"Itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri! " 1912. február 28- án született Markstein József Budapesten ikertestvérével Árpáddal. Szökőévben és szökőnapon születtek. József volt az idő 11 hónaposan meghalt a testvére. Később a nevét Markosra változtatják. Gyerekként már dolgozott édesapja mellett. Az igényes kis primula - Soproni Téma. A kereskedelmi iskolából kicsapták, ezután autószerelő inasnak állt, szabadidejét a ligetben töltötte, a csillaghegyi strandon artistákkal barátkozott és megtanulta mutatványaikat. Közben birkózni járt és súlyt emelt az MTK-ban. Édesapja tisztességes foglalkozást szánt a fiának, ezért Strasbourgba küldte egy ismerőséhez. Strasbourgból Párizsba utazott tovább, ahol a Renault gyárban kapott munkát mint autószerelő. 1930 -ban utazott haza és a Vidám Parkhoz tartozó varietében pankrátorként kezdett dolgozni. A társulattal Bulgáriába szerződött és "a Hortobágy bikájaként" birkózó számmal járta az országot. 1933 -ban már a Royal Orfeum táncos produkcióiban lépett fel, majd egy évig Itáliában dolgozott, de a katonai behívó miatt vissza kellett térnie Magyarországra.
1965 - Kár a benzinért - Polacsek 1964 - Dunai kirándulás 1963 - Meztelen diplomata - Renitens vendég 1962 - Csudapest - Deltás 1962 - Napfény a jégen - Ügyelõ 1961 - Nem ér a nevem - Féltékeny férj 1961 - Puskák és galambok 1961 - Vigyázat, mázolva! 1960 - Két emelet boldogság - Albertné szeretõje 1956 - Tanár úr, kérem... - box bajnok 1956 - Dollárpapa - Börtönõr 1953 - Kiskrajcár 1953 - Ifjú szívvel - Mutatványos a Vidám Parkban 1952 - Civil a pályán - Műtõs 1952 - A képzett beteg - Beteg a folyosón 1951 - A selejt bosszúja - Pincér 1949 - Díszmagyar Sorozatban: 1968 - Bors - 1 rész 1974 - Zenés TV színház Pharmacist - Örökzöld fehérben feketében 2. A kankalin tényleg sötétben virágzik?. - 1 rész 1974 - Szép maszkok - Minden út hozzád vezet - 1 rész 1978 - Keménykalap és krumpliorr - Bagaméri Rajzfilmek: 1974 - Kérem a következőt! - Egy király ne ugráljon! -1 rész 1969-1974 - A Mézga család különös kalandjai - 13 rész 1978 - Vakáción a Mézga család - Szamek - 2 rész Lemezek: Lagzi Lajcsi és Alfonzó - Sej Haj Rozi
Mivel a fagylaltja továbbra is jó, nem érti a pletyka okát, úgy érzi, hogy meg van átkozva. Már maga sem hisz a sikerben, munka közben rezignáltan és fásultan ismételgeti szlogenjét: "itt van, megjött Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri". Alapvetően jóindulatú és szeretetre vágyó, de a külvilág hatására kissé mogorva úriember. Bizalmatlan, intrikus, magának való, ugyanakkor kissé naiv és hiszékeny, állandóan felül a gyerekek beugratásának. Néha megkéri a helyi parkőrt, hogy helyettesítse fagylaltot árulni, de az is állandóan becsapja, a fagylaltját megeszi, az esetleges bevételt elsikkasztja. Bagaméri családi állapotát tekintve egyedülálló, de van egy kutyája. Történetünkben a gyerekekkel versengve próbál meg elrabolt állatokat a felkínált jutalomért megtalálni, eközben a legrafináltabb álruhákat ölti, tűzoltónak, vagy akár idős nőnek is beöltözik, de mindig ugyanazt a leffentyűs cipőt viseli és bajuszáról is elfelejtkezik, ezért minden esetben felsül. Fiatal korában lehet, hogy artistaként is dolgozott, mert járatos egyes cirkuszi mutatványokban.
Miksa császár meghívására érkezett Bécsbe. Itteni ténykedése ugyan 1576-ban véget ért, ám 1593-ban Leidenbe kerül, az ottani botanikus kert élére, ahova magával viszi szeretett tulipánhagymáit. Innen pedig egyenes út vezetett a néhány évtized alatt bekövetkezett tulipánőrületig. Charles d'Écluse (1526–1609). Hollandia neki köszönheti a tulipánt (Forrás: Wikimedia Commons) Végül térjünk vissza a virág elnevezésére. A törökben – Busbecq fenti állításával ellentétben – a virág neve l âle. Azt már láttuk, hogy Gessner Tulipa Turcarum néven említi a tulipánt; Busbecq latin szövegében viszont olvashatjuk mind a Tulipan, mind a Tulipanti (többes számú) alakot. Csokonai Tartózkodó kérelem (eredetileg Egy tulipánthoz) című versében a növény olyan megnevezését használja, melyről az Etimológiai szótár azt írja: "A tulipánt alakváltozat szóvégi t hangja másodlagos, szervetlen járulékhang […]. " Ez akkor különösen érdekes, amikor a magyar turbán szó kapcsán az Etimológiai szótár így ír: "Vándorszó […], régi nyelvi turbant […] oszmán-török tülbend, tulbant […].
Transleted by Edward Seymour Forster with a foreword by Karl A. Roider. LSU Press, 2005. Ráth-Végh István: A tulipánőrület. In: A fáraó átka. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1977. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete. (Főszerk. : Zaicz Gábor). Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006. Mike Dash: Tulipomania. The Story of the World's Most Coveted Flower and the Extraordinary Passions it Aroused. Dr. Rapaics Raymund: A magyarság virágai. Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) 1 honestesiologist 2015. július 8. 07:17 Mikor várható az a folytatás? :)
E virágok, melyek ajándékok voltak, nekem is nem kevés pénzbe kerültek; így nálam is volt mindig néhány akcse ellenértékül. [Kiemelés tőlem – H. K. ] (33–34. oldal) Bár konkrétan nem tudni, milyen volt az időjárás Edirne környékén a 16. század közepén, azt leírásokból, festményekből tudjuk, hogy pl. Nyugat-Európában ekkoriban zajlott az úgynevezett kis jégkorszak. A tél fokokkal hidegebb volt és jóval tovább tartott a mainál (világszerte). A Temze jegén pl. telente vásárokat lehetett tartani, de a holland csatornák is befagytak. Egyes kutatók így ezért tartják igen valószínűtlennek, hogy 1555 januárjának elején-közepén Busbecq virágzó tulipánokat látott volna Edirne körül. E feltételezések szerint ezt a betoldást a szerző utólag szúrhatta be a szövegbe, egy későbbi edirnei látogatása emlékeként. Tulipánok (Forrás: Wikimedia Commons / Simsala111 / CC BY-SA 3. 0) Tudjuk, hogy leveleit eredetileg barátjának és kollégájának, Nicolas Michault-nak írta; kiadásuk és sajtó alá rendezésük csak évtizedekkel később történt meg.
A Budapesti Klasszikus Film Maraton keretében Chapelier Fou és Maxime Tisserand élő zenei kíséretével láthatjuk A kilátóterasz című filmet. Kísérőfilmje Moholy Nagy László Marseille régi kikötője, amelyhez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjai a két zenész vezetésével tartott workshopon írnak zenét. A filmek után folytatódik az összművészeti élmény: Chapelier Fou kever a nézőknek, hallgatóknak egy koncertnyi zenét. A kilátóterasz (La jetée) R. : Chris Marker | francia sci-fi kísérleti film, dráma, 1962, 28' színes | franciául, angol felirattal | Sz. : Jean Négroni, Hélène Chatelain, Davos Hanich A 3. világháború után Párizs romokban hever. A földalatti bunkerekben meghúzódó túlélők rabokon kísérletezve kifejlesztik az időutazást, hogy a múltba visszatérve megakadályozzák a pusztulást. Chris Marker 1962-ben készült sci-fi rövidfilmje több szempontból is rendhagyó. Felbontja a hagyományos elbeszélés szabályait, zavarba ejtő történetét szinte végig expresszív állóképekben mondja el.
Értékelés: 10 szavazatból A harmadik világháború után Párizs romokban hever. A föld alatti bunkerekben meghúzódó túlélők rabokon kísérletezve kifejlesztik az időutazást, hogy a múltba visszatérve megakadályozzák a pusztulást. Chris Marker 1962-ben készült sci-fi rövidfilmje több szempontból is rendhagyó. Felbontja a hagyományos elbeszélés szabályait, zavarba ejtő történetét szinte végig expresszív állóképekben mondja el. A kilátóterasz nagy hatással volt a sci-fi műfajára, ez inspirálta például Terry Gilliam 12 majom című filmjét. A Maratonon Chapelier Fou és Maxime Tisserand élő zenei kíséretével láthatjuk, kísérőfilmje Moholy-Nagy László Marseille régi kikötő-je, amelyhez a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem diákjai a két zenész vezetésével tartott workshopon írnak zenét. Stáblista:
2020. szeptember 05. 15:53 Franciaország (Argos), 28 perc, ff., francia Rendező: Chris Marker Producer: Anatole Dauman A lista előző filmje, a Tavaly Marienbad ban című francia film megkérdőjelezte a hagyományos filmkészítés szinte minden alapvetését, leginkább a történetmesélés tekintetében, ami konkrétan azt jelentette, hogy nem volt történet, pontosabban nem volt egy biztos lábakon álló történet. Sosem tudtuk éppen melyik idősíkban illetve pontosan hol vagyunk, és amit látunk az a valóság-e vagy csak egy álom. A Kilátóterasz rátesz erre egy lapáttal, amennyiben nincs film sem a szó klasszikus értelmében (legalábbis ahogy megszoktuk a filmet, másodpercenként 24 db képkockával). A hozzávetőlegesen 28 perc játékidőből egyetlen egyszer (pár másodpercre) - mintegy szabályt erősítő kivételként - vehet észre a figyelmes szemlélődő néhány másodpercnyi "mozgóképet"... egyébként a film állóképek egymásutánjából áll. Olyan állóképekből, mint mondjuk ez: vagy ez... vagy mondjuk ez: Hagyományos értelemben vett hangsáv sincsen.