7 perc olvasás Nagykárolyi gróf Károlyi Mihály máig gyakran vitatott életútjának egyik fontos állomását képezte a két világháború között lefolytatott hazaárulási pere. Az emigrációban élő "vörös gróf" ellen 1921-ben indult polgári peres eljárás a Budapesti Királyi Törvényszéken, amely a Horthy-korszakban a történelmi magyar állam összeomlásának egyik fő felelőseként számon tartott arisztokratát megfosztotta az összes belföldi ingó és ingatlan vagyonától. A hét éven át húzódó per nagy sajtónyilvánosság mellett zajlott, számos alkalommal a nemzetgyűlésben is terítékre került, s ezáltal egyike lett a '20-as évek Magyarországának közérdeklődésre leginkább számot tartó jogvitáinak. Károlyi Mihály, gróf | Magyar életrajzi lexikon | Reference Library. A Magyarországi Tanácsköztársaság összeomlását követően berendezkedő, önmagát "ellenforradalmiként" meghatározó jobboldali-konzervatív rendszer eltökélt szándéka volt, hogy felelősségre vonja az 1918–19-es baloldali forradalmak résztvevőit, hiszen értelmezése szerint az őszirózsás forradalom, főképpen pedig a kommün döntő mértékben járult hozzá az évezredes magyar állam felbomlásához.
Ez független attól, hogy ki nyugszik a kupola alatt – és reméljük, az is marad. Írtunk ám a Magyar Modernben még rengeteg dologról: Horthyné neobarokk álmairól, a Monarchia végnapjaiban emelt trencséni zsinagógáról, az egykori ideiglenes Nemzeti Színházról, és az építészről, aki tudott álmodni, csak nem hagyták. Index - Kultúr - Összenyitják a Petőfi Irodalmi Múzeumot a Károlyi-kerttel. Többi cikkünkért érdemes ide kattintani, vagy a lenti térképre. Magyar Modern: kattintson a sorozat többi házáért!
6. Kosztolányi Dezső: Aranysárkány c. kötete 317 ezerért kelt el. Pilinszky János (Fotó/Forrás: Antikvá) 7. Pilinszky János: Szinopszis Pilinszky János soha meg nem jelent könyve 275 ezer 100 forintért talált gazdát. A szerző saját kézzel írt négyoldalas Szinopszist írt a készülő műről szerzői kivonatként. A tervezett könyv címe – ahogy a szerző írja is – Végre beszél lett volna és gyerekkori "nörszéről", Bébiről szólt volna. A most előkerült Szinopszis szinopszis az eredeti példány – amelynek eddig egy indigós másolata volt ismert: ha hihetünk a jegyzetnek, az eredeti példányt Pilinszky valószínűleg egy kiadóhoz juttatta el a hetvenes években. 8. Molnár Ferenc és Rippl-Rónai József: Égi és földi szerelem A kötet 220 ezer 700 forintért kelt el, ami 1922-ben az első és rögtön számozott, bibliofil kiadás volt. Molnár Ferenc öt felvonásos drámáját a Pantheon Irodalmi Intézet R-T adta ki 500 számozott példányban kerül forgalomba Rippl-Rónai József öt kőnyomású képével, Molnár Ferenc és Rippl-Rónai József sajátkezű aláírásával.
A fordulópontot alighanem 1912. június 4-e hozta meg, amikor a Tisza István házelnök önkényes és törvénytelen magatartása ellen tiltakozó ellenzéki képviselőket – köztük Károlyit is – rendőrök távolították el az ülésteremből. Károlyi Mihály ettől kezdve pályáját a politikai szabadság megvédésének, majd egyre inkább a demokrácia megvalósításának szentelte. Az első világháború előtt azok közé tartozott, akik el akarták távolítani Magyarországot a háborúra nagy erőkkel készülő Németországtól, és az Ausztriához fűző közjogi kötelékeket is lazítani szerették volna. A jövő útját Károlyi sokkal inkább abban látta volna, hogy Magyarország a demokratikus Angliával és Franciaországgal ápoljon baráti kapcsolatokat. A történelem másként alakult. A háború alatt, 1916-ban Károlyi Mihály önálló pártot alapított, amely csakhamar igen széles körben népszerűvé vált. Központi jelszava a háború befejezése volt-területi nyereségek és veszteségek nélkül-, követelte az Ausztriához fűződő viszony lazítását, a megegyezést az országban élő nemzetiségekkel (akik a lakosság csaknem felét alkották, és egyre nyíltabban követelték az elszakadást), valamint az ország demokratizálását elsősorban az általános, egyenlő és titkos választójog bevezetésével.
Október 30-31-én, Budapesten győzött az őszirózsás forradalom, és a tömegek Károlyi Mihályban látták azt a politikust, aki követeléseiket teljesíti: meghozza a békét, enyhíti a nélkülözést, és széles körben biztosítja a politikai szabadságot. Károlyi a szövetséges pártok bevonásával kormányt alakított, és kísérletet tett arra, hogy kivezesse az országot a reménytelen helyzetből. A gyülekezési és egyesülési jog, a sajtószabadság korábbi korlátozásai megszűntek. November 16-án az országgyűlést ideiglenesen helyettesítő forradalmi testület, a Nemzeti Tanács Magyarország államformáját köztársasággá nyilvánította (pontosabban népköztársasággá a korabeli szóhasználat szerint) határozatot hozott az általános, egyenlő, titkos választójogról, valamint arról, hogy a nagybirtokot fel kell osztani a falusi nincstelenek és a parasztok között. Az éhezésen és a tüzelőhiányon azonban – érthető módon – mindez nem enyhített, és közben az ország mind nagyobb területei kerültek idegen megszállás alá. Északon az antant által létrehozott csehszlovák hadsereg, keleten a román hadsereg, délen pedig az antant francia irányítás alatt álló balkáni hadserege hatolt be Magyarországra.
"…fekvő kőtömbből álljon, felette egyszerű mintázatú boltív, egyszerű fémfedéllel" – tudatta óhaját a hazai szervekkel (mint az Varga Balázsnak az újratemetésről írt, a Sic itur ad astra 1993/2-4-es számában megjelent cikkéből kiderül). Ez azonban minden konkrétum ellenére kellően tág ahhoz, hogy a síremlék mestereként Skodát tartsuk számon. A "vörös gróf" mellett itt nyugszanak 1939-ben elhunyt fia, Ádám hamvai is; az özvegy kérésére elhozták és beépítették az ő angliai sírkövét. A korszak ellentmondásosságát jelzi, miközben a magyar arisztokrácia jelentős részét, kitelepítették vagy emigrációba kényszerült, tulajdonuktól pedig megfosztotta őket a magyar állam, Andrássy Katinka élete végéig használhatta a Károlyi-palota egy részét, meleg nemesi fészket tartva fenn a szocialista Budapesten. Az özvegy budapesti lakosztálya és a vence-i ház között ingázva töltötte hátralévő éveit, rendszeresen megjelenve a magyar sajtóban. A franciaországi Károlyi-birtok egyébként még jelentős szerepet kap majd a magyar építészetben.
Elektromágneses hullámok keletkezése és tulajdonságai by Eszter Gyurkó
Részecskéi a fotonok. Elméletét James Clerk Maxwell skót fizikus dolgozta ki, és írta le az ún. Maxwell-egyenletekben (4db van, egyenként makroszkopikus és mikroszkopikus formában) Az elektromágneses spektrumnak nincs alsó – illetve felső hullámhosszhatára. Az emberi szem által érzékelhető tartomány a 380 és a 780 nm közötti. Az ennél kisebb tartományba az ultraibolya -, a röntgen – és a gammasugárzás tartozik, a 780nm fölötti hullámhossztartományba pedig az infravörös -, a mikro – és a rádió hullámok. Rezgőkör: egy tekercs és egy kondenzátor párhuzamosan kapcsolva, a paraméterektől függő sebességgel alakul át a tekercs energiája a kondenzátor energiájává, és fordítva, periodikusan, az összenergia viszont állandó marad Fénykibocsátás: Magas hőmérsékleten izzó szilárd és folyékony anyagok által kibocsátott fényben az összes árnyalat megtalálható, színképük folytonos. Az elektromágneses hullámok fajtái képekkel. Ez a folytonos színkép nem függ a kibocsátó test anyagi minőségétől. Izzó gőzök és gázok által kibocsátott fény színképe a kibocsátó gőzre illetve gázra jellemző, vonalas emissziós szinkép.