Állítása szerint egy Bulgáriában élő török maffiózó, Bekir Çelenk bízta meg a merénylettel. [2] Ağca állítása szerint a terv az volt hogy ő és a tartalék fegyveres, Oral Çelik lelövik a pápát a Szent Péter téren, majd egy kis robbanás keltette pánik kihasználásával a bolgár nagykövetségre menekülnek. Május 13-án a Szent Péter téren ülve képeslapokat írogattak és várták a pápa érkezését. Mikor a pápa áthaladt hívei lelkes tömegén, Ağca 17 óra 17 perckor négyszer is rálőtt [3] egy 9mm Browning Hi-Power félautomata pisztollyal, és súlyos sebeket ejtett rajta. Az anyai kéz, amelyik 40 évvel ezelőtt megoltalmazta II. János Pál pápa életét - Vatican News. Ezután menekülést kísérelt meg és a fegyvert egy teherautó alá dobta, de a vatikáni biztonsági őrség főnöke, Camillo Cibin, [4] valamint egy apáca és több járókelő megállította és megakadályozta, hogy elmeneküljön. Mind a négy lövedék eltalálta a pápát, egy a gyomrát, egy 1 milliméterrel a szíve mellett találta el, egy pedig a jobb mutatóujját és a jobb karját, ezek két járókelőt is megsebesítettek (Ann Odre a New York-i Buffalóból a mellkasán, Rose Hill a jobb karján sebesült meg, de túlélték).
Négy lövés Nem tudni, mi késztette tettére, utólag ő maga is több zavaros, sokszor egymásnak ellent mondó magyarázattal állt elő: szóba került a bolgár titkosszolgálat, a KGB, az iráni kormány, de isteni parancs is. Korábban pedig a börtönben arról írt, hogy II. János Pál az iszlám testvériség ellensége, a kapitalizmus jelképes figurája – tudjuk meg a cikkéből. Eredetileg ketten hajtották volna végre a merényletet, míg Agca lő, társa robbantással okozott volna pánikot a Szent Péter téren, míg mindketten a bolgár nagykövetségre menekülnek. Végül május 13-án csak Agca lépett akcióba: Két lövés a pápa alhasát érte, egy a bal kezébe, egy pedig a jobb karjába fúródott. Háromszor is megbocsátott A merénylőt azonnal lefegyverezték a hívők és a biztonsági szolgálat emberei, tettéért 30 évet kapott, de 2000-ben elnöki kegyelemben részesült, méghozzá II. “Pedig én pontosan céloztam!” – Elméletek a II. János Pál pápa elleni merénylet hátteréről – Szent Korona Rádió. János Pál közbenjárására. Az egyházfő súlyos sérüléseket szenvedett, heteket töltött kórházban, de még ott és akkor, a gyilkossági kísérlet után – amíg még eszméleténél volt – kijelentette: megbocsát az elkövetőnek.
A bolgár férfiról készült más képekkel nemrég elvégzett számítógépes összehasonlítások szerinte "százszázalékos megfelelést" mutattak. Még nem fogadták el a jelentést "Nem hisszük, hogy Antonov perét újra lehetne indítani. Csupán tisztába szeretnénk tenni a dolgot" - fűzte hozzá Guzzanti. A jelentés tervezetét még jóvá kell hagynia az olasz parlamenti vizsgálóbizottságnak, amely e célból március 7-én ül össze. A merénylet elkövetéséért Mehmet Ali Agcát életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, amiből 19 évet töltött le egy római börtönben, 2000-ben Carlo Azeglio Ciampi olasz köztársasági elnök kegyelmet adott neki. Jelenleg egy török fogházban raboskodik más bűntettek elkövetéséért.
Mielőbbi és teljes felgyógyulást kívánok. " 1983-ban a pápa meglátogatta börtönében Agca-t, és négyszemközt elbeszélgetett vele, majd megbocsátott neki. Mehmet Agca 2006-ban, a pápával közös fotójával igyekszik újabb tárgyalására A merénylet hátterét nem sikerült megnyugtatóan feltárni az Agca elleni perben. Egyes vélemények szerint iszlamista csoportok állnak a háttérben, mások a bolgár, a lengyel vagy a szovjet titkosszolgálatot gyanítják. Az egyik legmeredekebb teória szerint maga Mihail Gorbacsov, még PB-tagként üzent: "Minden lehetséges eszközt fel kell használni annak a [lengyelországi] politikai átrendezõdésnek a megakadályozására, amit a lengyel pápa indított el, és ha szükséges, a félretájékoztatásnál és a hitelrontásnál nagyobb hatású eszközöket is fel kell használni". Agca 19 évet töltött egy olasz börtönben a merényletért. 2000-ben átadták az olasz hatóságok Törökországnak, ahol újra börtönbe került a török főszerkesztő elleni 1979-es támadásért, és egy 70-es években elkövetett bankrablásért.
Külföld:: 2006. március 2. 23:03 A szovjet vezetés a katonai hírszerzést, a GRU-t bízta meg a kommunistaellenesége miatt egyre kellemetlenebbé váló II. János Pál pápa meggyilkolására, állítja egy olasz jelentés, amely válaszokat ad arra is, hogyan sikerült cáfolni a korábban már megfogalmazott vádat. Egy olasz parlamenti vizsgálóbizottság szerint a Szovjetunió vezetése rendelte meg a II. János Pál pápa elleni 1981-es merénylet végrehajtását. A bizottság tagjai - jelentéstervezetüknek az olasz médiából ismertté vált részletei szerint - arra a következtetésre jutottak, hogy a szovjet vezetés a katonai hírszerzésnek, a GRU-nak adott utasítást a lengyel származású katolikus egyházfő meggyilkolására a pápa kelet-európai kommunizmus elleni fellépése miatt. Az 1981. május 13-án elkövetett gyilkossági kísérlethez, amelyben II. János Pál életveszélyesen megsebesült, a GRU keletnémet és bolgár titkosügynökök segítségét vette igénybe. "A bizottság úgy gondolja minden kétség nélkül, hogy a Karol Wojtyla pápa eltávolítására irányuló kezdeményezés a szovjet vezetéstől eredt, s ezt a döntést a GRU-hoz továbbították" - mondta Paolo Guzzanti, a bizottság elnöke.
Diane Lane és Kevin Costner jutalomjátékának lehetünk tanúi A vér földje című feszült hangulatú, westernt idéző drámában, amelyben az unokájukat kereső nagyszülők szokatlan helyzetben találják magukat. A Kőkemény család író-rendezője, Thomas Bezucha a nálunk ismeretlen Larry Watson regényét adaptálta, és készített belőle metszően pontos képet az elmaradt amerikai vidék lőporszagú világáról. 1963-ban járunk, Montanában. A háromgenerációs Blackledge-famíliát szörnyű családi tragédia sújtja. Margaret és George a fiúk halála után is szívükön viselik volt menyük és unokájuk sorsát, de az élet nem áll meg: Lorna újra férjhez megy, és a nagyszülők kénytelenek elengedni a kezét. Margaret azonban bizonytalan, hogy az unokája az újdonsült mostohaapánál jó kezekben van-e, és amikor hűlt helyét találják a kis családnak, nyomukba szegődnek Észak-Dakotába. Meg szeretnének róla győződni, hogy unokájuknak valóban jól megy-e a sora. Nem számítanak rá, hogy elszabadulnak az indulatok Lorna férjének családjával.
A csodásan fényképezett montanai táj szolgáltatja a hátteret az érzékeny témájú drámának, amely a családon belüli erőszakkal foglalkozik, valamint azzal a kényes kérdéssel, hogy mit tehetnek ilyenkor a nagyszülők. Ingoványos talaj, különösen a fent vázolt esetben: a gyermek apja halott, és ezzel az apai nagyszülők látszólag elvesztik minden beleszólásukat, ha volt is egyáltalán. A gyereknek az anyja mellett a helye, aki vérségi kapcsolat híján akaratlanul is eltávolodik a volt apóstól-anyóstól. Főleg, hogy bekerül a képbe még egy új férj is. A három főszereplő: Kevin Costner, Diane Lane és Észak-Dakota Kellemetlen helyzetekből A vér földjé ben pedig nincs hiány. Margaret és George Észak-Dakotában szembekerül a matriarchális Weboy-famíliával, amelyet vasfegyelemmel irányít Blanche, aki királynőként nemcsak népes családján, de keménykötésű fiai révén a környéken is rajta tartja a szemét. Blackledge-ék unokáját pedig e vendégmarasztaló kis közösség fogadja be. A vér földje története szögegyenes: a rövid drámai felvezetés után, amelynek Diane Lane és Kevin Costner közötti lehengerlő kémia szolgáltatja a valódi zamatát, nyilvánvalóvá válik, hogy a két család közti konfrontáció elkerülhetetlen.
A színésznőt a délszláv háborúban játszódó A vér és méz földje berlini bemutatója után faggattuk három másik újságíróval az elegáns Hotel Adlonban, ahol kiderült, Brad Pitt nem sokat szólt hozzá a forgatókönyvhöz, Jolie rengeteget tanult Jugoszláviáról, és hogy számára a hollywoodi csillogás annyit jelent, hogy apa és anya végre kiöltözhet és elmehet bulizni. Angelina Jolie így löveti le Brad Pittet A jelenetet látva egyet kell értenünk Jolie-val: a színész valóban egész valósághűen esik össze. Mivel Brad Pitt arcéle elég ismert a világon, nem kell hozzá különösebben éles szem, hogy felismerjük a hangyányi jelenetben, de a biztonság kedvéért megmutattuk a filmrészletet annak a statisztának, aki résztvett a kiskunlacházi forgatáson (és erről részletesen mesélt is nekünk). Ő megerősítette, hogy valóban Brad Pittet látjuk barna sapkában összerogyni. A vér és méz földjé-t március 1-től vetítik a magyar mozik, a fenti jelenet film 44. percénél található. Olvasnivaló: "Annyira igyyekeztem,... Angelina Jolie háborúzik, Juliette Binoche prostikkal barátkozik Angelina Jolie háborúzik, Nick Nolte fiai megküzdenek, Martin Scorsese a mozit ünnepli, Juliette Binoche prostikkal barátkozik, Steven Soderbergh összevereti fél Hollywoodot, a tinisrácok szuperképességekre tesznek szert, Nicolas Cage feje lángol, egy brit fickó csupa ideg a héten a mozikban.
Ha Jolie következő rendezésében közelebbi témát választ, egészen biztosan kevesebb marad a kérdőjel a nézőben. A vér és méz földje (In the Land of Blood and Honey) színes, feliratos, amerikai háborús filmdráma, 127 perc, 2012 rendező és forgatókönyvíró: Angelina Jolie operatőr: Dean Semler vágó: Patricia Rommel zeneszerző: Gabriel Yared szereplők: Goran Kostić (Danijel) Zana Marjanović (Ajla) Rade Šerbedžija (Nebojsa) Vanessa Glodjo (Lejla) Branko Đurić (Aleksandar) Nikola Đuričko (Darko) Džana Pinjo (Nadja) Feđa Štukan (Petar) IMDb
© Minden jog fenntartva! Az oldalak, azok tartalma - ideértve különösen, de nem kizárólag az azokon közzétett szövegeket, képeket, fotókat, hangfelvételeket és videókat stb. - a Ringier Hungary Kft. /Blikk Kft. (jogtulajdonos) kizárólagos jogosultsága alá esnek. Mindezek minden és bármely felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges. Az oldalról kivezető linkeken elérhető tartalmakért a Ringier Hungary Kft. semmilyen felelősséget, helytállást nem vállal. A Ringier Hungary Kft. pontos és hiteles információk közlésére, tájékoztatás megadására törekszik, de a közlésből, tájékoztatásból fakadó esetleges károkért felelősséget, helytállás nem vállal.
Ez a poszt a következő élő közvetítés része: Lakóházat ért találat Kijevben, megnyílt a humanitárius folyosó Mariupolnál, kedden folytatódnak a béketárgyalások Vissza a közvetítéshez BEATA ZAWRZEL / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP Globális élelmiszerválsággal kell számolni az ukrajnai harcok elhúzódása esetén – figyelmeztetett hétfőn Andrej Melnyicsenko orosz szénmilliárdos a Reuters hírügynökséghez eljuttatott közleményében. "Tragikus, ami Ukrajnában történik, azonnal békére van szükség" – fogalmazott az anyai ágon ukrán származású milliárdos, kiemelve: orosz állampolgárként, fehérorosz születésűként és "vér szerinti ukránként" rendkívüli fájdalmat okoz neki, hogy a testvéri népek egymás ellen fordultak. Kiemelte, hogy a válság áldozata a mezőgazdaság is, a konfliktus miatt a műtrágya ára is egyre nő, így egyre kevesebben tudják megvásárolni. Hozzátette, hogy a koronavírus-járvány miatt így is megtépázott ellátóláncra a háború újabb terheket ró, és emiatt a kevésbé fejlett országokban élelmiszerhiány alakulhat ki.