A többletjelentés sem hiányozhat a nyári versekből, az alkotások többségében a nyár nem csupán magában témaként áll, hanem keretet nyújt, más poétikai eszközökkel kölcsönösen igyekszik átadni a június-július-augusztus hónap idilli varázsát, valamint a versek fő mondanivalóját is. Nem tájleírásról beszélünk, de a hangulatteremtéshez elengedhetetlen a nyári hónapok érzetének előidézése. Ezt tudtad? Kosztolányi Dezső titkos üzenetet rejtett el versében!. A költemények olvasása közben szinte érezzük a bőrünkön a nap melegét, halljuk a madarak énekét, s talán még egy izzadságcsepp is legöröngyözik az arcunkon. Hirdetés Bár az irodalom képviselői mindig is szívesen heccelték egymást, a műveken túllépő, hétköznapibb ugratásokat a nyugatosok, elsősorban Karinthy és Kosztolányi hozták divatba – olvasható Serf András cikkében, melyben a szerző példaként idézi Kosztolányi Nyár, nyár, nyár című versét, ahol a kezdőbetűkből a "Nyald ki a seggem Karinthi" mondat olvasható ki. Jöjjön Kosztolányi Dezső: Nyár, nyár, nyár verse. Karinthy Frigyesnek, úri-magának, az embernyi embernek, de kicsit talán a Kálomistának is küldöm, azzal az instanciával, hogy ne átallaná elolvasni ezt a nekem-kedves poémát, minden irányban.
Nyár, A régi vágyam egyre jobban Lobban, De vár, még egyre vár. Kár Így késlekedned, mert az éj setétül. Az élet Siralmas és sivár Enélkül. Gigászi vágyam éhes, mint a hörcsög, Görcsök Emésztik s forró titkom mélye szörcsög. Mostan hajolj feléje. Közel a lázak kéjes éje. Akarod? Így szórakoztatta egymást Kosztolányi és Karinthy - Hamu és Gyémánt. Remegve nyújtsd a szájad és karod. Itt ital illatja tégedet vár. Nektár. Te Hűtelen, boldog leszel majd újra, hidd meg. Figyelmeztetem, hogy az én uram, aki – sajnos – súlyosan beteg és idegbeteg, alig várja, hogy megszabaduljon magától. Ezt nekem – maga jól tudja, hogy én nem szoktam hazudni – többször hangoztatta, s csak tévesen értelmezett férfiúi büszkeségből s a maga aprócska méregadagjaitól és eltűnéseitől nem tudta a döntő lépést megtenni. Szégyellje magát, még szép emléket sem tud hagyni egy férfiban, még elmenni se tud szépen. Van arról magának sejtelme, hogy micsoda tragikomikus helyzetet idézett fel szenvelgő ostobaságával? Egyébként, ha az uram erről a levélről tudomást szerez – én nem félek, csak őt szeretném megkímélni -, akkor ez annak a bizonyítéka lesz, higy maguk holmi unokanővére vagy az uram egy állítólagos barátja révén mégis érintkeztek.
A humorban nem ismerte a tréfát. Imádott kártyázni, nevetni, megütköztetni, ugyanakkor mély érzésű, érzékeny ember volt. Folyton késett, szinte mindenhonnan, mindennel, írásai azonban halálosan találóak voltak. Nagy részük a New York Kávéház márványasztalain születtek. Karinthy Frigyes magyar író, költő, műfordító. Sokgyerekes budapesti kispolgári családban született 1887. június 25-én. Apja költők és filozófusok barátja, a Magyar Filozófiai Társaság alapító tagja volt, az ifjú Karinthy számára természetes volt az eleven szellemi közeg, művészeti, irodalmi, filozófiai viták légköre. „Nyald ki a seggem, Karinthy!” – Az irodalomtörténet legszórakoztatóbb barátsága - Dívány. 1898 és 1900 között kezdett írni: színműveket, kalandos történeteket, verses meséket, emellett naplót vezetett. Mintegy ezer versét, 10-15 nagyobb zsengéjét, iskolai bukása miatt apja elégette. Tizenöt éves volt, amikor a Magyar Képes Világ folytatásokban közölte a Nászutazás a Föld középpontján keresztül című regényét. 1905-ben leérettségizett, azután egyszerre kezdett bölcsészeti, orvosi, természettudományi stúdiumokat, de diplomát soha nem szerzett.
Egy időben úgy hírlett, hogy a két barát rendre röhögőgörcsöt kapott a temetéseken. Havas Gyula temetésén például az szolgáltatta a humorforrást, hogy Osvát Ernő beszédében valamiért mindenáron az akkor még élő Tóth Árpádot szerette volna elbúcsúztatni. Tóth Árpád temetésén pedig egy véletlenül talált szappan okozta a vigadalmat. Karinthy erről a pillanatról így írt Az Est című folyóiratban Kosztolányi halála után: "Emlékszel, Didus, a legutolsó temetésre, ahol együtt voltunk? Egy nagyon kedves barátunkat temették, akit mind a ketten gyöngéden szerettünk. Könnyes volt mindkettőnk szeme, de egyszer csak, ott a ravatal szélén, megbotlottam valamibe: lenyúltam érte és szótlanul megmutattam Neked: egy darab szépen csomagolt toalettszappan volt. Egymásra néztünk és szótlanul kifordultunk a halottasházból, hogy botrány ne legyen. " Kosztolányi már unokatestvérével, Csáth Gézával is temetősdit játszott A két telefonbetyár Persze a két barát semmilyen humorforrást nem vetett meg, kamaszok módjára telefonbetyárkodtak.
A két költő barátsága olyan szoros volt, hogy a tájékozatlanabbak gyakran összekeverték őket – annak ellenére, hogy külsőre semmilyen hasonlóságot nem mutattak –, talán ezért is fordulhat elő ez a bizonytalanság az anekdota szereplőit illetően. Akasztófahumor a temetőben Kosztolányi és Karinthy ugyanolyan hévvel rajongtak az akasztófahumorért. Arany ZsuzsannaKosztolányi Dezső élete című könyvében arról ír, hogy egy alkalommal, amikor egymás ugratásával szórakoztatták magukat, és a két évvel idősebb Kosztolányi kifogyott az ötletekből, ránézett Karinthyra, majd határozottan kijelentette: – Akármit mondsz, akármit írsz, te fogsz előbb meghalni. Barátja természetesen felvette a kesztyűt, és azonnal rávágta: – Te fogsz előbb meghalni. Egy darabig győzködték egymást saját igazukról, majd Karinthy Kosztolányinak nyújtotta kezét és azt mondta: – Fogadjunk egy tizesbe. Ha te halsz meg előbb, adsz nekem egy tizest. Arany Zsuzsanna szerint a legtöbb anekdota nem valós, viszont sokat elárul a költőpáros halálhoz való hozzáállásáról.
Napjainkban mindennapos tapasztalat, hogy mind irodalmi-, mind közéletünk súlyos mértékben eldurvult, vulgarizálódott és sok esetben trágárrá vált. Nos, ez kétségkívül igaz is, azonban korántsem csak napjainkra korlátozódó jelenség. Külön elemzés tárgya lehetne, milyen obszcén kifejezésekkel illették egymás személyét a protestáns-katolikus hitvitázó irodalom korában a szemben álló egyháziak, de maradjunk ezúttal csak a modern korban, a 20. századnál. Különösen a nyugatosok voltak a szellemes tréfa és ugratás művelésének nagymesterei. Vegyük például Kosztolányi és Karinthy kapcsolatát. Az irodalomtörténeti hagyomány szerint legendás barátság volt közöttük. "Ez a marha volt köztünk a legnagyobb zseni" – mondta Kosztolányi Karinthyról. Ezt a szót használja, hogy "marha" és ezt, hogy "zseni". Persze ennek nemcsak irodalmi, hanem miként az esetek többségében mindig, másfajta oka is volt. Ugyanis Karinthy, Kosztolányi és felesége, Harmos-Schlesinger Ilona között különös szerelmi és irodalmi háromszög volt.
Könnyű egytálétel a maradékokból, amit mindenki imádni fog. Csak összekevered a hozzávalókat és mehet is a sütőbe. Sajtos csirkés rizs sütve Hozzávalók: 2 csésze főtt rizs 2 csésze sült és aprított csirke 2 apróra vágott zöldhagyma 4 evőkanál krémsajt 2 evőkanál pirospaprika 0, 5 csésze főzőtejszín 1, 5 csésze reszelt mozzarella (bár a mi családunk jobb szereti trappistával) Só és bors ízlés szerint Vaj a tepsi kikenéséhez Elkészítés: Melegítsd elő a sütőt 180 °C-ra. Egy tálba tedd bele a főtt rizst, a csirkét, a zöldhagymát, a tejszínt, a krémsajtot és egy csészényi mozzarellát (vagy valamilyen általad kedvelt, reszelhető sajtot). Fűszerezd és az egészet jó alaposan keverd össze. A keveréket öntsd egy kivajazott serpenyőbe, szórd meg a maradék sajttal, és süsd, míg szépen meg nem pirul. Még két finom tésztareceptért kattints a következő oldalra! Maradék sült csirke felhasználása. Oldalak
Hagyományos húsvéti ételek Közeleg a húsvét, lassan meg kell tervezni a húsvéti menüt, amelynek minden családban vannak fix, kihagyhatatlan elemei. Ilyen például a húsvéti sonka tormával és a fonott kalács, amelyeket szinte kötelező elkészíteni húsvétkor. Maradék csirkemell - kotkodakonyhaja.hu. De a töltött tojás, tojássaláta, sárgatúró, pogácsa, sonka- és sajttekercs, a répatorta vagy a linzer sem hiányozhat a húsvéti asztalról. A hidegtálakhoz készíthetünk göngyölt húst, egybesült fasírtot és salátát is. Hogy le ne maradjon semmi fontos a bevásárlólistáról, összegyűjtöttük azokat a recepteket, amelyek részei a hagyományos húsvéti menünek, a levestől a főételen át a desszertig megtaláltok mindent, és a húsvéti reggeli fogásait is elmenthetitek.
Az aranybarnára sült csirkét emeljük ki a tepsiből a fokhagymával együtt. A tepsiben maradt levet öntsük át egy lábasba, de a tepsit is rátehetjük a főzőlapra, így az aljára ragadt pörzsanyagot is fel lehet kaparni. Kezdjük el melegíteni, majd öntsük fel a borral, forraljuk egybe, töltsük kiöntőbe, majd mindenki kedvére öntözheti a húst a pecsenyelével.
Fedd be a maradék tésztával, alaposan nyomd össze a széleit, és végül előmelegített sütőben 50 perc alatt süsd készre. Olasz hús os pite 70 dkg liszt 4 szelet rántott hús 4 evőkanál olívaolaj 3 evőkanál tej 2 konzerv paradicsompüré 2 evőkanál tejföl 1 gerezd fokhagyma 1 tojás 1 teáskanál sütőpor 1 csipet só oregánó bazsalikom A lisztet a sütőporral, három evőkanálnyi olajjal, a tojással, a tejjel és a sóval gyúrd össze. Egy órára tedd hűtőbe. A maradék olajon dinszteld meg a felaprított hagymát, majd öntsd rá a paradicsompürét. Keverd bele a tejfölt, ízesítsd bazsalikommal, oregánóval ízlésed szerint, keverd bele az áttört fokhagymát, és hagyd, hogy kicsit besűrűsödjön. Ha felforrt, add hozzá a csíkokra vágott rántott hús t, majd hagyd picit hűlni. A tésztát vedd ketté, és lisztezett deszkán nyújtsd ki. Maradék sült csirkemell felhasználása. Az egyik felét tedd egy kerek, kivajazott, lisztezett tűzálló tálba úgy, hogy legyen pereme, nehogy a szósz kifolyjon. Simítsd bele a hús os szószt, majd a másik tésztával fedd be, és a szélét alaposan nyomkodd rá.