Cserépszavazás: Osztrakiszmosz - Szavazással száműzték a veszélyesnek ítélt személyeket - Minimum 6000 embernek kellett részt vennie, hogy a legtöbb szavazattal bírót száműzzék - athéni polgárok és családtagjai - metoikoszok – betelepülők, szabadok, akik betelepültek Athénba, politikai jogaik nincsenek × Demokrácia: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt vehetnek, az állam politikai, jogi, gazdasági működtetésében irányíthatják, ellenőrizhetik az állam működését. Az athéni demokrácia fénykora - Periklész kora I. A demokrácia kiteljesedése 1. Definíció & Jelentés BULÉ (=500-ak tanácsa). Kr. 461-ben tovább csökken az Areioszpagosz hatalma (csak családjogi ügyek) 2. Fő hatalmi fórumok - Népgyűlés, ekklészia - 500-ak tanácsa, bulé - Esküdtbíróság, héliaia 3. A tisztségviselők állami fizetést kapnak, hogy a szegényebbek is vállalhassák a munkájuk mellett (Az esküdtbíróságon és a buléban való munkáért, később a népgyűlésiért is) 4. Pontosan meghatározzák, hogy mi a polgárjog - szűkítik 5. Periklész 15 évig folyamatosan viseli a sztratégoszi tisztséget (Kr.
A fiú gyerekek állami nevelése 7 éves kórtól kezdődött, a nevelésben a fő hangsúly testedzésen és a fájdalom eltűrésén volt. 20 éves korig felkészítették őket a katonai szolgálatra. 20-30 éves korig katonai táborokban laktak. 30 éves kortól házasodhattak. 60 éves korig tartott a katonai szolgálat. Kétségtelenül kiváló katonákká lettek a spártaiak, de az egyenlőség mégis lassan névlegessé vált. Ezt mutatta az állam szervezete is. Az állam vezetői a két király és a 28 tagú vének tanácsa mindig ugyanazokból a családokból kerültek ki. Az állam vezetésében fontos szerepe volt az 5 felügyelőnek vagyis az ephorosznak. Az ephorosz 30 év feletti férfiakból állt. Ők voltak a követek, ők ellenőrizték a tisztségviselőket, a perioikoszokat és a helótákat. A valóságos hatalom az ő kezükben volt. Az egyik király gondoskodott a hadseregről, a másik király az igazságszolgáltatást tartotta a kezében. A királyok vétó joggal rendelkeztek. A vének tanácsa vagyis a geruszia hozta létre a törvény javaslatokat.
Az ókori Görögország a Balkán félsziget déli részén terült el. E terület felszíne is, tengerpartja is erősen tagolt. Ez az erősen tagolt felszín a politikai fejlődésre is hatott: egymástól független, kis politikai egységek, városállamok kialakulását segítette elő. Görögország területén sok városállam, polisz jött létre. A két legellentétesebben fejlődő, s a görög világ életében döntő szerepet játszó polisz Spárta és Athén volt. Spárta a peloponnészoszi félsziget legnagyobb állama volt. Társadalma két részre tagozódott: a dór spártai nemzetségek tagjaira és a meghódítottakra. A spártaiak alkották az uralkodó osztályt. Meghódították a környező vidékek lakosságát, s arra kényszerítették őket, hogy földjeiken dolgozzanak. A perioikoszok spártát körüllakó népek voltak. Szabadok voltak, de polgári jogokkal nem rendelkeztek és kötelező számukra a katonai szolgálat. A helóták leigázott népek voltak, ők voltak az őslakosok. Jogfosztottak voltak és csak a földjeiken dolgozhattak. A meghódítottak voltak tehát a kizsákmányoltak.
Mítosz és valóság Egyik, a viktoriánus idők gyásszal kapcsolatos szokásairól szóló posztom írása közben egy különös szokásra bukkantam, amely egyszerre érdekes (vagy mai szemmel inkább bizarr) emléke mind a fényképészet történetének, mind Európa és Észak-Amerika halálról alkotott felfogásának: ezek a 19. század úgy nevezett post mortem fotográfiái, amikor is az eltávozottat halála után örökítették meg. Ennek egyszerűbb változatában a halottról koporsóban vagy otthonában felravatalozva készítették az utolsó felvételt, ám olykor egészen meghökkentő módon úgy megörökítették az elhunytat, mintha még mindig a gyászolók között élne, sőt színpadra illő beállításokkal is találkozhatunk. Maga, a halottak utolsó, végső búcsú előtti megörökítésének hagyománya jóval mélyebben gyökerezik a történelemben, mint a 19. század; évezredes múltra tekint vissza. Ennek legősibb és legelterjedtebb módja a halotti maszkok készítése volt, számos történelmi személyiség vonásai maradt ily módon ránk Tutanhamontól, Napóleonon keresztül Nicola Tesláig.
26 külföldi fesztivál után végre a magyar nézők is láthatják Bergendy Péter 13 díjat nyert filmjét 26 külföldi fesztivál után – melyek közül 18-on a versenyprogramban szerepelt – egy hónap múlva, október 28-tól végre a magyar nézők is láthatják Bergendy Péter új, eddig 13 díjat nyert filmjét, a POST MORTEM-et. A különleges hangulatú, a hazai filmekben ritka digitális látványelemeket is felhasználó alkotás 524 snittjében van számítógépes trükk, a legnehezebb jeleneteket a Trónok harcában és a Bosszúállók: Ultron korában is dolgozott kaszkadőrök végezték, a kísértetek mozgásait pedig Egon Schiele rajzai inspirálták. A POST MORTEM főszereplői Klem Viktor és Hais Fruzsina. Mellettük olyan nagyszerű színészeket láthatunk a filmvásznon, mint Schell Judit, Anger Zsolt, Hámori Gabriella, Kiss Diána Magdolna, a Kossuth-díjas Ladányi Andrea és Reviczky Gábor. Tavaly októberben a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon volt Bergendy Péter horrorfilmjének világpremierje. A POST MORTEM-et azóta 26 fesztiválon vetítették óriási sikerrel, köztük nemrégiben a világ egyik legrangosabb horrorseregszemléjén, a FrightFesten, ahol London legmenőbb mozijában, a híres Cineworld Empire-ben a Leicester Square-en volt a brit bemutató, legutóbb pedig a Pármai Nemzetközi Zenei Filmfesztiválon, amelyen szombaton a legjobb filmnek járó Violetta d'Argento díjat kapta meg.
Ahogyan az irodalomban sem túl izmos az alapanyag, amire támaszkodhatnánk; a nyugatosok közül néhányan, mások mellett Babits Mihály, Csáth Géza, Kosztolányi Dezső írtak Edgar Allan Poe nyomán horrorszerű novellákat – ezeknek később szintén nem nagyon akadt folytatása. Vagyis a horror tényleg nem tipikus magyar műfaj, pedig külföldön valószínűleg volna rá érdeklődés, már csak azért is, mert a horrorkedvelők körében még mindig sokan Drakula alakjával társítanak minket, és egy sajátos, izgalmas világot gondolnak körénk. Ezek a képzetek pedig jól rezonálnak a Post Mortemre is; bizonyítja, hány ország megvette már, és hány fesztiválon szerepelt nagy sikerrel. – Ennek ellenére ön is viszonylag későn kezdett bele a forgatásába, a fanyar humorú Állítsátok meg Terézanyut!, illetve az ötvenes évek második felében játszódó két alkotás, A vizsga és a Trezor sikerei után. – Már a 2011-ben bemutatott A vizsga után elkezdtem gondolkodni egy horrorfilm ötletén. A végső löketet az adta, hogy dolgoztam egyszer télen a szentendrei skanzenben, és feltűnt, hogy mivel ebben az évszakban végig zárva van, ideális forgatási helyszín lehet; a Post Mortem java részét később itt is vettük fel.