Két év után Európa-szerte és hazánkban is megszűntek a veszélyhelyzet miatt bevezetett korlátozások. Ennek apropóján kértük Princzinger Pétert, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány (MTSZA) elnökét a turizmust leginkább "megrángató" időszak tanulságainak értékelésére. 2020. február 1-jén még együtt ünnepelt a szakma, aztán minden megváltozott. Közeli még, de már lehet értékelni az elmúlt két évet. Turizmus Summit 2019 – Orbán: a turizmus a hazaszeretet kifejezésének egyik formája – Oldalas magazin. Pontosan emlékszem, 2020 február 1-jén a Turizmus Gálán, a Kongresszusi Központ színpadán az MTSZA terveiről, az elindítani tervezett szolgáltatásokról beszéltem a szakma reprezentánsai előtt. Alig három hét múlva már válságkezelő üzemmódban voltunk. Azóta kimaradt két február 1-jei gála és két Turizmus Summit. Az idén márciusban, az Utazás kiállítás megnyitóján találkozhattunk újra személyesen. Sok szempontból lehet vizsgálni, sokféleképpen lehet értékelni az elmúlt két évet, sokan, sok mindent elmondtak már erről az időszakról. Jómagam, bármi történik, azt keresem, mit kellett tanulnom, tanulnunk belőle.
Mint mondta, ha végiggondoljuk, hogy milyen jogszabályi és egészségbiztonsági változásokra lettünk rákényszerítve az idegenforgalmi szektorban az utóbbi 10-15 hónapban – összevetve az említett két aranyháromszöget a kényszerhelyzettel –, akkor kitűnik, hogy a technológia volt az, ami segített abban, hogy mérhető legyen az egészséges és fertőzött emberek mozgása, hogy ki rendelkezik már oltási igazolvánnyal, vagy épp melyik országból érkezett valaki, és hová utazna tovább. "Minden olyan jellegű dinamikára, amit az utóbbi hónapokban tapasztaltunk, megoldást kellett találni, a digitalizáció pedig megoldásokat, eszközöket adott ehhez a kezünkbe, hogy egy adatvezérelt jövőképet tudjunk felépíteni" – mondta Rasztovits Dávid, és megjegyezte, évtizedek óta változás zajlott ugyan a világban, de az informatikai és infokommunikációs szektor szakértői azon az állásponton vannak, hogy a pandémia hat-nyolc évet repítette előre a szakmát digitális érettségben. Sokkal nyitottabbá váltak a vállalkozók és az állampolgárok arra, hogy a digitális megoldásokat beépítsék a saját életükbe.
Az alapítók várják további szervezetek csatlakozását. A Konferenciát divatbemutató is színesítette. A Konferencián hat turisztikai szakember vehette át Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől a turizmus legmagasabb szintű kormányzati elismerését. A miniszter beszédében kiemelte, hogy minden idők legnagyobb turisztikai fejlesztési programjának elindításával a kormányzat kézzelfogható jelét adta annak, hogy stratégiai ágazatként tekint az évről-évre újabb rekordokat döntő turizmusra. A látványos sikerek az ágazat szereplőinek egyéni teljesítményeiből adódnak össze, ezek jelentik egyúttal a legnagyobb hozzáadott értéket a turizmusban. Turizmus summit 2020 schedule. 2017-ben Pro Turismo-díjjal tüntették ki Erdei Bálint ot, aki az egyik legsikeresebb beutaztató iroda, a CITYRAMA tulajdonos-ügyvezetője és a Magyar Utazási Irodák Szövetsége elnöke. Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. alapító-ügyvezetője második alkalommal kapta meg az elismerést. A Sziget Fesztivállal Magyarország egyik legismertebb turisztikai brandjét építette fel, a 150 ezres látogatottságú Balaton Sound fontos szerepet játszik a Balaton nemzetközi népszerűsítésében.
Nem akarnám bagatellizálni a dolgot, de nekünk, közép-európaiaknak, akiknek az egész történelmünk leírható megrázkódtatások és talpra állások sorozataként, ez az igazi formánk. A vérünkben van az alkalmazkodás, amint ez látszik is a szakmában minden szinten, a turizmusirányítás, a vállalkozások és a munkatársak, egyéni vállalkozók szintjén egyaránt. Nem véletlen, hogy a 2030-ig szóló Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia célrendszere lényegében nem változott, hanem a célhoz vezető utakat gondoltuk újra, a megvalósítás módját korrigáltuk. Mindez nyilván általában mindenkire érvényes. Mi vonatkozik speciálisan a turisztikai ágazat szereplőire? Három dolgot emelnék ki. Kormányzat - Miniszterelnök - Videók. Az egyik, ami a turisztikai keresletet és a kínálatot illeti, mind a szolgáltatók, mind a vendégek megtanultak egy új mottót, nevezetesen, hogy "a belföld az új külföld". A válság látszólag paradox módon kifejezetten "jót tett" a belföldi, ezen belül is a vidéki, és kiváltképp az aktív turizmusnak. A szolgáltatók oldaláról nézve ezt azt jelentette, hogy a belföldi keresletet kellett hatékonyabban megszólítani, hiszen náluk volt (van) elkölthető pénz.
Új szállodai kapacitások, megújult panziók és magánszálláshelyek, újjászületett fürdők és strandok – a leglátványosabb példák. Ezek mellett ne felejtsük el az innovációs kényszer által felgyorsított digitalizációs előrelépést, vagy például a minden szálláshely-szolgáltatóra kötelezően kiterjedő, országosan egységes szálláshely-minősítési rendszert. Ugyanakkor talán nincs olyan szektor az ágazatban, ahol ne tartanának a kiszolgálás színvonalának csökkenésétől a válság következményeként jelentkezett súlyos munkaerőhiány amiatt. Ezt miként látja kezelhetőnek? A felméréseink szerint körülbelül 125 ezer ember hagyhatta el a turisztikai szektort. Ez egyfelől jelentős vérveszteség. Másfelől megengedhető az a következtetés, hogy ha kevesebb munkaerővel elérhető nagyjából a korábbi bevétel, akkor volt a rendszerben hatékonysági tartalék. Fellendülőben van a vajdasági turizmus. Biztos vagyok benne, hogy mint minden válság, hosszú távon a Covid is a rendszer hatékonyabbá válását kényszerítette ki, a minőségi megújulást segítette elő.
Elsőként fel kell mérniük azt, hogy pontosan hol tartanak a vállalkozások és munkavállalók a kompetencia oldalon, meg kell határozniuk azokat az eszközöket, amelyekkel a digitális érettségi mutatókat meg tudják emelni, majd ki kell alakítaniuk a szektor fejlődésének a mérhetőségét és a fenntárhatósági indexeket. Index, kódex, kiállítás Rasztovits Dávid elmondta: egy online felületen tudják majd a cégek felmérni a saját digitális turizmus indexüket, amely alapján különféle kategóriákba lesznek sorolva, amihez a Digitális Turizmus Szövetség hozzá tud rendelni olyan pályázati forrásokat, olyan szaktanácsadói felületeket, amelyekkel a mutatóikat javítani tudják. Létrehoznak továbbá egy kódexet, ami egy kifejezetten a tagjaik számára elérhető – nagyságrendileg 100 oldalas – tudásanyag lesz, amiben a digitális és technológiai turizmus összes vonatkozása össze lesz foglalva, a megfelelő módszertanok és eszközhalmazok felsorolásával, amivel egy vállalkozó, ha nem szeretne igénybe venni piaci szaktudást, akkor maga is megpróbálkozhat a modernizálással.