Alig egy hónapig létezett állam, amely szembeszállt Trianonnal Kilencvenhét éve, 1921. október 4-én, Báró Prónay Pál, a nyugat-dunántúli területek Ausztriához csatolása ellen felkelt irreguláris alakulat, a Rongyosgárda parancsnoka Felsőőrön kikiáltotta a mindössze egy hónapig fennállt Lajtabánságot. A kérészéletű operettállamnak az volt a legfőbb célja, hogy megakadályozza a trianoni békeszerződéssel Ausztriának juttatott nyugat-dunántúli területsáv átadását. Az őszirózsás forradalom győzelme. A heves fegyveres harcokkal tarkított ellenállás részben elérte célját, mivel az események hatására az antant október 11-én kénytelen volt összehívni a velencei tanácskozást, ahol a derekát beadva hozzájárult a soproni népszavazáshoz. Házi őrizetben tartották a magyar békedelegációt Kilencvennyolc éve, 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palota egyik aranystukkós folyosóján teljesedett be a történelmi Magyarország végzete. A győztes antanthatalmak - elsősorban Franciaország nyomására - minden racionális érvet félresöpörve az ország példátlan mértékű megcsonkításáról döntöttek.
Segítséget Wlassics Gyula, a főrendiház elnöke, adott, mikor meghozta Károly császár lemondólevelét Eckartsauból. Nem figyeltek fel a levél különös megfogalmazására, Károly csak uralkodói jogairól mondott le, a trónról nem. A végső döntést ismét Budapest népe hozta meg, november 16-án kétszázezres tömeg kényszeríttette ki és ünnepelte a Népköztársaság kihirdetését. Kitör az őszirózsás forradalom a fővárosban » Múlt-kor történelmi magazin » Ezen a napon. Választójogi törvényt csak 1919. március 15-én jelent meg, mert az antant nem támogatta az új választások kiírását, sajnos nem tudjuk miért kérte ki Károlyi a győztesek véleményét, hiszen erre semmi nem kötelezte. Elfogyott az ország A kormány pacifizmusa nem ismert határokat, még a fegyverszünet megkötése előtt elhangzott Linder Béla hadügyminiszter hírhedt mondata: "Nem kell hadsereg többé! Soha többé nem akarok katonát látni ismét! " Két hónap alatt szélnek eresztettek egymillió katonát, akik falujukba érve fegyverrel szereztek érvényt földkövetelésüknek, vagy a városban maradva váltak a demagógia áldozatává. Nem maradt az országban egyetlen hadrafogható hadosztály se!
Károlyi Mihályt a történelem sodra emelte magasra és taszította a mélybe, öt hónapon keresztül ő állt az ország kormányrúdjánál, és mégis úgy cselekedett, mint egy megrémült utas.
A felkelés tervét 30-án reggel bemutatták a grófnak, aki elutasította azt és a Nemzeti Tanács tagjaival otthon várta az események kimenetelét. A tüntető tömeg megakadályozta két frontra induló menetszázad bevagonírozását és az átálló katonákkal együtt elfoglalták a város kulcspozícióit, feltörték a fegyverraktárakat. József főherceg, a nádor, Károly császár megbízottja, kinevezi Károlyit miniszterelnöknek. Elvárások és "megoldások" Károlyi kormánya előtt hatalmas feladatok tornyosultak, bizalmat kapott az országtól, amely türelmetlenül várta a reformlépéseket. A parasztok földet, a munkások biztos megélhetést és jó bért, a tőkések nyugalmat, stabil pénzt, a középrétegek az ország területi integritásának megőrzését várták. Mindenkinek csalatkoznia kellett, Károlyi tevékenységének mérlege katasztrofális. A parasztság nem volt képviselve a végrehajtó hatalomban, csak február 15-én adták ki a földtörvényt, aminek végrehajtására már nem kerülhetett sor. Az őszirózsás forradalom - Gyorstalpaló - YouTube. Egyedül Károlyi kápolnai birtokát osztották ki, csak egy kicsit rontotta el az új birtokosok örömét, hogy a földre már jelzálogot vett fel a nagylelkű gróf.
Károly 1917-ben felmentette a kormányfői posztról. Kitör az őszirózsás forradalom a fővárosban – kultúra.hu. Tisza 1917 szeptemberében ezredesként kiment a frontra. A háború végére a vereség és a régi rend jelképének számított, két ízben is rálőttek az utcán. október 17-én ő jelentette be a parlamentben, hogy a háborút elvesztettük. Az egyébként vértelen őszirózsás forradalom napján, október 31-én villájában lőtte agyon négy katona, a merénylők közül kettőt 1921-ben elítéltek.