Akkor sem, ha a zaj már elviselhetetlen és nélküle – látszólag – nincs mai életünk. Hazugság: a zaj valójában ennek a sivár, ostoba korszaknak a kísérőzenéje. Nem kell azonban részt vennünk a zsibvásárban, nem kell osztoznunk rajta másokkal. Meg kell keresnünk a csendet. Onnan kell újrakezdenünk mindent.
Agamemnón tragikus, csúf halála riasztó lehetőség, ami Odüsszeuszt óvatosságra készteti. Agamemnón nemcsak feleségét gyalázza, amit jogosan tesz, hanem minden nőt, a jókat és szelídeket is elátkoz. Még Pénelopét is gyanúba keveri, s azt tanácsolja, Odüsszeusz titokban térjen haza, mert " asszonyban már senkise bízhat ". Ez a tanács fogja megszabni a főhős ithakai tetteit, mivel Odüsszeusz elbizonytalanodik. Elutazása előtt ő maga kérte feleségét, hogy ha nem tér vissza, s fia felnő, menjen újra férjhez. Így most kénytelen azt latolgatni, mi van, ha az asszony nem vár rá hűségesen otthon. Maga Pallasz Athéné sem biztos Pénelopé hűségében. A feleségével kapcsolatos bizonytalanság is hozzájárul ahhoz, hogy Odüsszeusz, bár hazafelé igyekszik, valahogy nem mindenáron. Odüsszeia szirének szigete videa. Lehetséges, hogy az isteni végzés mellett ez is oka annak, hogy 7 évet marad Ogügié szigetén Kalüpszóval. 12. ének ( A szirének. Szkülla és Kharübdisz. Héliosz tehenei): Kirké szigete, Aiaié – Odüsszeusz és társai visszatérnek Kirkéhez, aki elmondja Odüsszeusznak, milyen megpróbáltatások várnak még rá, és hogyan küzdje le a nehézségeket.
Ezt a részt nem az író, hanem maga Odüsszeusz meséli el. Megismerjük Odüsszeusz legfőbb tulajdonságait, egyéniségét, viselkedését. Kalandok 1. Iszmarosz szigetén a Kikónok városainak feldúlása ( kapzsiság miatt). 2. Lótuszevők ( állhatatlanság miatt nem tudnak sorukra várni). 3. Küklopszok társaságában ( az ész győz megmenekülnek). Az óriás megvakul. 4. Aiolosz szigetén ( gyanakvás irigység jellemzi a legénységet) 5. Odüsszeia szirének szigete port. Télepülosz szigetén a követhajigáló emberevő óriások között ( Odüsszeusz beszélget velük és túlélik. 6. Araié szigetén Kirké istennő társaságában ( sertéssé változtatja őket) 7. Odüsszeusz az alvilágban itt találkozik anyjával, apjával és Agamemnonnal ( mindegyik azt mondja, hogy győzze le önmagát és titokban térjen haza). 8. Szirének csábító éneke ( önfegyelem, tudásvágy, nagy lelki erő) 9. Kaland Szküllával a hatfejű tengeri szörnnyel és Khaürdisszel ( furfangossággal menekül). 10. Héliosz napisten marháiból esznek Thrirakié szigetén ( testi örömök) egyre rosszabbak a társak viharba kerülnek 9 napig hánykolódnak majd, Kalipszó Nimfa fogságba jut ( egyedül élte túl).
Aki megtehetné, hogy csendben legyen, bekapcsolja a tévét, hogy valami zaj legyen, esetleg feldob a fejhallgatójával magára valami zenét, nehogy a hallgatás szétrombolja a tévhiteket. Ha mást nem tehet, fecseg és lódít, a zajban pedig tovaterjednek, szárba szökkennek a hazugságok. A csend ma már illúzió. Elveszett erény, letűnt csillag. A csend valami olyasmi, ami roppant kellemetlen, hiszen nem korszerű, magára hagy bennünket a gondolatainkkal, a vágyainkkal. Ha csend van, megjelenik a "valami", és – ahogyan Heidegger céloz rá – a "semmi" jelenléte elillan. Homérosz: Odüsszeia (elemzés) – Oldal 9 a 10-ből – Jegyzetek. Márpedig a modern ember semmit sem érez olyan kellemetlennek, mint amikor kivetik az akolból. Amikor magára marad, és helytelen minták helyett magának kellene döntenie valahogyan, valamiről. Amikor a csend oltalmában kezet szoríthat Istennel. Erre a mai európai és amerikai embernek már nincs szüksége. Amikor megtörjük a csendet, akkor kezdődik a beszélgetés. Az eredendő zajban az emberek ordítoznak egymással, mutogatnak, örülnek, ha bármilyen kezdetleges szófoszlányt elcsípnek.
-IV. ének) Az első négy énekben csak szó van Odüsszeuszról, ő maga nem jelenik meg, de a szerkezet szempontjából mégis fontos funkciója van ennek a résznek: - Bemutatja Ithakát, ahol anarchia dúl, s ezzel indokolttá teszi a véres leszámolást a mű végén. - Bizonyítja Pénelopé hűségét, de tétovaságát is, hiszen nem meri már sokáig halogatni az új nászt. - Ábrázolja Télemakhosz férfivá érését, (később méltó harcostársa lesz apjának). Bemutatja, hogy utazásai során a fiú bölcsebbé, tapasztaltabbá válik. Az V. -VIII. Szirenek szigete - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. ének re megváltozik a színtér. Pallasz Athénéval egy időben indul útra az Olümposztól Hermész Kalüpszó nimfához azzal az isteni paranccsal, hogy engedje szabadon Odüsszeuszt. Ogügié szigetén találkozunk először a főhőssel. Akkora már hét éve a nimfa "szerelmes fogságában" raboskodott. Kalüpszó maga viszi a szabadulás hírét a tengerparton kesergő Odüsszeusznak. Odüsszeusszal először a tengerparton találkozunk (honvágyát ábrázolja). A szabadság hírére azonban újra fellángol benne a régi szerelem.
Phaiák szigetén köt ki. ( I-IV és a V-VIII ének) IX-XII ének: Odüsszeia kalandjai visszatekintő (retrospektív) 10 kaland van Kikón nép városát feldúlják kapzsiság miatt sokan odavesznek Lótuszevők szigete: három társ nem akar eljönni, mert megkóstolta a lótuszt ( lótusz kábszer) Küklopszok szigete Kíváncsiság, tudásvágy ( barlang) Barbár, törvénynélküli világ bemutatása Aiolosz nevű sziget (szelek isten bőrtömlőben rossz szeleket ad, de a társak kapzsiságból kinyitják) Télepülosz szigetén a követhajigáló emberevő óriások között ( Odüsszeusz beszélget velük és túlélik. Kirké istennő szigete (El állatosítás disznóvá változik) Alvilág –Anyjával és Agamemnónnal való találkozás, Teiresziász jóslata Szirének éneke (Tudásszomj-önfegyelem) Kaland Szküllával a hatfejű tengeri szörnnyel és Khaürdisszel ( furfangossággal menekül) Héliosz barmainak megevése (Testi öröm) XIII. Odusszeia szirének szigete . - XXIV ének jelen idő (phaiákoktól búcsúzik) két cselekményszál összekapcsolódik Ithaka, leszámolás a kérőkkel Odüsszeusz Kiváló harcos, legfőbb erénye az okosság, az igazságosság, a kompromisszumokra való képesség, a tapasztalat szülte óvatosság Az Odüsszeusz embereszménye tehát nem a bátor ember, hanem a sokat tapasztalt, bölcs, leleményes ember.