A hatalmas piros ponyva olyan volt, mint egy égig érő sátor, ahonnan messze repültek a mókás figurákban vidáman dülöngélő emberek. A repülő fülkékben – akárcsak az állatkertben: tevék, oroszlánok, hatalmas madarak – szabadnapos kiscselédek, mindeneslányok, inasok, kocsislegények múlatták az időt, egyre gyorsabban pörögtek, forogtak, akárcsak az aeroplánok, ám nem ijedt meg senki, hisz a kerék felemelkedett ugyan, de elszállni mégsem tudott, mindig visszatért a körhintadobogóra. Itt találkozott a kis cselédlány titkos udvarlójával, a kimenőnapos, nagybajuszú bakával, akivel "körhintázás" után odaült még Helfgott bácsi masinája elé is, hogy "örökre" lefotografálja magát, esetleg bebújtak egy papírmasé automobilba, vagy megtekintettek egy új "világszenzációt" legutóbb épp a nevezetes törpeszínházat. 10 magyar találmány, ami nagyban megváltoztatta a világot. Régi szövetség volt ez a kisfiú és a kis cselédlány között: titkos állatkerti állatnézés után titkos légyott a vurstliban. Ezen a napon azonban valami más is történt: váratlanul, a liget fölött, berregve elsuhant egy repülőgép, amely nem hasonlított egyetlenegy egzotikus tollú madárra sem, sőt a repülő hinta állatfiguráitól is eltért.
A magyar tudomány kapcsolata szoros volt az európaival, így a sugarak felfedezéséről rövidesen hírt kaphattak Budapesten is, melyet sikerrel meg is ismételtek. A komputertomográf alapelvét Frank Gábor magyar mérnök (1908–1944) már 1938-ban leírta. Akkor számítógép és fototechnikai eszközök hiányában ez nem valósulhatott meg. Frank Gábort aztán 1944-ben munkaszolgálatra vitték, ahol meghalt, így találmánya hosszú időre feledésbe merült. Végül 1979-ben Godfrey Hounsfield és Allan McLeod Cormack közösen kapott Nobel-díjat a CT kifejlesztéséért. 1938-ban elsőként javasolta a rétegfelvétel egy módszerét, mely elv alapján a mai CT-berendezések is működnek (Fotó: Wikipedia) A Napkirálynő, aki meghódította Amerikát Itthon és a világban is méltatlanul keveset emlegetik a kiváló magyar tudósnőt, Telkes Máriát (1900–1995), akinek munkássága a mai napi nagy hatással van a világ energiatermelésére. Az Egyesül Államokban "Napkirálynőnek" nevezték a kémikus, biofizikus feltalálót, aki a napenergia kutatásának egyik első képviselője.