Magyarországon Élő Pókok

Érdekes Linkek a témában: Ízeltlábú Magyarországon élő ízeltlábúakkal (rovarok, bogarak, pókok egyaránt) oldal. Sok képel, cikkekkel, illetve ingyenesen letölthető tudományos cikkekkel segíti a hazai ízeltlábúak megismerését illetve azonosítását. Az oldalhoz tartozik fórum illetve bárki küldhet be saját fotókat cikkeket is. Az ízeltlábúakat taxonómiai sorrendben találjátok meg az oldal. Meghatározás Ön mit gondol a rovarokról? Az oldal célja, hogy megismertessen bennünket a rovarvilág érdekességeivel, a rovarok és az ember kapcsolatával. A lakásunkban megjelenő bogarak nem szívesen látott vendégek. Hogyan riasszuk el őket? Magyarországon honos pókok | Life Fórum. Kik segíthetnek nekünk ebben? A böngészve sok információt találhat ezekben a témakörökben. Ön azt választotta, hogy az alábbi linkhez hibajelzést küld a oldal szerkesztőjének. Kérjük, írja meg a szerkesztőnek a megjegyzés mezőbe, hogy miért találja a lenti linket hibásnak, illetve adja meg e-mail címét, hogy az észrevételére reagálhassunk! Hibás link: Hibás URL: Hibás link doboza: Magyarország rovarvilága Név: E-mail cím: Megjegyzés: Biztonsági kód: Mégsem Elküldés

Magyarországon honos pókok | Life Fórum

Magyarországon Honos Pókok | Life Fórum

0 A stabilimentum szerepe máig vitatott. Eleinte azt hitték, erősíti, stabilizálja a hálót (innen a neve), de kiderült, hogy a stabilimentum alig kapcsolódik magához a fogóhálóhoz, tehát erősíteni sem tudja. Mivel visszaveri az ultraibolya sugárzást, felteszik, hogy vonzza a zsákmányállatokat. Mások szerint a nagyobb állatok figyelmét felhívja a háló jelenlétére, így azok inkább kikerülik ahelyett, hogy belegabalyodva szétszaggatnák. A hálók ugyanis annál alacsonyabban vannak a gyepben, hogy például egy nyúl átbújhasson alattuk. Ismét mások azt bizonygatják, hogy a stabilimentum vonzza a hímeket; a karéjos keresztespókokon végzett egyik spanyolországi vizsgálat szerint több hím kereste fel azoknak a nőstényeknek a hálóit, amelyeket stabilimentum díszített. Azt is megfigyelték, hogy a pók rezegtetni kezdte a stabilimentumot, amikor emberi kéz közelített a hálójához. Lehet, hogy a hófehér hímzésnek ezek a feladatai nem is zárják ki egymást, hanem a stabilimentum az adott helyzettől függően tölti be a megfelelő szerepet.

A vezérfonal hímzése visszaveri az UV-fényt, így csalogatva a rovarokat. A darázspók szőlőültetvényekben is gyakori A karolópókok más technikát alkalmaznak a zsákmányuk elfogására. Táplálékukat "karolólábaikkal" ragadják meg, melyek hosszabbak a hátsó két pár lábaiknál. Hálót nem szőnek, fényes nappal a növényeken vagy a talajon órák hosszat üldögélve várják prédájukat kitárt karokkal. Ha zsákmányuk elég közel kerül hozzájuk, átölelik és felfalják. Színükkel képesek alkalmazkodni a virágok színéhez, míg a drapp vagy barna színű karolópókok általában a leveleken tartózkodnak. Az aranyos karolópók (Philodromus aureolus) hazánkban gyakori faj. Sok gyümölcs- és szőlőültetvény lakója lehet. A karolópók tárt karokkal várja áldozatát Nem minden méhecske, ami csíkos...... és nem is darázs. A zengőlegyeket gyakran tévesztik össze a méhekkel és a darazsakkal sárga-fekete mintázatuk miatt. De ha jobban megfigyeljük őket, náluk hiányzik a jellegzetes "darázsderék" a tor és a potroh között. Emellett nincs fullánkjuk, nagy szemeik vannak, csak egy pár szárnyuk van, és csápjaik is aprók.