A kulcsjelenetek nagy hányadát természetesen Fullajtár Andrea Kurázsija katalizálja. Így Fekete Ernővel közös koldulási-bekéredzkedési esengésük, jövőcsődjük fényfosztottan festői közelképét, a Kiss Eszter Yvette-jével, Elek Ferenc papjával folytatott adok-kapok dialógusokat. Fullajtárnak a szerepben nincs életkora (életkor? élet? kor? egy harmincéves háborúban? ). Nő, asszony, anya, ember; mama. Kurázsi. Mutter. Mutter Courage. Mitologizálódó tragédiai alak, ha nem lenne szentség- és elidegenítéstörés ilyesmit állítani Brecht-darabról szólva, s ha nem mutatkozna időnként a közönséggel való szemkontaktus-összebeszéde. A befelé sűrűsödés képességének érzékeltetése a hősnő leglényegesebb vonása. A vétkes – és újabb vétkeket provokáló – tűrés, elfogadás aszálya. Tasnádi péter gyermekei 1. A személyes túlélés érdekében. Pedig e túlélés-filozófia másokról is gondoskodni szeretett volna. A gyermekekről meg a szekér közelébe kerültekről. Fullajtár Andrea alig észrevehető, fokozódó testi megtöretése: ahogyan minden csapás után csavar, szorít egyet magán, magában, ahogy kissé előre dőlő teste elnyeli fájdalmát és könnyeit, a tekintete az izzását, s megy tovább a maga útján, rontja tovább a rosszat: mai, facsarodó mobil szobor, a fel nem menthető emberi esendőség, a mértéken túli, túlélésre játszó kivárás formátumos rom-emlékjele.
Tasnádi Csaba Született Tasnádi Csaba 1960. június 8. (61 éves) Budapest Állampolgársága magyar Nemzetisége magyar Gyermekei Tasnádi Bence Foglalkozása rendező, színházigazgató Iskolái Berzsenyi Dániel Gimnázium (1974–1978) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1979–1984, jog) Eötvös Loránd Tudományegyetem (1984–1987) Színház- és Filmművészeti Főiskola (1990–1993) Kitüntetései Jászai Mari-díj (2008) Tasnádi Csaba ( Budapest, 1960. –) Jászai Mari-díjas magyar színházi rendező, színházigazgató. Életpályája [ szerkesztés] Már fiatal kora óta érdekelte a színház és a színjátszás, szavalt, középiskolában színjátszó körbe járt. Élő múlt Márianosztrán. 1974–1978 között Berzsenyi Dániel Gimnázium tanulója volt. Érettségi után első helyen a Színház- és Filmművészeti Főiskolát jelölte meg, de akkor még nem oda vették föl. 1979–1984 között ELTE JTK hallgatója volt. 1984-től vállalati jogászként dolgozott. 1984–1987 között az ELTE BTK színház esztétika szakát végezte el. Ezután egy újsághirdetés alapján elment a Józsefvárosi Színház utazó részlegébe rendezőasszisztensnek, első munkája Meczner János mellett, a Dunai Ferenc: A nadrág című előadásban volt.
Csupán az elkerített terület nagyságából következtethetünk az eltemetettek körülbelüli létszámára. Nyilvántartás ugyanis csak az irgalmas nővérekről, valamint a 20. század fogvatartottjairól készült. 7 / 20 A rabtemetőt bárki szabadon látogathatja Fotó: Lánczi Péter A település keleti határában találjuk a pompás kilátást nyújtó kálváriadombot. Tetején 1777-ben épült fel a kápolna, ami azóta hívők búcsújáróhelyévé vált, és amit a Mária-zarándokút is érint. Ma is megcsodálhatjuk a több mint kétszáz évvel ezelőtt a kálvária lankáira ültetett hársfasor néhány példányát, de a stáció képeit már hiába keressük. A hegytetőre kényelmes szerpentines utacska vezet fel. Tasnádi péter gyermekei film. A dombtetőn a kápolna alatt találjuk a Szent Sír sziklakápolnát, melyben a keresztről levett Krisztus festett kőszobra fekszik az oltáron, de ez a kápolna csak ritkán tekinthető meg. 8 / 20 Kálvária-hegy Fotó: Lánczi Péter 9 / 20 A Kálvária-hegy kápolnájától pompás kilátás tárul elénk a dél-börzsönyi tájra Fotó: Lánczi Péter Erről a magaslatról kiválóan rálátunk a környező tűzhányók kúpjaira, a nevéhez hű Kopasz-hegyre, a Nagy-Galla meredek csúcsára, a romokat rejtő Zuvári-hegyre és a Márianosztra határában álló, félig elhordott Csák-hegyre.