A magyar nyugdíjrendszer pillérei. Így minden biztosított X pontot szerezhet karrierje során. A kapott nyugdíj a megszerzett pontok számától függ; a pont értékét minden rendszer minden évben rögzíti. A minimális öregség Az 1956-ban létrehozott minimális öregség garancia arra, hogy minden Franciaországban lakó idős ember megéljen minimális összeget. Olyan idős emberek számára hozták létre, akik nem szereztek elegendő jogot az öregségi társadalombiztosítás megszerzéséhez.
Az állami nyugdíjellátás újrafelosztó rendszeréből hiányzik egy fontos tényező: a hozam. A demográfiai tényezőkön túlmenően ettől válik az egész rendszer egyre tehetetlenebbé. A nyugdíjpénztári rendszer bevezetése gyakorlatilag semmilyen változást nem hozott ebben, a ma dolgozóktól elvont pénzek itt nem dolgoznak, hanem elértéktelenednek. Magyarország lakosságának életszínvonala napjainkban fejlődni kezdett. A fejlettebb EU országok átlagos életszínvonala elérhető távolságba került. 10 évvel ezelőtt mindez még elképzelhetetlen volt. De azt el tudod e képzelni, hogy mi lesz 10, vagy akár 20-30 év múlva, amikor a nyugdíjadból kell megélned? Érdemes ezen egyáltalán gondolkodni? A válasz IGEN, méghozzá égetően sürgősen. Felosztó kirovó rendszer. Lássuk, miért! Mi lesz velem, amikor nyugdíjba megyek? A ma aktív kereső tevékenységet folytató generáció többsége 20-30 év múlva fog nyugdíjba menni. Reálisan nézve, ugyanerre az időszakra tehető az a gazdasági kiegyenlítődés az EU-n belül, amelynek eredményeképpen nem lesz számottevő jövedelemkülönbség a hasonló munkát végzők között nyugat- és közép-kelet Európában.
A felosztó-kirovó rendszer lényege, hogy a befizetők mindig az aktuális eltartottak nyugdíját finanszírozzák, nem pedig a sajátjukat. Ez elsőnek logikusnak tűnhet, azonban most megvizsgáljuk, hogy a rendszernek milyen hátulütői vannak. Az emberi történelem során soha nem volt még olyan magas a várható élettartam, mint napjainkban. 2018-ban az újszülöttek körében 81 év volt ez az érték az EU országokon belül. Ez egyrészt örvendetes tény, másrészt viszont felmérhetetlen terheket ró az állami felosztó-kirovó rendszerre. Az elöregedő társadalom és az egyéb demográfiai folyamatok miatt egy ilyen nyugdíjrendszernek meg vannak számlálva a napjai. Ahhoz azonban, hogy felelős pénzügyi tervet készíthess a jövőre vonatkozólag fontos, hogy ismerd a jelenlegi rendszer működését. Így megértheted, miért elengedhetetlenül fontos félretenni a nyugdíjas éveidre. A felosztó-kirovó rendszer megszületése Az első kötelező és átfogó nyugdíjtörvény 1929-ben lépett életbe Magyarországon. Ekkor még a nyugdíjakat egyéni számlákon gyűjtötték és befektetésekben gyarapították.