Manrico búcsúszavára retten fel Azucena, aki eddig alélt álomban hevert. Luna ördögi gonoszsággal mutatja neki a vöröslő ablakon át, miként hal meg a vérpadon a fia. De a cigányasszony diadalmas gyűlölettel vágja arcába a szörnyű valóságot: - Megölted az öcsédet!... Anyám, bosszút álltam érted!
És felhangzik Manrico búcsúszava is. Luna a várból jövet parancsot ad: a foglyokat vérpad és máglya várja. Leonora hiába könyörög szerelme, Manrico életéért. A gróf hajthatatlan. Csak amikor Leonora megesküszik, hogy az övé lesz, ad parancsot a gróf Manrico szabadonbocsátására. Ezalatt a leány észrevétlenül felszívja a gyűrűjébe rejtett mérget. Nem bánja a halált - ha Manrico szabad lesz. A börtön. Azucena halálfélelmes rémlátásai után nyomorúságos fekhelyén félálomban elmereng. Manrico anyjáért könyörög. - Várják végórájukat. De nyílik a börtönajtó és Leonora hozza a hírt lelkendezve, hogy szabad az út... Manrico azonban, mikor megtudja, hogy szerelmese nélkül kellene menekülnie, visszautasítja a kegyelmet: - Milyen áron kaptad a kulcsokat? - tör ki belőle a fájdalom: "Megvetlek téged, Mert szíved eladtad. " Szörnyű felindulásában megátkozza. Csak későn látja, mikor már a méreg hatni kezd, hogy kedvese életét áldozta érte. Leonora a karjai között hal meg. A gróf féktelen dühében, mert az imádott nő a halálba menekült előle, a vérpadra küldi a trubadurt.
A Trubadur A trubadúr Giuseppe Verdi operája 4 felvonásban, 8 képben. Szövegét Salvatore Cammarano írta. Cselekmény [ szerkesztés] Történik Spanyolországban, a XV. század elején, az I. felvonás 1. képe Luna gróf várában, a 2. kép a Sargasto-palota kertjében, a II. képe a cigányok tanyáján, a 2. kép egy zárda előtt, a III. képe Luna táborában, a 2. kép Castellor várában, a IV. képe Luna gróf várának udvarában, a 2. kép a vár börtönében. I. felvonás [ szerkesztés] Luna gróf várkastélyának előcsarnoka. Közeledik az éjfél. Ferrando, a család hűséges öreg katonája felveri a már bóbiskoló őrséget. A grófra várnak, ki féltékeny a titokzatos trubadurra, és egész éjszakákon át őrzi Leonora ablakát. Kérik Ferrandót, mesélje el, mi is történt a gróf öccsével? S ő belekezd a grófi család titokzatos történetébe. Egyik hajnalon ijedten riadt fel az elszunnyadt dajka... cigányasszony áll a gyermek bölcsője mellett és éppen rettentő bűvszavát mormolja. "Szemmel megverte" az ártatlan csecsemőt! A cigányasszonyt ezért elfogták és máglyára hurcolták.
/ Autós hírek / Tesztek / Kia > [ 2022. 02. 27] [ 2022. 10] [ 2021. 12. 20] [ 2021. 13] [ 2021. 11. 10. 01] [ 2021. 05. 11] [ 2020. 03] [ 2020. 16] [ 2020. 12] [ 2020. 09. 01] [ 2020. 04. 14] [ 2020. 03. 01. 15] [ 2019. 29] [ 2019. 26] [ 2019. 09] [ 2019. 07. 05] [ 2019. 14] [ 2019. 22] [ 2019. 03] [ 2019. 07] [ 2019. 04] [ 2019. 02] [ 2018. 28] [ 2018. 23] [ 2018. 17] [ 2018. 13] [ 2018. 07] [ 2018. 03] [ 2018. 14] [ 2018. 12] [ 2018. 06. 25] [ 2018. 18] [ 2018. 24] [ 2018. 20] [ 2018. 16] [ 2018. 15] [ 2017. 04] [ 2017. 26] [ 2017. 09] [ 2017. 08] [ 2017. 08. 02] [ 2017. 31] [ 2017. 30] [ 2017. 05] [ 2017. 20] [ 2017. 02] [ 2016. 07] [ 2016. 25] [ 2016. 15] [ 2016. 14] [ 2016. 08] [ 2016. 09].
Hm… fogd csak a köpenyegemet, Jeldirin. Borzasztó, hogy milyen meleg van! Ugy látszik, esni fog… Csak egyet nem értek, hogy haraphatott meg ez a kutya? – fordult Gorelov Hrjukinhoz. – Egyáltalában, hogy juthat az ujjadig? Hiszen pici kis állat, mig te hórihorgas fickó vagy! Talán valami szög vérezte meg az ujjadat? Hiszen… tudjuk ki vagy! Jól ismerlek, sátán! – Tréfából a bajuszába döfött szivarjával és a kutyának volt esze és utána kapott… semmirekellő egy fickó az, nagyságos uram! – Mit hazudsz, kaján betyár te! Ha nem láttad, mit hazudsz? – Nagyságos uram okos ember és meg tudja különböztetni, hogy ki hazudik és ki mondja a szinigazságot… De ha hazudom, döntsön a békebiró. Nála minden benne van a törvényben… Ma már mindenki egyenlő a törvény előtt. Nekem magamnak is van egy fivérem, aki csendőr, ha épen tudni akarja… – Ne okoskodj! – Nem, mégsem a generálisé… – jegyzi meg nagy mélyértelmüséggel a rendőr. – A generálisnak nincsenek ilyen kutyái… Inkább olyan vizslaféléi vannak… – Biztosan tudod ezt?
És ő bosszút is állt. Elrabolta a gróf kisebbik gyermekét: pusztuljon a grófi sarjadék is úgy, ahogy az ő anyja. De - önkívületében - nem a gróf gyermekét vetette a lángok közé, hanem saját édes kisfiát. Manrico megrendülten hallgatja: Akkor hát ő nem a fia?... De azután elhiszi Azucenának, hogy csak félrebeszélt lázálmában. Hiszen a cigányasszony mindig jó anyja volt. Amikor a gróf hada legutóbb túlerővel támadta meg, Azucena a holtak közt kereste meg a harcmezőn, és ápolta súlyos sebében. Most szemére is veti, hogy nem ölte meg a grófot akkor, Leonora kastélyának parkjában. Manrico maga se érti, miért, de valamilyen titkos ösztön parancsára mégis megkímélte életét. S ha Lunával ismét kiállhat, ne kímélje, ölje meg - őérte - követeli tőle az anyja. És Manrico esküt is tesz erre: bosszút áll a grófon. Hírnök érkezik, parancsot hoz: a felkelők elfoglalták Castellor várát; Manricónak kell azt megvédeni. Arról is hírt hoz, hogy Leonora holtnak hiszi szerelmesét és kolostorba készül. Azucena kérleli.
Weboldal aktivitása Új hozzászólás Посмотрите на себя со стороны. Вы готовы даже... Álomtánc - Lola – dalszöveg, lyrics, video. tovább Új forditás Szerb → Filipino/Tagalog Új forditás Chinese (Cantonese) → Transliteration New request Orosz → Angol Új forditás Chinese (Cantonese) → Transliteration Új hozzászólás tovább Új hozzászólás Új hozzászólás Спасибо, я исправил. tovább Új hozzászólás tovább Új hozzászólás Не стоит благодарности! :*) Да, так звучит лучше... tovább
Az ember nem mondja – viseli a gyászt. Attól, hogy hallgat, tán még feketébb lesz odabelül. Pedig jó lehet könnyülni. Vannak, akik a szavaktól könnyülnek. Bejegyzés navigáció
Szeretettel köszöntelek a Nagymamik és nagypapik találkozóhelye közösségi oldalán! Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb. Ezt találod a közösségünkben: Tagok - 2310 fő Képek - 2251 db Videók - 1896 db Blogbejegyzések - 760 db Fórumtémák - 39 db Linkek - 59 db Üdvözlettel, Nagymamik és nagypapik találkozóhelye vezetője
A távozó iránti tisztelet és szeretet nem a pompában, hanem a gyász mélységében nyilatkozik meg. Mama, ugye hallasz még? Már betakar a távol. Légy itt újra, ha a gyertyaláng ég! A gyásznak sok arca van, és sok fázisa. (…) A mély gyászt elviselni éppoly nehéz, mint vékony jégen járni. Az egyik pillanatban olyan, mintha minden rendben lenne, aztán a következőben eltörik valami, és az ember aláhull a sötétségbe. A gyász során megtanulunk a szeretett személy nélkül élni, annak pedig, hogy ezt oly nehéz megtenni, az az oka, hogy előbb el kell felejtenünk azt a képzetet, amelyben az illető még velünk van. Szeretteink halála sok mindennel jár, nem utolsósorban sok munkával. Elveszíteni egy barátot, megsiratni, eltemetni. Figyelni a csöndre, ami ilyenkor átöleli az embert. Aztán fülelni egy hangra, ami megszólal mellettünk, s azt mondja: "Vigyázzatok mindenkire. Az élet olyan nagyon szép! ". Életemben először éreztem meg, mit jelent a soha szó… naponta százszor is kimondjuk ezt a szót, de nem is tudjuk, mit beszélünk, amíg nem találkozunk egy igazi "soha többé"-vel.