Nyári este húzta h 22906 Dupla KáVé: Bocsássa meg nekem a világ Bocsássa meg nekem a világ, szeretem a hegedű szavát, Bocsássa meg nekem a világ, szeretem a magyar muzsikát. Húzzad hát, öreg cigány, fülembe húzd, Magyarázd el nekem, hogy a szív 22432 Dupla KáVé: Temiattad Refrén 1. : Temiattad nem alszom én lázas éjszakákon, Temiattad ég még mindig hazug csók a számon. Százszor megsúgnám: nagyon szeretlek! 22212 Tudod mi az a MOODLYRIX? Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat. i
Egyszer fenn, egyszer lenn, hullámvasút az életem. Zakatol a, zakatol a sebesvonat, átszállóhoz érek, Zöld mezők és virágok közt suhannak az évek. Volt már úgy, hogy leszálltam, volt már úgy, hogy felszálltam, De arra azért vigyáztam, hogy ne szálljak ki végleg! Szerencse jön, szerencse megy, zakatol a szív. Valaki hív. Zakatol a, zakatol a sebesvonat, sötét völgyben járok, Majd napsütötte dombra érve titkokra vadászok. Úgy érzem, ha kiszállok, új kincsekre találok, Látnom kell, hogy nyílnak-e a völgyben még virágok? Egyszer fenn, egyszer lenn, hullámvasút az életem
Aranyeső a szép kis házra, Aranyeső a jó anyámra, Jaj, ha meghallod! Ar 36453 Dupla KáVé: Húsz év múlva Nem szól a dal, szomorú, csendes este van, Most még mind itt vagyunk, de senki nem szól, hallgatunk. Az éj is csendesebb, gyertek, üljünk közelebb, Ez a búcsúéjszakánk, szóljon a dal h 32849 Dupla KáVé: Nélküled az élet gyötrelem Néha rád emlákszem, régi kedvesem, Újraérzem ajkad ízét, de te nem vagy mellettem Ha mégis visszajönnél boldog délután, A szivárv 31514 Dupla KáVé: Se veled, se nélküled Micsoda éjjel, és micsoda érzés, Azt hittem, nem más, csak futó kaland. Várom, hogy csengess, várom, hogy felhívsz, De szeretném hinni, hogy velem maradsz. Nevetve élek, de akarom őt, 30485 Dupla KáVé: Aki rózsát kap Tűzpiros a virág, szép, gyönyörű szép. Túl gyanús a virág, szólj, mondd, honnan van? Refrén: Aki rózsát kap, sose rózsát ad, Gyanúm az, hogy mást adtál. De ha nem tetted 29661 Dupla KáVé: Mennyből az angyal Mennyből az angyal lejött hozzátok, Pásztorok, pásztorok, Hogy Betlehembe sietve menvén Lássátok, lássátok.
A harmadik lemez 2000. júniusában az "Egyszer fenn, egyszer lenn". Többek közt az alábbi dalokkal: - "Egyszer fenn, egyszer lenn" - "Várok egy SMS-t! " - "Fekete vonat" - "Bye bye lány" Ez az album is pillanatokon belül, 10 hét alatt aranylemez, illetve azóta platinalemez lett.
Megszületett hát a Dupla KáVé. Mindez történt sok-sok évvel ezelőtt, és ők fáradhatatlanul mesélik – ha megkérdezik tőlük, honnan is ered a nevük – ezt a történetet. Itt a vége, fuss el véle, de ne szomorkodj, mert a Dupla KáVé-nak még nem lesz vége:) A Dupla KáVé ars poeticája: Amerikától és Nyugat - Európától - a kultúrák esetleges ötvözése mellett - érdemes átvenni a munkamódszert és a minőséget! Kitartó munkával, szívós szorgalommal, fáradhatatlan lelkesedéssel és némi szerencsével a siker megszerezhető. A Kárpát-medencében élő magyarság lelkének és szokásainak megfelelő többgenerációs, igényes és szórakoztató zene életre hívása; ez a Dupla KáVé küldetése! Az együttes célja: alulról építkezve, a valóságból táplálkozva a magyar zene egyik meghatározó zenekarává válni. Nem a pillanatnyi, hangos siker a cél, hanem hosszú távú, tartós közönségszeretet kiépítése. Az összes album a Stefanus Kiadó gondozásában jelent meg, ami annyit jelent, hogy nemcsak a dalok szerzése és a szövegírás a feladatunk, hanem az album szerkesztése, gyártása, menedzselése is.
Egyszóval jártak külön utakon, de egyszer csak egy keresztúton összetalálkoztak. Úgy döntöttek, innentől közösen járják tovább az élet kacskaringós és gyönyörű útjait, amik kanyarognak egyszer fent és egyszer lent. 1998-at írunk ekkor. Úgy hívták a két zenészlegényt, hogy Köteles István és Váradi Jenő. Mindketten érezték már, hogy az élet mostoha, de azt is tudták, mennyire igaz az üzenet, hogy szíved mélyén őrizd meg és ne add fel soha a reményt, így aztán zenekarrá alakultak. Ahogy az újszülött gyermeknek nevet választ az édesanyja évezredek óta, úgy keresték ők is a saját, közös nevüket. Nem volt jobb ötletük, mint hogy a saját nevükből kiindulva magyar mozaikszót alkossanak, a Kötelesből így lett Ká, a Váradiból pedig Vé. De szerették volna a magyarságukat, az identitásukat és a hazaszeretetüket a zenekaruk nevében is kifejezni. Nem hangzatos és idegenül csengő, divatos nevet találni. Így, mivel csak ketten alkották az együttest és magyar kifejezést kerestek, hosszas tanakodás után amellett döntöttek, hogy legyen Dupla az előnevük.
Keresés a leírásban is Sajnos a hirdetés már nem érhető el oldalunkon. Kérjük, nézz szét az alábbi listában szereplő, a keresett termékhez hasonló ajánlatok között, vagy használd a keresőt! Csak aukciók Csak fixáras termékek Az elmúlt órában indultak A következő lejárók A termék külföldről érkezik: Mindegyik használt, jó állapotban 1. oldal / 7 összesen 1 2 3 4 5... Egy kategóriával feljebb: CD-k Nagy fröccs 3. CD Állapot: új Termék helye: Budapest Hirdetés vége: 2022/04/07 14:31:40 Fekete Dzsoni -cs használt Hirdetés vége: 2022/04/10 18:07:38 2db cigányzene cd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Hirdetés vége: 2022/03/26 09:36:04 7db cd - Magyar Mulatós Csongrád-Csanád megye Hirdetés vége: 2022/03/31 07:47:21 Nagy Fröccs 1. CD Hirdetés vége: 2022/04/07 14:31:36 Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig ismét szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került vissza az Egyesült Államokból. ) A kommunista rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, de teljes megszüntetését vagy jelentéktelenné süllyesztését sem látta célszerűnek, és ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, inkább tartalmilag újította meg. Először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Augusztus 20. - ünnepi programok Kisvárdán. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950-ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.
Augusztus 20-a az egyik legtöbbet "nyúzott" ünnepünk, legalábbis történetét tekintve. Mondhatni megjárta a hadak útját… Viselte a "legősibb magyar ünnep", az "alkotmány napja", az "új kenyér ünnepe" címet is. Minden kor azt az elnevezést aggatta rá, és akképpen értelmezte, mely a leginkább passzolt az aktuális hitvalláshoz, politikai nézethez. A magazin alábbi cikkel tiszteleg augusztus 20-a, a "kalandor" előtt. Mit mondjak… Magyarország nemzeti ünnepének krónikája számomra egészen elképesztő. Históriáját igyekeztem a lehető legfeszesebb tempóban megírni – történetéhez méltóan. Augusztus 20 nemzeti ünnep. (Szent) Istvánnal kezdődött az egész. Ő volt az, aki Nagyboldogasszony napját, augusztus 15-ét közös nagy magyar ünneppé nyilvánította. Ezen a napon tartotta a törvénylátó napokat is. Kissé misztikus, hogy 1038-ban bekövetkezett halála is erre a napra datálódik. Később a lovagkirály, I. (Szent) László augusztus 20-ra tolta át a jeles napot – mely a Nagyboldogasszony utáni első vasárnap volt. Ekkor emelték a székesfehérvári bazilika oltárára (ezüstládába zárva) I. István ereklyéit, a koponya-, ujjcsont-, térdcsontereklyét, ezzel a hagyománnyal avatva szentté a néhai uralkodót – VII.
Gergely pápa áldásától kísérve. Nagy Lajos 1342-es uralkodásától kezdve Szent István napját a legősibb egyházi ünnepként definiálta. A történet itt kissé kaotikus lendületet vett, amikor XI. Ince pápa 1686-ban, Buda visszafoglalásának tiszteletére augusztus 16-ra visszadatálta és katolikus ünneppé nyilvánította a napot, de… … nincs vége, ugyanis 1771-ben XIV. Benedek csökkentve az egyházi ünnepek számát, egész egyszerűen eltörölte Szent István napját… … amit aztán három évvel később Mária Terézia ismét visszaemelt rangjára, és egyházi ünnepből nemzeti ünneppé minősített. Neki köszönhető a közben rejtélyes módon eltűnt Szent Jobb diplomáciai úton történő visszaszerzése is – Raguzából. A relikvia ettől kezdve ezen a napon évente "útra" kelt, és körmenetben erősítette a nemzeti összetartozást – egy darabig. 1891 óta – Ferenc Józsefnek köszönhetően – munkaszüneti nap. 1938-ban a székesfehérvári országgyűlés határozata értelmében Magyarország nemzeti és állami ünnepe lett. Ekkor volt I. István halálának 900. Augusztus 20.: Ünnepi programajánLÓ lovasoknak | Lovasok.hu. évfordulója, minek okán a Szent Jobb három éves országjáró körútra indult az Aranyvonaton.
A kenyér nagyon fontos volt, nem véletlenül nevezték életnek. A középiskolában és a főiskolán már az államalapítás ünnepéről és akkoriban még I. Istvánról tanultunk. A gimnáziumot is így hívták, amikor ott tanultam. Aztán jött a rendszerváltás, I. Istvánból Szent István király lett, az ünnep jellege is megváltozott. Az alkotmány ünnepéről ma már egyáltalán nem beszélünk, visszatértünk Szent István alakjához. Augusztus 20. a megcincált ünnep. De milyen is volt közelebbről az a király, aki ezer év múlva is példát tud adni? Ismerhetjük törvényeit, könyvek százai mutatják be életét és a kort, amelyben élt. Én azt ajánlom, hogy fiához, Imre herceghez írt intelmeire fordítsuk figyelmünket, amikor a szent király jellemét, uralkodásának lényegét akarjuk megragadni. Ebben a néhány oldalas írásban annyi modern gondolat van, hogy azt jó szívvel ajánlhatjuk a XXI. század emberének figyelmébe is. Nézzük mit írt István a főemberek és vitézek tiszteletéről: "senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.
Ha békeszerető leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog; ha haraggal, gőgösen, gyűlölködve, békétlenül kevélykedsz az ispánok és főemberek fölött, a vitézek ereje bizonnyal homályba borítja a királyi méltóságot, és másokra száll királyságod. Ettől óvakodva az erényed szabta mértékkel irányítsd az ispánok életét, hogy vonzalmaddal felövezve a királyi méltósághoz mindig háborítatlanul ragaszkodjanak, hogy uralkodásod minden tekintetben békés legyen. " Szent István hatalmas elszántsággal, ugyanakkor végtelen alázattal szolgálta nemzetét. Augusztus 20 unnep . Puritán jelleme, megrendíthetetlen hite vezette munkájában, mely nyomán alakja példaként állt a későbbi korok nemzedékei előtt s állhat előttünk most is. De vajon ott van e nagy királyunk eszmeisége mindannyiunk szívében? Hányan tekintjük valóban szolgálatnak a közért, a társadalomért vállalt munkát? Ott csengenek-e a fülekben István király intelmei? Az eltökélt uralkodó szavai, aki nem a tőle függetlenül zajló politikai eseményekre bízta a saját és országa sorsát, noha a keresztény Európában lett volna jelentkező bőven, aki úgymond szárnyai alá vette volna újonnan született hazánkat.
Történelmünk, így kultúránk része Szent István is. Magyarnak lenni kín és öröm, hisz' nem kényeztettek el bennünket a "zivataros évszázadok"… Ezeknek az örömöknek, kínoknak adózunk azzal, hogy megünnepeljük Szent István ünnepét – így vagy úgy. " Isten éltessen bennünket és Alkotmányunkat!
István király tetteinek ereje éppen abban rejlett, hogy nélkülözött mindenfajta öncélúságot, sőt ellenkezőleg: biztonságot, hitet, jövőképet adott az országnak. Ezek nagyon fontos gondolatok. Jó lenne, ha megvalósulnának. Kin múlik? Csakis rajtunk. Mi vagyunk a haza. Augusztus 20 magyar unnep. Nekünk kell ebben az országban békésen együtt munkálkodni! Nekünk kell felülemelkedni ideológiai különbségeken, pártérdekeken, megosztottságon. Mert csak így haladhatunk előre! Mert csak így tehetjük jobbá ezt az országot, s ezt a kisvárost, Kalocsát is. Sok évszázaddal később, nemzetünk sorsának egy nagy fordulópontján így fogalmazta ezt meg a legnagyobb magyar: Széchenyi István: "Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. " És erre a szemléletmódra van talán legnagyobb szükség a mai Magyarországon s még inkább Kalocsa városában is. Csakis így lehet hatékonyan, tiszta szívvel dolgozni családért, hazáért, városért, s csakis így lehet tiszta szívvel, őszintén együtt ünnepelni, méltón az elődökhöz, méltón Szent István királyunkhoz.