Használata során védőruha, védőkesztyű, védő szemüveg, permetezés esetén maszk viselete javasolt. Kerülni kell, hogy a koncentrátum vagy a munkaoldat a munkát végzők szemébe, bőrére jusson, vagy a permedét belélegezzék. A bőire vagy a szembe került anyagot bő vízzel mossuk le, továbbá a készítmény szembe jutása vagy lenyelése esetén a használati utasítással együtt haladéktalanul forduljunk orvoshoz. Vemhesség, laktáció idején történő alkalmazás Az állatgyógyászati készítmény ártalmatlansága nem igazolt vemhesség és laktáció idején. Kizárólag a kezelést végző állatorvos által elvégzett előny/kockázat elemzésnek megfelelően alkalmazható. Neostomosan gyakori kérdések maszturbálás. Inkompatibilitások Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ezt az állatgyógyászati készítményt tilos keverni más állatgyógyászati készítménnyel. Túladagolás Toxikózis esetén nyálzás, hányás, hasmenés, remegés, izgatottság/tompultság jelentkezhet. Görcsök esetén diazepam adása javasolt. A FEL NEM HASZNÁLT KÉSZÍTMÉNY VAGY HULLADÉKAINAK KEZELÉSÉRE, MEGSEMMISÍTÉSÉRE VONATKOZÓ UTASÍTÁSOK, (AMENNYIBEN SZÜKSÉGESEK) Halakra és méhekre mérgező.
Anyamacskáknál fontos a szokásos kezelés mellett a pároztatás és fereghajto csepp ellés előtt orsóférgesség elleni féregtelenítés. Vemhesség esetén nem minden féreghajtó tabletta alkalmazható, ezért csak olyat adjunk a cicának ilyenkor, amit állatorvosunk javasolt. A macskákat normális esetben 3 havonta kell féregteleníteni. Fontos a benti cicákat is kezelni, mert fereghajto csepp is megfertőződhetnek. Neostomosan koncentrátum | Kutya | Élősködők ellen | eszközök - Petissimo. Féregpetéket bevihetünk a lakásba a cipőtalpunkon is, vagy a bolhák szétrágásával is bekerülhet a macska szervezetébe. A kijárós cicákat ajánlott ettől gyakrabban féregteleníteni! Megehetnek földigilisztát, csótányt, madarat, rágcsálót, ők pedig a bélférgek köztigazdái. Minden újonnan hozzánk került cicát azonnal féregteleníteni kell, majd 2 hét múlva ezt megismételni. Csak ezek után javasolt a többi cicával összeengedni, a karantén időszak egyébként is ennyi. Féregható fereghajto csepp alkalmazása: A tabletta vásárlásakor vegyük figyelembe, hogy nem minden tabletta pusztít el minden típusú férget.
Bolhásság kezelése esetén féreghajtó tabletta adása is javasolt nappal a spot-on bolhairtó készítmények után, mert amelyik macska bolhás, az nagy valószínűséggel férges is. Milyen bajt okoznak a férgek? Az anyamacskáknál és kölyköknél nehézkes a bolhák kiirtása, mert a legtöbb készítmény nem alkalmazható vemhes, szoptatós és kölyökmacskákon. Nekik egyetlen javasolt termék a Frontline spray, ezzel az anyamacskát és a kölyköket is be lehet fújni havonta. A fent leírt módon alkalmazzuk. Léteznek bolhanyakörvek is, sok félét lehet kapni, nem egyformán hatásosak, inkább megelőzésre jók, ha már fertőzött, bolhás a macska, kevés rátenni egy bolhanyakörvet. Kullancs: A kullancsok az ízeltlábúak közé tartozó, lapos testű, kifejlett állapotban mm-es, vérszívó, külső élősködők. Neostomosan gyakori kérdések és válaszok. A kullancs a bőr alá fúródva erős viszketést, szőrhullást okozhat. Általában a macska fején és pofáján bújik meg, de előfordul más testrészeken is. Táplálkozása során teste fokozatosan megtelik vérrel, fereghajto csepp borsószemhez, vagy szemölcshöz kezd hasonlítani.
Keleten az Appalache-hegység alacsonyabb vonulatai már nem jelentenek ekkora akadályt, az Atlanti-óceán légtömegei a Préri területéig jutnak el. A peremhegységek közötti alacsony domborzat - az észak-déli nyitottság - miatt a különböző eredetű szelek, akadálytalanul áramolhatnak, s gyakran megtréfálják Észak-Amerika lakóit. Észak-Amerika kontinentális éghajlata a mérsékelt övezetben a legszélsőségesebb, legszeszélyesebb. Telei hidegebbek, nyarai melegebbek, mint Európában. Amerika: Amerika vízrajza: feladat. Télen az Északi-sark felől érkező hideg légtömegek hóviharokat (blizzard) okozva, könnyen és mélyen bejutnak a kontinens belsejébe, néha egészen Floridáig. Nyáron a Mexikói-öböl felől jövő trópusi meleg légtömegek messze északra nyomulnak fel, akár a Nagy-tavak vidékéig is. A belső területeken rendkívüli hőingadozásokat idéznek elő. Gyakran nyár végén és ősszel a két légtömeg találkozása pusztító forgószelek, tornádók keletkezéséhez vezet. A kontinens délkeleti részét és a Karib-szigeteket trópusi ciklonok, hurrikánok is elérik.
A folyót 25-30 km szélességben ártéri erdők kísérik, a holtágait tündérrózsa, a Victoria amazonica hatalmas levelei csaknem beborítják. Az ártéri erdők tengerparti változatai a mangrove-erdők. Valójában "zöld mennyország" ez, ahol az esőerdő sok élőlénynek, több értékes növénynek, fának is otthont ad (pl. : a kaucsuknak, nedvéből készül a nyersgumi; a kínafának kérgéből a lázcsillapító kinint nyerik; a mahagóninak, a brasilfának, a pálmafának). Észak amerika partvonala - Tananyagok. Vadon tenyészik a vanília és a kakaó. Állatvilága is nagyon gazdag: jaguárok, tapírok, lajhárok, pumák, majmok, papagájok, kolibrik, anakondák, boák, kajmánok, piranják, édesvízi delfinek, manátik, vidrák, vízidisznók, lepkék és rovarok népesítik be erdeit. A trópusi esőerdők talaja a kilúgozott laterit. A trópusi esőerdőt a csapadékmennyiség függvényében a nedves és száraz szavanna gyűrűje fogja közre. Az Orinoco-medence és a Guyanai-hegyvidék nedves szavannáját llanóknak, a Brazil-magasföldön camposnak nevezik. Az Északnyugat-Brazília és Gran Chaco száraz bokros szavannáinak, caatinga a nevük.
A Nagy-tavaktól délre és a Déli-Appalache-ben megjelenik a lombhullató erdő a juharral, a kőrissel és e melegebb klímát kedvelő tölggyel. A lombos erdők élővilága jórészt megegyezik a tajgáéval. Talaja a barna erdőtalaj (a kevert erdő alatt szürkésbarna podzol képződik). A Kordillerákban él a szürke medve (grizzly), a barna- és a mosómedve. Híres ragadozói: a hiúz, a borz és a puma. Délnyugati száraz területein a hüllők is megjelennek. Észak-Amerika szárazabb belső síkságain a füves puszta, a préri alakult ki. Az évi 500-1000 mm-t kapó területeken hosszúfüvű préri, míg 500-250 mm alatt alacsonyfüvű préri alakult ki. Az elmúlt századokban itt nagy bölénycsordák éltek. A prérin patások (prériantilop, rezervátumokban élő bölények), rágcsálók (prérikutya, mormota), ragadozók: coyot (prérifarkas) élnek. Észak amerika - Tananyagok. A talaj jó minőségű csernozjom, nyugat felé, a Sziklás-hegység előterében a csapadék csökkenésével gesztenyebarna talajba megy át. Észak-Amerika délnyugati részén, fennsíkokon félsivatagi környezetben bozótos sztyepp alakult ki, xerofita cserjékkel és kaktuszokkal.
Észak-Amerika éghajlatát a tengeráramlatok is befolyásolják. Hatásaik nagy különbséget okoznak a nyugati és keleti partvidék azonos szélességű helyein. A Csendes-óceán kanadai és alaszkai partvidékét a Kuro-Shio meleg tengeráramlat melegíti. Délre forduló ága, mint Kaliforniai-hidegáramlat csapadékhiányt, nyáron ködöt okoz a Csendes-óceán délnyugati partvidékén. Az atlanti partvidéken a hideg Labrador-áramlat hűtő hatása érvényesül. Ez az áramlat a hajózás számára veszélyt jelentő leszakadó jéghegyeket szállít Grönlandról dél felé. Ezt a délről jövő meleg Golf-áramlat csökkenteni próbálja, de télen a szárazföld felől fújó szelek megakadályozzák az áramlat melegítő hatásának érvényesülését. Dél-Amerika éghajlatában nagyon emlékeztet az Afrikára. Mivel 25 szélességi fokkal fekszik délebbre, mint Afrika ezért északi tájai - ellentétben Afrikával - csak a trópusi övezetbe esnek, ahol nedves szavanna éghajlat fejlődött ki. Ugyanakkor az Egyenlítő a Dél-Amerikát sokkal északabbra szeli át, mint Afrikát (ott, ahol a földrész majdnem a legszélesebb), így a kontinenst - a passzátok felszálló ága miatt - bőven öntözi csapadék.
Éghajlati sajátosságok a két földrésznél - Amerika éghajlatai Észak-Amerika domborzati formáinak elhelyezkedése kedvezőtlen vonással van a kontinens éghajlatára. A domborzat nyugat-keleti zártságának hatása a csapadék mennyiségében és területi eloszlásában tükröződik. A kontinens észak-déli nyitottsága, átjárhatósága következtében pedig a hőmérsékleti értékek mutatnak nagy szélsőségeket - emiatt Észak-Amerikát a "huzatos kontinens"-ként emlegetik. A közvetlenül a partok előtt, észak-dél irányban húzódó peremhegységei az óceánok hatását korlátozzák. A Kordillerák magas láncai nem engedik bejutni a páradús, nyugati szelek által szállított légtömegeket a kontinens belsejébe. Az óceáni klíma nyugaton csak keskeny parti sávban érezteti kedvező hatását. A hegységeken átkelő felhőzetből a keleti, belső oldalakon kevés csapadék hull. A zárt medencékben északon száraz kontinentális, délen a mérsékelt övezeti sivatagi az éghajlat, míg a kontinens belsejét, a Nagy-síkságot a kontinentális klíma uralja.