További előadások: okt. 30., 31. (2x), nov. 4., 5., 6., 7., 11., Először színházi közönség előtt (a tavalyi évad online premierjei): 2021. október 8. Vajnonen / Michael Messerer / Aszafjev: Párizs lángjai – Erkel Színház, Nagyszínpad Vaszilij Vajnonen egyik kiemelkedően sikeres balettje Michael Messerer átdolgozásában sodró lendületű kosztümös történetben meséli el a francia forradalom és a köztársaság kikiáltásának diadalát. 9., 10. (2x), 16., 17. PÁRIZS LÁNGJAI A MAGYAR NEMZETI BALETT ELŐADÁSÁBAN – Klasszik Rádió 92.1. 2021. október 9. Gyöngyösi Levente: A Mester és Margarita – Eiffel Műhelyház, Bánffy terem Bulgakov világhírű könyvének opera-musical változata – A nézőtéri premier a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál kereti közt valósul meg. 13., 14., 15., 16., 17. Szeptemberi premierek még műsoron: 2021. október 2., 3., 10. Beethoven: István király, Magyarhon első jótevője / Athén romjai – Eiffel Műhelyház, Bánffy terem Beethoven 250 jubileumi évében a szerző két, a Pesti Német Színház 1812-es megnyitására komponált kísérőművét Oberfrank Pál rendező aktualizálta.
– ezek a sorok 1950-ben születtek, amikor a magyar operaházi együttes éppen betanulta a darabot a koreográfustól, aki személyesen 1949-től felügyelte a budapesti táncművészek fejlődését. A Fórum című folyóirat arra is magyarázatot talál, miért volt unikális hat évtizeddel ezelőtt a Párizs lángjai: " (…) a táncnyelv széles skáláját alkalmazza mindig a legmegfelelőbb pillanatban, a legmegfelelőbb helyen. A pantomímet, a karaktertáncot (színpadra feldolgozott francia néptáncokat), klasszikus balettot és a történelmi báli táncokat úgy váltogatja, hogy az szervesen épüljön a cselekménybe. " De ki volt Vaszilij Vajnonen, ez a virtuóz látásmóddal és magas technikai felkészültséggel rendelkező koreográfus? Párizs lángjai balett. A karjalai származású Vajnonen 1919-ben végzett a Cári Balett iskolájában, majd a Mariinszkij Színház tánckarában kapott feladatokat. Koreográfusi pályája az 1920-as években vette kezdetét, korai munkáin leginkább Isadora Duncan hatása érződik. Dolgozott a leningrádi Kirov Balett (Mariinszkij Színház) és a moszkvai Bolsoj Színház táncművészeivel, alkotói pályája csúcsán, 1934-ben dolgozta át a Gorszkij-féle A diótörő t, ezt megelőzően nem sokkal született a Párizs lángjai (1932) és Az aranykor (1930) is.
A Magyar Nemzeti Balett legújabb klasszikus produkciójával, a Párizs lángjai online premierjével folytatódik a szombati Opera Otthonra sorozat. A fizetős streamszolgáltatásban a francia forradalom idején játszódó darabot Vaszilij Vajnonen koreográfiája nyomán Michael Messerer balettpedagógus és koreográfus gondolta újra. Az előadás főbb szerepeit Melnyik Tatyána (Jeanne), Leblanc Gergely (Philippe), Krupp Anna (Mireille de Poitiers), Balázsi Gergő Ármin (Antoine Mistral) és Radziush Mikalai (Costa de Beauregard márki) táncolják. Index - Kultúr - Szente Vajk rendezi A Mester és Margaritát. Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett művészei és felvételről a Magyar Állami Operaház Zenekara Kocsár Balázs vezényletével – közölte a dalszínház csütörtökön az MTI-vel. Az ingyenes MaszkaBál közvetítéssorozatban pénteken Nagy Zsófia szoprán és a vietnami születésű tenor, Ninh Duc Hoang Long lép színpadra, a műsorban Mozart, Donizetti, Puccini, Massenet és Verdi operáinak népszerű részleteit hallhatják az érdeklődők, zongorán Zsoldos Bálint működik közre. Az est művészeti vezetője Kovács Mária Anna, a műsorvezető Mona Dániel zenetörténész.
A balettprodukcióhoz Vjacseszlav Okunev munkája nyomán Oleg Molcsanov tervezett díszleteket, míg a jelmezterveket Rományi Nóra készítette. A premieren a főbb szerepeket Melnik Tatiana (Jeanne), Leblanc Gergely (Philippe), Krupp Anna (Mireille de Poitiers), Balázsi Gergő Ármin (Antoine Mistral) és Radziush Mikalai (Costa de Beauregard márki) alakítja. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kocsár Balázs vezényli. Februártól az Opera Otthonra fizetős szolgáltatásában sugárzott bemutatók a kijárási korlátozás kezdetéhez igazítva 20 órától tekinthetők meg egyszeri alkalommal, a felületén – áll a közleményben. Párizs lángjai / PRAE.HU - a művészeti portál. Mint írják, a Párizs lángjai című előadás a járványügyi helyzet feloldását követően az Erkel Színház műsorán szerepel majd. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Jacques lelkesen lengeti a forradalmi zászlót. Mindeközben a márki egy titkos ajtón keresztül elmenekül a kastélyából. A parasztok nagy örömmel fogadják a marseille-i csapatot. Philippe felszólítja őket, hogy csatlakozzanak hozzájuk, Gaspard és gyermekei velük tartanak Párizsba. 2. jelenet Bál a Versailles-i palotában. Az udvarhölgyek és a királyi őrség tisztjei sarabande-ot táncolnak. A tánc befejeztével a ceremóniamester meghívja a vendégeket az udvari színház előadásának megtekintésére: Mireille de Poitiers és Antoine Mistral egy szerelmes jelenetet adnak elő, Ámor áldozatainak történetét. Megérkezik a XVI. Lajos király és Marie Antoinette királyné, a jelenlévők emelik poharukat a monarchiára. Belép de Beauregard márki, aki most érkezett Marseille-ből, kezében a trikolórral és egy szalaggal, melyen ez a felirat áll: "Háborút a palotáknak, békét a kunyhóknak! " A márki felolvas egy levelet, melyben XVI. Lajos arra kéri Poroszországot, hogy küldjön csapatokat Franciaországba, és vessen véget a forradalomnak.
I. Felvonás 1. jelenet 1792 nyara, Marseille határában, Costa de Beauregard márki erdőszéli kastélyának közelében három alakot látunk. Gaspard és gyermekei tűnnek elő a fák közül: a 18 éves Jeanne és a 9 éves Jacques egy szekér tűzifát húznak maguk után, de a kocsi egyik tengelye eltörik és a kereke kigurul. A javítás nem megy gyorsan, a két gyerek játszik ahelyett, hogy segítene. Ekkor felharsan a kürt, ami a márki visszatérését jelzi a vadászatból. Gaspard és a gyerekek sietve igyekeznek megjavítani a szekeret, de nem tudnak elszökni a márki elől. De Beauregard dühében felboríttatja a kordét, és ráuszítja katonáit a szegény parasztra. Ő maga is üti, míg Jeanne közéjük nem áll, hogy testével védelmezze apját. Ekkor a márki meghallja a forradalom dalát, a Marseillaise-t és besiet a kastélyába. A Philippe vezette marseille-i csapat az erdőn át Párizs felé tart, hogy támogatást nyújtson a köztársaságpártiaknak. Segítenek Gaspard-nak és Jeanne-nak visszarakni a szekér tengelyét és a kerekeit.