Miénk itt a tér, mert mi nőttünk itt fel A ház is a miénk, mert mi viseljük el Nekünk kevés fény jut, árnyékból van több A sötét szobákban a pók rossz hálót köt Miénk itt a tér, miénk itt a tér A mély udvarokban csak ecetfa nő A lépcsőn, melyen járunk, elkopott a kő Ismerős a fütty, és egymásnak felel Csavarogtunk mi már sok-sok délután Ápolt kerteken, hol elfeküdt a nyár És ha este lett, és indultunk haza Visszafogadott minket ott a tér dala Miénk itt a tér, miénk itt a tér
A Miénk itt a tér klipjét Török Ferenc rendezte. Míg a klip a rendező koncepciója szerint egyetlen helyen, a Budakeszi Arborétumban forgott, addig Könyves Dina rendező és Tilla kamerával és mikrofonnal a kézben utazta körbe az országot. Beck Zolival, Járai Márkkal és Wunderlich Józseffel Pécsen, Lábas Vikivel és Bagossy Norbival a Balatonon, Vitáris Ivánnal és Török Ferivel pedig Budapesten jártak. A többi "kedvenc tér" kiderül a Road Movie Guide-ból – írták. Az összegzés felidézi, hogy 2019-ben, az első dalban a Margaret Island a Balaton déli partját mutatta be, majd Rúzsa Magdi Kishegyesre, a Road zenekar a Mátrába, a Hiperkarma a Mecsekbe, a Tankcsapda Debrecenbe, Bagossy Brothers Company Gyergyószentmiklósra kalauzolta rajongóit. A Road Movie 2022-ben is folytatja az országjárást.
A nyolcvanas évek végén, kilencvenes évek elején a Bárókert nagyobbik fele beépült lakóházakkal. A megmaradt részen egy élelmiszer üzlet épült, a piacteret felújították, kis üzletek telepedtek meg körülötte, csak közben megszűnt a piac. Van még itt egy ósdi óvóhely is, aminek tetején egy dombot emeltek. Ami hely megmaradt, az már egy tér kialakításához nem elegendő, ennek ellenére még 2006-ban is rendeztek itt Csabai napokat.
- hirdetés - A Harruckern János Közoktatási Intézmény orosházi telephelyén február 21-e óta folyamatosan szintvizsgáznak a szakmát tanuló festők, géplakatosok, hegesztők, kőművesek, pincérek, szakácsok, fodrászok. És hogy miért kell szintvizsgázni? Bizonyos szakmák esetében (törvény írja elő) a gazdasági kamarák felügyelik a képzést. Ezeknél a szakmáknál a szintvizsgák beépülnek a tanév rendjébe, s mint a gyakorlati képzés minőségbiztosításának eszköze, a záróvizsgára bocsátás feltételévé válnak. A szintvizsga bevezetésével a kamarák a szakképzés minőségén és hatékonyságán kívántak változtatni. Gyakorlat után, szintvizsga előtt a tanulók A jól szervezett szintvizsgának egyszerre pedagógiai, gyakorlati és módszertani hozadéka van. Harruckern jános közoktatási intézmény gyula. A diák, a gyakorlati képzőhely, valamint a szülő a szakképzés félidejében reális értékelést kap arról, hogy a tanuló hol tart az ismeretek elsajátításában. Mindemellett vizsgatapasztalatokat szerez és szembesülhet saját teljesítményével. A vizsga alkalmat kínál közös álláspontok megfogalmazására is, a gyakorlati képzés szerkezetének és tartalmának, a gazdaság igényeihez történő aktualizálása, fejlesztése területén.
Ezen felbátorodva – a kor szokásainak megfelelően – Harruckern János 1719-ben jutalmat (renumerációt) kért az uralkodótól harminc éves személyes szolgálataiért. Felségfolyamodványában nem pénzt kért, hanem magyarországi földbirtokot Békés, Csongrád és Zaránd vármegyék területén: Gyula, Csaba, Öcsöd, Szentes, Szeghalom… községekkel. Az igényelt települések és földek rendkívül elhanyagolt állapotban voltak, gyér lakossággal rendelkeztek. Az uralkodó méltányolta a kérést. Az érintett birtokok átadása 1720. október 25-én megtörtént, de a beiktatási szertartásra csak három évvel később került sor, amikor Harruckern János a magyar indigenátust (honosítást) is elnyerte. Elek város története. Az új földesúr gyakorlati és üzleti érzékéből következett, hogy nagy eréllyel igyekezett a birtokába jutott óriási pusztaságot, műveletlen földeket értékükben minél előbb megnövelni. Az itt lévő települések ennek köszönhették felvirágzásukat. Ennek érdekében legfőbb célja a terület újranépesítése volt. Ennek érdekében a visszaszállingózó szökött, vagy telepített jobbágyokat jelentős kedvezményekben részesítette: állami adójukat megelőlegezve, földesúri szolgálmányaikat az első két-három évre teljesen elengedte, az egyházi tizedet megváltotta és örök időkre jobbágyainak ajándékozta.
Népszerű úticélok még a régióban: Szeged, Békéscsaba, Gyula, Hódmezővásárhely, Kecskemét, Baja, Bugac, Kalocsa, Makó, Ópusztaszer, Orosháza, Akasztó, Bácsalmás, Battonya, Békés