Egy másik sürgősségi kormányrendelet értelmében szintén jövő évtől kezdődően a - Romániában gyermekpénzként emlegetett - családi pótlék a 2 év alatti, illetve fogyatékkal élő gyerekek után havi 600 lejre, a 2 év feletti kiskorúak, illetve tanulmányiak befejezéséig a 18 év feletti fiatalok után is a jelenlegi 214 lejről 243 lejre emelkedik. A sürgősségi kormányrendelet 2022 januárjára egyszeri - 60 és 350 lej közötti - támogatáskiegészítést irányoz elő a fogyatékossággal élők számára, a fogyatékossági besorolás függvényében. Marius Budai (PSD) munkaügyi miniszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján azt ígérte: a kormány hamarosan sürgősségi rendeletbe foglalja a szociális csomag egy másik fontos intézkedését is: amelynek alapján januárban egyszeri rezsitámogatásként 2200 lejre egészítenek ki minden 1600 lejnél nem nagyobb nyugdíjat. Így az 1000 lejes minimálnyugdíjánál az egyszeri támogatás 1200 lej lesz, míg egy 1600 lejes nyugdíjat 600 lejjel (szintén 2200 lejre) egészítik ki. Romániában novemberben 7, 8 százalékos éves inflációról számolt be a statisztikai intézet.
Szerző: Galgóczi Edina 2021. december 20. Forrás: Idén is előrehozzák a december hónapra esedékes, ám szabály szerint januárban utalandó családi pótlékot. Az ünnepekre és az ehhez kapcsolódó családi extra kiadásokra való tekintettel előrehozza a Magyar Államkincstár a következő családi pótlék utalási időpontját, így decemberben kétszer érkezik családi pótlék. Az elsőt - a november hónapra járót - december 2-án kapták meg a "számlások". A második még karácsony előtt megérkezik: az Államkincstár tájékoztatása szerint december 22-én utalják azoknak, akik számlára kérték az ellátást. Akik postai úton jutnak hozzá minden hónapban, azok ezúttal is pár nap csúszással számolhatnak az előbb említett időponthoz képest - a hivatal megfogalmazása szerint a postai kézbesítés december 22-étől kezdődik. A fenti módosított kiutalás miatt a következő családi pótlékra februárig kell várni. Decemberben még egy családi pótlékot kapunk Fotó: GettyImages
Tízszázalékos nyugdíjemelésről és a családi pótlék 14 százalékos növeléséről döntött szerdán az új román kormány - számolt be róla az MTI. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével novemberben alakult nagykoalíció kormányprogramjában beígért szociális intézkedések jövő év január elsejétől lépnek hatályba. Nicolae Ciuca (PNL) miniszterelnök a kormányülés elején bejelentette: január elsejétől a legkisebb szociális juttatás 800 lejről (60 ezer forint) 1000 lejre, az öregségi járandóság kiszámítására használt nyugdíjpont értéke pedig az eddigi 1442 lejről 1586 lejre nő. A későbbi éves emelések szabályaként a szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet leszögezi, hogy a nyugdíjak 2023-tól kezdődően legalább az éves infláció mértékével nőnek, amit a bruttó átlagbér reális növekedésének legfeljebb 50 százalékával egészítenek ki, az emelések pontos mértékét a társadalombiztosítási költségvetésben határozzák meg.
Legyünk mindig tisztában azzal, milyen bérpótlékokat biztosít a munkáltató és ha gyanítjuk, hogy a rendhagyó munkaidő mellett nem vagyunk jogosultak a pótlékokra, lehetőleg ne írjuk alá azzal a munkáltatóval a munkaszerződést. Címlapkép: Getty Images NEKED AJÁNLJUK Te füllentettél már a főnöködnek? Változhat a munkavállalói lojalitás a jövőben. A fiatalok már most gyakrabban mérlegelik munkaerő-piaci lehetőségeiket, de a változás irányába mutathat az is, hogy azok a munkavállalók,... Egyre több cég ad fel álláshirdetés a pozícióhoz tartozó bér konkrét megjelölésével. Heti gyűjtésünkben a benzinkutak, autómosók, és autókozmetikák világába kalauzoljuk el az elérhető fizetésekre... Az előző negyedév után ismét magas, 70 pontos értéket vett fel a munkavállalói bizalmi index, ami hárompontos emelkedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.... Nem mindenki van olyan szerencsés helyzetben, hogy szabadságon lehet az ünnepek alatt: rengetegen dolgoznak még december 24, 25, és 26-án is.
A 484/2020. ) kormányrendelet kimondja, hogy a játszóházakban az ott foglalkoztatottakra nem vonatkozik a tiltás az ott tartózkodásra. A munkavállaló szerint a munkáltatónak állásidőt kellene fizetnie, valamint a felmondással összefüggésben a felmentési időre járó bért is ki kellene fizetnie. Feltételezem, hogy a törvényalkotónak nem lehetett célja az, hogy egy ilyen nehéz helyzetben olyan "fegyvert" adjon a munkáltatók kezébe, hogy a munkavállalókat az őket megillető felmondásra járó bér nélkül tudják elbocsátani. Kinek van igaza? Veszélyhelyzet megszüntetése 2012 relatif. A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
chevron_right Rendes felmondás veszélyhelyzet idején 2021. 01. 14., 12:36 0 Tisztelt Szakértő! A munkavállaló 1 éve áll alkalmazásban egy játszóháznál. Kapott egy rendes felmondást a munkáltatójától, aki a felmondás indokaként a 484/2020. (XI. 10. ) kormányrendeletre hivatkozik, mely elrendelte a játszóházak bezárását. A probléma az, hogy a munkáltató szerint a munkavállaló részére nem jár sem állásidő, sem távolléti díj a felmondási időre. Ezt az Mt. 146. § (1), illetve a 70. § (3) bekezdésére alapozza, miszerint – a munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult, – valamint ha a munkáltató elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének, akkor nem kell állásidőt fizetnie. Jogszabályfigyelő 2021 – 4. hét - Jogászvilág. Értelmezésük szerint az, hogy a játszóházakban nem tartózkodhatnak látogatók, és ezzel összefüggésben nem tudnak munkát biztosítani a munkavállalónak, elháríthatatlan oknak minősül, melyet a munkáltató saját jogán dönthet el.
Joganyag: 28/2021. rendelet a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. rendelet és más kormányrendeletek veszélyhelyzeti módosításáról Hatályos: 2021. 01. 30., 2021. 08. Megjegyzés: 4 kormányrendelet módosítását tartalmazó jogszabálycsomag A határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról szóló 407/2020. (VIII. 30. rendelet hatályát 2021. március 1-jéig meghosszabbították. Joganyag: 407/2020. rendelet a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról Módosította: 29/2021. Felmondási tilalom egészségügyi dolgozók számára: gyakran ismételt kérdések | TASZ. rendelet Hatályos: 2021. 31. Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás A veszélyhelyzet újbóli kihirdetésére tekintettel újabb kormányrendelet született a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről. A jogszabály 2021. február 8-ától alkalmazandó. Hatályvesztésének időpontját (amely koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatálybalépésének az időpontja) az igazságügyi miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
Joganyag: 32/2021. rendelet a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló kormányrendeletek módosításáról Megjegyzés: 2 jogszabály módosítását tartalmazó jogszabálycsomag A Kúria Közigazgatási Jogegységi Tanácsa a mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati joga megszűnése időpontjának és törlésének ingatlan-nyilvántartási eljárással összefüggő, valamint az egykori mezőgazdasági termelőszövetkezet ügyféli jogállása és kereshetőségi joga kérdéseiről hozott jogegységi határozatot a közelmúltban. Veszélyhelyzet megszüntetése 2012.html. A jogegységi határozat szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezet földhasználati joga a részarány-földtulajdonnal érintett földrészletre vonatkozóan a törvény erejénél fogva szűnik meg. A földhasználati jog ingatlan-nyilvántartási törlésére – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a földkiadásról szóló jogerős határozat alapján, hatósági megkeresésre kerülhet sor. Rögzíti a jogegységi határozat azt is, hogy a termelőszövetkezet – közvetlen anyagi jogi érdekeltség hiányában – a részaránytulajdonosok tulajdonjogának a bejegyzését elrendelő határozat vonatkozásában nem rendelkezik kereshetőségi joggal.
NEKED AJÁNLJUK Ma Magyarországon csaknem 2800 közfinanszírozott fogorvosi praxisból 248 tartósan betöltetlen. Az már csak hab a tortán, hogy van olyan körzet, ahol 2003 óta nincs fogorvos.... Az, hogy kinek mennyi végkielégítés jár, elsősorban az befolyásolja, hány éve dolgozik az adott munkahelyen, azt azonban kevesen tudják, hogy a ledolgozott évek után egy,... Mire lesz ez elég? Komoly beruházás! Magyarországon a Munka Törvénykönyve szabályozza, mennyi a felmondási idő. A felmondási idő arra szolgál, hogy a felmondással járó munkahelyi problémákat a felek tudják orvosolni. Veszélyhelyzet megszüntetése 2011 qui me suit. Az étrend-kiegészítők a jogszabályi rendelkezések alapján az élelmiszerek kategóriájába tartoznak. Az elemzők szerint a hazai gyermekszám csökkenés magyarázata az lehet, hogy a koronavírus elleni védőoltás vélt mellékhatásai miatt a nők egy része elhalasztotta a gyermekvállalást. Jelentősen csökkenti az új típusú koronavírus okozta Covid-19 miatti halálozás veszélyét a második emlékeztető oltás - állapította meg egy új izraeli tanulmány.
2021. május 15. szombat - 12:01 Hétfőtől Csehország ismét a járvány szempontjából magas kockázatú országok közé sorolja Szlovákiát. Čaputová köszönetet mondott az egészségügyi operátoroknak. Pénteken 258 PCR és 262 antigén teszt eredménye lett pozitív, 35-tel emelkedett a járvány áldozatainak száma. Több mint 1000 járványügyi szabálysértést regisztráltak május első hetében. 4492 feltételezett mellékhatást regisztráltak az oltás beadása után. Rendes felmondás veszélyhelyzet idején - Adózóna.hu. Az államfő aláírta a gazdasági mozgósításról szóló törvénymódosítást. ÖSSZEFOGLALÓ Hétfőtől Csehország ismét a vörös zónába sorolja Szlovákiát Hétfőtől (május 17. ) Csehország ismét a vörös zónába, vagyis a járvány szempontjából magas kockázatú országok közé sorolja Szlovákiát - tájékoztatott weboldalán a szlovák külügyminisztérium. Szlovákia május 10-től a narancssárga zónába, a közepes kockázatú országok közé tartozott. "A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a szlovákiai lakosok 24 óránál nem régebbi negatív antigénteszttel, vagy 72 óránál nem régebbi PCR teszttel léphetnek be Csehország területére" - közölték.
Veszélyhelyzet: erről már volt szó korábban. Mi lépett életbe 2020. november 4-én? 2020. november 4. -én a Kormány 478/2020. (XI. 3. ) Korm. rendelete veszélyhelyzetet hirdetett ki. Hivatalosan tehát ismét veszélyhelyzet van Magyarország területén. Ez azt jelenti, hogy a Kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény is egy törvény, azonban annak elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A jogszabályok között létezik egy "erősorrend", ami meghatározza, hogy melyik jogszabály az "erősebb". Ez alapján egy rendelet, így a Kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel. A kihirdetett veszélyhelyzet idején azonban más a szabály. "A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat" – mondja ki Magyarország Alaptörvénye.