Menü Egyszer volt sorozatunk élet című részeiből bepillantást nyerhettek a sejtek működésébe, ami az élet kezdete és forrása. Felfedezhetitek a vérkeringést, megvizsgálhatjátok, hogyan árasztják el az emberi szervezetet a vírusok, és hogyan védi meg magát. Volt egyszer az embed video. Sok érdekes dolgot tudhattok meg a különböző szervek működéséről, betegségeiről is. A sorozat foglalkozik a hormonháztartással, az örökléstannal, az aggyal, és mindezt a molekulák és sejtek szintjén meséli el minden korosztály számára érthetően és szórakoztatóan.
Ki ne emlékezne édes nosztalgiával az Egyszer volt… rajzfilmekre gyerekkorából? Az ismeretterjesztő animációs sorozatot a francia filmrendezőnek, forgatókönyvírónak és karikaturistának, Albert Barillének köszönhetjük. Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender.... Rajzfilmhősei, a Mester és barátai gyermekek millióit nyűgözték le világszerte. A szerző célja az volt, hogy játszva tanítsa meg a gyerekeket mindenre, amit az emberről és környezetéről tudniuk érdemes. Elérni, hogy a gyerekek akarják a tudást, felkelteni bennük a kíváncsiságot. Elhinni, hogy többet értenek, mintsem azt a felnőttek gondolnák…" Albert Barillé Az Egyszer volt … animációs sorozatnak hét szériája – Egyszer volt az ember, Egyszer volt a világűr, Egyszer volt az élet, Egyszer volt Amerika, Egyszer volt az ötlet, Egyszer volt a felfedezők és az Egyszer volt a Föld – címmel jelentek meg 1978 és 2008 között. Az egyszer volt… Az emberi test titkainak enciklopédiája az Egyszer volt az élet széria alapján készült, és most felújított kiadásban újra elérhető a könyvesboltokban.
Márpedig a nemzetközi bizalomra feltétlenül szükség volt a peresztrojka (átalakítás) reformjához, az összeomlás felé tartó zárt szovjet gazdaság átalakításához és kinyitásához. Nyíltság, átalakítás A moszkvai Thatcher–Gorbacsov-találkozó a másnapi Népszabadság ban. Videójáték készül az Egyszer volt... az életből. Forrás: Blinken OSA Archívum Könyvtár, sajtógyűjtemény Valójában már Thatcher látogatása (és Szaharov és Begun után további politikai üldözöttek szabadon engedése) is ennek a törekvésnek a részét képezhette. A legnagyobb korabeli figyelmet pedig nem is a különböző szintű beszédek kapták, hanem az a Thatcherrel készült interjú, amelyet nézők milliói láthattak a szovjet állami tévében. A három vezető újságíróval volt ötvenperces beszélgetés során Thatcher végig többes szám első személyben beszélt, mintegy a Nyugat képviselőjeként. Részletesen elmagyarázta nemcsak azt, hogy miért a pusztító atomfegyverek elrettentő erejét tartja a béke garanciájának, de azt is, hogy a Szovjetunió nem szűnő fenyegető fellépése valójában hogyan gerjeszti a fegyverkezést, miközben az első világháború óta nem volt példa arra, hogy demokrácia támadjon meg egy másikat: Bővebben is mesélt a nyugati típusú demokráciáról, annak például olyan rendkívüli adottságait emelve ki, mint hogy neki miniszterelnökként a parlamentben és a rádióban is úgy kell kérdésekre válaszolnia, hogy nem tudja előre, mik lesznek azok.
Regösök, lantosok, énekmondók, bárdok, történetmesélők, krónikások, mesemondók – angolul storytellers, és manapság talán ez írja le őket a legjobban. A történelem során korántsem csak az volt a szerepük, hogy névnapi köszöntőket írjanak és lejegyezzék a győztesek tetteit. Ők, a minden közösségben megjelenő tehetséges mesemondók adták tovább az adott kultúra identitásához kapcsolódó mítoszokat, eposzokat, legendákat – és a népmeséket is, amelyek az egyén szintjén ábrázolják a világ működését. Most, a 21. században ismét egyre inkább a látószögünkbe kerülnek a mesemondók. Nemzetközi szövetségeket alkotnak (FEST mint Európai Mesemondó Szövetség, etc. ), különféle képzéseket, konferenciákat, fesztiválokat és mesemondó alkalmakat szerveznek (pl. Hetedhét Hatvan Népmesefesztivál, Pünkösdi mesenap stb. Volt egyszer az ember fogak. ), és segítenek a fiatal tehetségeknek, akik felismerik magukban, és ki is mondják: mesemondók. Történetmesélők. Az elmesélt történetek és mesék hallgatása – szemben a (képes)könyből való felolvasással és a filmekkel – olyan tudatállapotot idéz elő, amelyben a saját belső képeinkkel jelenítjük meg a történetet, az alkotó fantáziát aktívan használva, és a mesei kódokat elraktározva olyan helyzetekre, amikor arra majd szükség lehet.
És a Szovjetuniónak sokkal könnyebb csapatokat szállítania akár vasúton, akár másképpen, mint az USA-nak az óceánon keresztül. A szovjet csapatok nem haboztak bevonulni 1956-ban Magyarországra, 1968-ban Csehszlovákiába, majd Afganisztánba. Most miért haboznának, hogy máshová menjenek? És mi mire támaszkodhatunk? A saját és a francia atomfegyverekre? Ez egy egészen más kérdés. Ezért mondom, hogy egy atomfegyver nélküli Európában az önök katonai fölénye felborítaná az egyensúlyt. Gorbacsov: Röviden, hogy mit tervez az az "átkozott orosz medve"? Thatcher: Csak szeretném, ha átérezné a helyzetünket. Korábban tévesen ítéltük meg, hogy Csehszlovákiában mit fognak csinálni. Volt egyszer az ember. Azt hittük, nem fogják megszállni, mert az ártana a nemzetközi megítélésüknek. De tévedtünk. Ezt a hibát nem akarjuk még egyszer elkövetni. Míg ez csak egy rövid részlete az összesen mintegy kilencórányi, állítólag jó hangulatú és partneri beszélgetéssorozatnak, Gorbacsovra nagy hatással lehetett. A szovjet Politikai Bizottság pár hónappal későbbi jegyzőkönyvei tanúsága szerint a Thatchertől hallottak segítettek Gorbacsovnak megérteni a nyugati vezetők és általában a nyugati társadalom fenntartásait: valószínűsíthető, hogy ezek a beszélgetések is hozzájárultak a törekvéséhez, hogy leépítse a Szovjetunióról a Nyugaton kialakult agresszor képét, igyekezve kiérdemelni a Nyugat bizalmát.
A lázadásokat rendszerint csírájukban elfojtotta. Az adópolitikája viszont roppant távol állt a kíméletestől. Például 1467-ben a szokásos évi adót begyűjtötték februárban, ám hiába gondolták az alattvalók, hogy ezzel fel is lélegezhetnek, tavasszal született egy új adó, amit még abban az esztendőben ki kellett fizetni. A jobbágyságot sújtó rendkívüli adókat volt, hogy többször is beszedték egy évben. Igaz, épp az ehhez hasonló intézkedéseknek köszönhető, hogy fel tudta tölteni a kincstárat. Míg az uralkodása elején úgy évi 250 ezer aranyforint volt a bevétele, addig később ez a szám volt, hogy a 900 ezret is megközelítette. Ekkora összeg pedig kellett ahhoz, hogy tarthassa a lépést a régió uralkodóival, hisz II. Mehmed szultán ennek a dupláját söpörte be. Egyszer volt az ember - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Az, hogy Mátyás igazságos uralkodó volt, azt részben ő terjesztette, például azzal, hogy dicsőítő énekeket rendelt magáról. De miután meghalt, a jóhírét már magától is vitte tovább a nép. A megítélésében ugyanis óriási változást hozott az elmúlása.
Értékelés: 158 szavazatból A történet egy korunkbeli olasz városban játszódik. "Az Ismeretlen"-t Irenanak hívják. Évekkel ezelőtt Ukrajanából érkezett Olaszországba. Életére ma is rávetül a múlt árnyéka, miközben a helyét keresi a jelenben. A két idősík szoros összefonódásából apránként egy rejtélyes, feszültségekkel teli történet bontakozik ki. Ki is valójában Irena? A lány sok hozzá hasonló társával együtt menekült el Kelet-Európából. Miután túlélte a drámai és kegyetlen utazást, gátlástalan emberek könnyű prédája lett. Kimondhatatlan kegyetlenségekben és megaláztatásokban volt része, amelyeket nem tud kitörölni az emlékezetéből. Csak egyetlen szép emléke maradt: egy melankolikus, szívbemarkoló, régi szerelem. Az előttünk álló Irena egy sápadt és rejtélyes, ugyanakkor még mindig nagyon vonzó nő. A tragikus események ellenére a személyisége nem változott meg gyökeresen. A látszólag alázatos külső mögött ott rejlik természetes büszkesége és lázadó énje. Az ismeretlen 2020. Egy lakótömb portásának a segítségét kéri ahhoz, hogy takarítói állást szerezzen magának az épületben.
Tegnap a Rákospalota Anno Képei fészbúk csoport új tagja Korláth Zoltán érdeklődött Ranga hangszerkészítő után. Kapva kaptam az alkalmon, hogy végre itt egy új, eddig ismeretlen palotai polgár, aki után nyomozást lehet indítani. Sajnos ebben az esetben be kellett látnom, hogy nagyon kevés adat áll rendelkezésre vele kapcsolatban. Azért a feltárt morzsákat megosztom az olvasóval. A Rangák Tolna megyéből Szekszárdról (régi nevén Szegszárd) származnak. Ranga Lajos 1874. 09. 02-án született Szekszárdon földműves református családban. Julianna testvére 1868. 12. 25-én született, de 1870. 08. 20-án meghalt, bátyja István pedig 1871. 26-án született. Születési anyakönyvi bejegyzése a szekszárdi ref. Az ismeretlen 2020 english. anyakönyvből. 1899. 05-én házasodik az akkori VI. (ma XIII. ) kerületben, ekkor zenész foglalkozású. Felesége Manga Erzsébet katolikus, 19. éves lány. Házassági anyakövi bejegyzés az akkori VI. ker. polgári anyakönyvéből Ranga 1904-6 között biztosan a VII. Peterdy u. 35-ben lakik, még mindig mint zenész a címtárak tanúsága szerint.