Bár a western sosem halt ki igazán, kortárs vadhajtásait mégis nagyjából a Nem vénnek való vidék adaptációjától számíthatjuk. A mai western folyamatosan igyekszik átértelmezni, felülírni a műfaj becsontosodott szabályrendszerét, ennek megfelelően pedig az ismerős elemei mellett is a megújulás irányait keresi. Amolyan dinoszauruszként egyszerre van jelen modernizált környezetbe ágyazott presztizsfilmként ( Nem vénnek való vidék, A préri urai, A nomádok földje), és más alzsánerekkel keveredve a B-filmes, exploitation kultúra képviselőjeként is ( Csontok és skalpok, Jonah Hex), és persze a midcult szférát se felejtsjük el ( Django elszabadul, A félszemű). Jane Campion rendezésében A kutya karmai közt a zord vadonban értelmezett maszkulinitás fogalomkörét állítja középpontba, és egyszerre feje tetejére. A kutya karmai közt kritika. Egy letűnt korszak emlékeinek, hagyományainak ápolása ütközik az új, modernizálódó világ értékrendszerével. De közel sem biztos, hogy olyan értelemben, ahogy azt sokan elképzelik. Mi van a kutya karmai közt?
A modern, fürdőszobás, benzinmotoros világot és a letűnőben lévő, poros Vadnyugatot képviselő fivérek közötti, folyamatosan érzékelhető ellentét azonban a film második felére a nyugati széllel elröppen és csak a történet legvégére tér vissza. Ugyanis a jó szándékú, ám el nem fogadott feleség, Rose (Dunst, aki itt a csendes szenvedés ikonja, a való életben is Plemons párja, a Fargoban színésztársa) és a cowboyok által gúny tárgyává tett, csenevész, valószínűtlenül nyurga, hmmm, "nőies" fia, Peter (Smit-McPhee – Az út, Engedj be!, X-Men: Apokalipszis és Sötét Főnix) kerülnek fel Phil céltáblájára. Ezzel nem is lenne baj, hiszen a gyönyörű új-zélandi tájakon, Ari Wegner (Lady Machbet, Az elveszett, A Kelly banda igaz története) remek képein megelevenedő dráma újabb fordulatot vesz és ahogy George helyett Peter lesz a beszólások célpontja, egyfajta – a néző által kiszámítható, de legalábbis sejthető – finoman előadott Amerikai szépségbe oltott Túl a barátságon irányba viszi el a történetet.
Delta variáns ide vagy oda, szeptember elsején elstartolt a 2021-es Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, és ezt én magam is csak akkor fogtam fel, amikor a bécsi átszállásnál a reptéri buszon megpillantottam Palvin Barbit, aki biztosan az idei vörös szőnyeges kötelezettségét jött teljesíteni az egyik legszebb, de mindenképp legegyedibb olasz városba. A fesztivál Pedro Almodóvar új filmjével, a Parallel Mothers szel startolt, ami egy ízig-vérig Almodóvar-mozi annak minden előnyével és hátrányával, vagyis valahol az életmű közepes darabjai között helyezkedik el. Kritika A kutya karmai közt című filmről - nlc.hu. Almodóvarnál azonban érdekesebb volt maga a fesztivál, ami kegyetlenül komolyan veszi a Covidot. A maszk lehúzásra azonnal figyelmeztetik az embert minden belső térben, de már a külső sorban állásoknál is fel kell húzni (ezt a cikket is egy FFP2-es maszkot viselve írom a sajtószobában). Gyakori a hőkamerázás, és a Covid vakcinázottságról vagy negatív tesztről szóló igazolásokat is napjában többször ellenőrzik, ráadásul minden moziszék között helyet hagynak ki.
A kopasz imidzsét amúgy érdekesen találták ki: a kultikus Hitman számítógépes játékok főszereplőjére hajazó kinézet és a komoly tekintet inkább kicsit bizarr, mintsem megnyerő, de hát ízlés dolga. Nagyon tolják, eredmény azonban nemigen látszik A kopasz oszt közszereplői oldalt 2020. november 18-án hozták létre, jelenleg valamivel több mint 12 ezer követője van. Ennyi idő alatt ez elég szerény teljesítmény. A Facebook Hirdetéstárat végigböngészve azt találjuk, hogy összesen 17 aktív, most is futó hirdetése van az oldalnak, amelyek közül szembetűnő, hogy a Jobbik elnökének lejáratására készített rövid videó hirdetésére elképesztően sokat, egymillió forintot költöttek. A költéseket elnézve elmondható, hogy nemcsak egy-egy posztot hirdetnek meg, hanem alapjáraton is nagyon tolják a kopasz oldalát: az elmúlt egy hétben, március 30. és április 5. között majdnem másfél millió forintot költöttek rá. Mint látható, a Megafonnak (vagyis sajnálatos módon valószínűsíthetően nekünk, adófizetőknek, akik összeadjuk az ő kis online bulijukat - igaz, eddig arra nem voltak hajlandók, hogy a számos újságírói kérdés után elárulják, pontosan milyen gazdasági/pénzügyi körök biztosítják a működésük) semmi nem drága, ha Jakab Péterbe, vagy az éppen aktuálisan kijelölt ellenzéki politikusba akarnak maximum gázon beleszállni a Facebookon.
Rákay Philip három bejegyzését is megtolták egymillió forinttal. Az utóbbi hetekben új irányt vett a kormánypárti propaganda a Facebookon: egyre több, jobb szó híján influenszer jelent meg, hogy jellemzően hirdetett posztokon keresztül juttassa el a kívánt üzeneteket a felhasználókhoz. Az egyik ilyen például a korábbi műsorvezető, Rákay Philip oldala, amely a szerint 2020 őszén indult el, és a Facebook hirdetéstára alapján eddig három posztot hirdetett meg a a közösségi oldalon, összesen közel 1 millió forintért. A három poszt együtt potenciálisan 0, 5-1 millió embert ért el a portál szerint. Hasonló stílusú bejegyzéseket posztol a több mint 10 ezer követővel rendelkező A kopasz oszt oldal. A kopasz, azaz Filep Dávid eddig pár ezer forintokért hirdette a posztjait, a múlt héten viszont egyetlenegy korábbi bejegyzésére, egy Jakab Péter Jobbik-elnököt ekéző videóra 1, 6 millió forintot költöttek el. A idézi a Facebookot, amely azt írta, a "hirdető (A kopasz oszt) olyan embereket próbál elérni", akiket érdekel Orbán Viktor, 18 és 55 közöttiek, és az elsődleges földrajzi helyük Magyarország.
Május második hetében, amikor Karácsony Gergely főpolgármester bejelentette indulását a miniszterelnök-jelölti ellenzéki előválasztáson, rákapcsolt a Fidesz-propaganda: a nagyobbik kormánypárt az addigiak többszörösét költötte el pár nap alatt politikai hirdetésekre a közösségi médiában. Bár erről nincs adat, nem kockáztatunk sokat az állítással: a magyar szavazókorú Facebook-felhasználók nagy része találkozhatott a Karácsony diszkreditálását célzó rövid videókkal, vagy éppen az ellenzéki együttműködést Gyurcsány-show-ként prezentáló rövid politikai reklámmal. A YouTube-on is lehetetlen elkerülni ezeket, ám a Facebookkal (Fb) ellentétben az ottani költésekről nincsenek nyilvános adatok. Az Fb viszont 2019 áprilisa óta a felületet politikai célokra használó szereplők pénzköltéseinek átláthatósága jegyében nyilvánosan listázza a politikai hirdetésekre költött összegeket. Május 16-án vasárnap, órákkal Karácsony bejelentése után a Fidesz hivatalos Facebook-oldala egyetlen nap alatt 3, 2 millió forintot költött el a Facebookon célzott politikai hirdetések terítésére.
A 2019-es önkormányzati választásokon a Fidesz a vártnál rosszabbul teljesített. A budapesti kerületek nagy részét elveszítette, Karácsony Gergely pedig legyőzte a biztos győzelemre készülő Tarlós Istvánt. Az egységes ellenzék akkori sikerében fontos szerepet játszott a közösségi média. A Fidesz azóta belakta a Facebookot, amihez szinte végtelen forrásokat tud felhasználni. "Péter, mikor lesz Facebook oldalad? " – kérdezte Orbán Viktor Szijjártó Pétert még 2020 februárjában a külügyminiszter által elmesélt anekdota szerint. Egyértelmű volt a kormánypártok számára, hogy a közösségi médiás megjelenéseiket növelniük kell. Hiába volt már akkor is rengeteg olyan print és online lap, amely az általuk közvetített álláspontokat hirdeti, elég csak a megyei lapokra gondolni, az ellenzéki orgánumok is levegőhöz jutottak az online térben. Tökéletes példa erre a Partizán, a Gulyás Márton vezette YouTube-csatorna, amely mára sokak szemében egyfajta közmédiát is megtestesít, még úgy is, hogy sokszor megjelenik a szerkesztők világnézete a műsorokban.
A poszton 15 ezer lájk van, vagyis egy lájk több mint 106 forintjukba került. A Megafon fizette ki a Facebook-kampányokat, de ki fizeti a Megafont? A hirdetéseket nem Rákay Philip vagy Filep Dávid fizette, hanem a "kormánypárti közösségi média harcosokat" képző Megafon Központ. A 444 egyébként megkereste a Megafont és Rákay Philipet, de nem kaptak választ arra, hogy milyen konstrukcióban hirdetik a posztokat, mennyiből gazdálkodnak, és honnan származnak a bevételek. Mint arról a Media1is beszámolt, a Megafon alapítója, Kovács István, aki a jelentős összegeket kapó kormánypárti kötődésű szervezet, az Alapjogokért Központ nál is dolgozik. Ő egyébként tagadta, amikor az Átlátszó a Miniszterelnöki Kabinetirodához és az Alapjogokért központhoz fűződő kapcsolatról írt, hogy a Megafon közpénzeket kapna, és azt állította, a pénzek konzervatív üzletemberektől érkeznek. Mindenesetre az elmúlt években közel egymilliárd forintot a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül a Miniszterelnöki Kabinetirodától kapó Alapjogokért Központ olyannyira lelkes híve a Megafonnak, hogy a Facebookon nyilvánosan is támogatta a Megafont.