"Ne legyenek illúzióink, ez egy próba. Ha ezt elfogadja a magyar társadalom, újabb és újabb lépések fognak következni. Plakátok, reklámok, filmek, szivárványos termékek stb. " – vázolja fel egy lehetséges katasztrófa forgatókönyvét Zaymus Eszter, a Coca-Cola plakátjai ellen indított online petíció szerzője. A nagyvállalat a kólát azonos nemű párok ábrázolásával népszerűsítő reklámjai ellen ugyanis nemcsak a fideszes képviselő, Boldog István szólított fel bojkottra, hanem a kormányközeli médiagépezet egy jól látható része is. A Coca-Cola karácsonyi reklámja mindent visz, pedig idén a Mikulást is kihagyták belőle | Cosmopolitan.hu. A közgondolkodás ismeretében nem meglepő, mennyien tartják veszélyesnek az azonos nemű szerelmespárok bemutatását. Másfelől felmerül a kérdés, hogy befolyásolják-e egyáltalán az ilyen reklámok az adott termék fogyasztását. A kormányközeli Pesti Srácok szerint mivel Magyarországon nem üldözik a homoszexualitást – ami szerintük egyébként betegség, nem egy normális szexuális orientáció –, valójában "az ismeretterjesztés okafogyott, az érzékenyítés pedig fölösleges". A Hit Gyülekezete is felháborodott a plakátokon, mert tagjai úgy gondolják, hogy ezzel a lépéssel a nagyvállalat beavatkozik a gyerekek személyiségfejlődésébe.
Kérjük, hogy ossza meg, mert az ismerőseit is érdekelheti. Köszönjük Nem nagyon van olyan ember ezen a bolygón, aki még soha nem hallotta a Coca-Cola márka nevet. Éppen ezért érdemesnek tartjuk megvizsgálni azt a jelenséget, amit Ők képviselnek. Aminek a segítségével oda jutottak ahol most vannak. Ezt akár el is nevezhetnénk Coca-Cola marketing jelenségnek, mert annyira jellegzetes. A Coca-Colát 1886 Május 8. -án John S. A Coca-Cola marketing jelensége - Pallas Communication. Pemberton nevű gyógyszerész találta fel. Az eredeti célja egy olyan gyógyszer létrehozása volt, ami segít leküzdeni a fáradtságot és a fejfájást. Az általa készített szirupot szódavízzel higitotta és a Jacob´s Pharmacy nevű patikában kezdte el árusítani. A cég székhelye a mai napig az USA-beli Atlanta állam, Georgia városában található. A mára üdítőitallá avanzsált terméket a világ több mint 200 országában forgalmazzák. Hazánkban 1968-óta kapható. Láthatjuk, hogy a cég régi múltra tekint vissza, ami nagyon jól mutatja, hogy valamit jól csinálnak? Na de hogyan jutottak el idáig?
Lehet, hogy ezt gyakran elsősorban gazdasági megfontolásból teszik, mégsem biztos, hogy meg is éri nekik. Egy felmérés szerint összességében az amerikaiak 24 százaléka vásárolna szívesen ilyen vállalattól terméket, míg a melegek és leszbikusok 71, illetve a biszexuálisok 51 százaléka. 44 százaléknak nem befolyásolná a vásárlási szokásait, ha megtudná egy vállalatról, hogy LMBTQ-barát; 18 százalék pedig inkább nem venne ilyen cégektől semmit. MAGYARORSZÁGON FORGATTÁK A COCA-COLA IDEI KARÁCSONYI REKLÁMFILMJÉT - ONBRANDS - ÉRTÉK ALAPON. Nem készült még túl sok kutatás azzal kapcsolatban, hogy például a homoszexuális párokat bemutató reklámok hogyan hatnak a fogyasztókra, de amit tudunk, nem túl biztató. Általánosságban nem várhatjuk, hogy a homofóbok hozzáállása gyökeresen és gyorsan változni fog akár az információadástól, akár az érzékenyítéstől. Néhány eredmény alapján az ilyen reklámok akár el is riaszthatnak egyes heteroszexuálisokat. Nem meglepő, hogy főleg azokat, akik homofóbok: ők nagy eséllyel nem fogják kedvelni ezek után az adott márkát sem. Egy kutatásban a heteroszexuális kísérleti személyek kevésbé reagáltak pozitívan azokra a reklámokra, amelyekben azonos nemű párok szerepeltek, mint azokra, amikben ellenkező neműek, miközben akik elfogadóbban voltak a homoszexuálisokkal, azok nem feltétlenül utasították el az adott termék megvásárlását.
A szoborpár mögött helyezték el Szulejmán szultán nyitott türbét formázó jelképes sírépítményét, bár eredeti síremlékének helyét a legutóbbi időkig a parktól alig több mint 1 km-re keletre elhelyezkedő turbéki kegytemplomnál sejtették. E vélekedést alapjaiban ingatta meg az a közelmúltban bejelentett tudományos hír, amely Szulejmán szultán türbéje maradványainak – a Segítő Szűz Mária-templomtól távolabb, a turbéki-zsibóti szőlőhegyen 2015 őszén történt – felfedezéséről számolt be. [1] A 2013-ban, több tudományterület vizsgalati módszereinek felhasználásával kezdődő intenzív kutatómunka során előbb – a táj egykori felszíni viszonyainak, domborzati jellemzőinek rekonstrukcióját követően – a lehetséges helyszínek közül kizárták a kegytemplomot és az Almás-patak mentén elhelyezkedő Magyar–Török Barátság Park területét, majd a feltételezések szerint a szultán itt eltemetett belső szervei fölé emelt síremlék elhelyezkedésére vonatkozó írásos utalásokból és a régészeti előkészítő munkálatok eredményeiből kiindulva sikerült pontosan behatárolni a türbe helyét.
A Magyar-Török Barátság Park Szigetvár jelképévé vált nyilvános emlékpark, amelyet a várért és a városért vívott 1566. évi ostrom, a harc során életüket vesztett ellenséges hadvezérek, Zrínyi Mikós és I. (Nagy) Szulejmán szultán, valamint a magyar és török nép közötti megbékélés emlékére alapítottak 1994-ben. Szigetvár külterületén, a Kaposvárra vezető 67. Magyar török barátság park youtube. számú főútvonal mentén, a városközponttól, illetve a vártól északkeletre, négy kilométernyi távolságban helyezkedik el. A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják. Mindkettő a hazájában elismert szobrászművésznek számító Metin Yurdanur alkotása. Az emlékhely 1996-ban díszes kivitelű ivókúttal, azaz csesmével bővült, melynek összes építő és burkolóanyaga Törökországból származik.
A helyi képviselőtestület egyhangú támogatásával jelképes áron 99 évre bérbe adták a török államnak a város határában azt a területet, amelyet Leandro Anguissola 1689. évi vázlatrajzán "F" jelzettel Szulejmán szultán halálának helyeként jelölt meg, és amit a népi emlékezet török temető néven őrzött meg. Itt, egykori sátrának és halálának akkoriban feltételezett helyén épült meg 1994-ben 40 nap alatt a Magyar–Török Barátság Park, ahol kezdetben Szulejmán szultán óriás bronz szoborportréja és jelképes síremléke kapott helyet. Az emlékhelyet Süleyman Demirel török köztársasági elnök, valamint Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszter jelenlétében avatták fel. Magyar-Török Barátság Park | tdmszigetvar.hu. Látnivalók [ szerkesztés] A két nép megbékélését hirdető, törökországi kezdeményezés és anyagi hozzájárulás nyomán megszülető emlékpark központi részét a magyar szempontból végzetes 1566. évi ostrom két vezéralakja, a győztes török sereg élén álló Szulejmán szultán és a védelemért felelős, a szeptember 7-i kitörés során életét vesztő Zrínyi Miklós várkapitány nagyméretű domborműves portréi uralják.