Hajós Alfréd úszó olimpiai bajnok játszott az első hivatalos magyar futballmérkőzésen és tagja volt az első magyar futball bajnokcsapatnak is. Visszavonulása után, építészmérnökként Lauber Dezsővel közösen készített stadiontervével ezüstérmet nyert az 1924-es olimpia művészeti versenyén, ahol az első díjat nem adták ki. Így Hajós az újkori olimpiák történetében az egyetlen, aki a sport és a művészeti versenyben is győzött. A legeredményesebb magyar férfiúszó négy aranyéremmel Darnyi Tamás. A legfiatalabb magyar olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina volt, aki első aranyát 14 évesen nyerte. Egerszegi Krisztina Legidősebb bajnokunk Gerevich Aladár volt, ő ötvenéves és 179 napos volt, amikor 1960-ban diadalmaskodott a kardcsapat tagjaként. A nők közül a legtöbb ötkarikás játékon Rejtő Ildikó tőrvívó vett részt: 1960-tól 1976-ig öt olimpián volt jelen és valamennyin a dobogóra állhatott: 1964-ben, Tokióban aranyérmes lett, ezen kívül három ezüst- és két bronzérmet is szerzett. Legeredményesebb magyar olimpia 4. Magyar szempontból a legeredményesebb olimpia az 1952-es helsinki XV.
Pályafutása csúcsára 1956-ban Melbourne-ben ért: talajon megvédte címét, aranyat nyert gerendán, felemás korláton és a Bodó Andrea, Keleti Ágnes, Kertész Alíz, Korondi Margit, Köteles Erzsébet, Tass Olga összeállítású kéziszercsapat tagjaként, míg egyéni összetettben és csapatban ezüstérmet szerzett. Ő lett a játékok legeredményesebb versenyzője, egyben a legidősebb tornásznő, aki aranyérmet tudott szerezni. Keleti Ágnes olimpiai eredményeivel (10 érem, ebből 5 arany) minden idők legeredményesebb magyar sportolóinak rangsorában Gerevich Aladár (10/7) mögött a második, a legtöbb olimpiai éremmel rendelkező magyar női sportoló és a legeredményesebb magyar tornásznő. A melbourne-i olimpiáról nem tért haza. 1957-ben Izraelben telepedett le, egy ottani magyarhoz ment férjhez, két fia született. Legeredményesebb magyar olimpia online. A rendszerváltás után jött haza először, azóta többször hazalátogatott. Meghatározó szerepet vállalt az izraeli tornasport megteremtésében, 1958 és 1980 között az izraeli válogatott szövetségi kapitánya volt, eközben 1959-ben és 1960-ban az olasz válogatott olimpiai felkészítését is vezette.
Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát, amelynek tanára lett. 1947 és 1956 között különböző szereken 46-szoros magyar bajnok, ebből tízszeres egyéni összetett magyar bajnok - ezzel kivívta az örökös bajnoki címet -, hétszeres csapatbajnok lett. Nála többször senki nem nyert tornászbajnokságot Magyarországon. 1949-ben a főiskolai világbajnokságon négy arany-, valamint egy-egy ezüst- és bronzérmet szerzett. Olimpia: mutatjuk a legeredményesebb magyar sportolókat. Az 1954-es római világbajnokságon felemás korláton és a kéziszercsapattal is győzött, emellett még egy ezüst-, és egy bronzérmet is gyűjtött. Első olimpiájára 1948-ban jutott ki, de a londoni játékokon végül mégsem szerepelhetett, mert balszerencsés módon az utolsó edzések egyikén bokaszalag-szakadást szenvedett. Négy évvel később, a helsinki olimpiai játékokon már megmutathatta, mire képes. Ekkor már harmincegy esztendős volt - a legtöbb tornász ennyi idősen már régen befejezte pályafutását. Helsinkiben műszabadgyakorlatával (ma: talaj) aranyérmet, összetett csapatban ezüstérmet, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként bronzérmet szerzett.
1996-ban posztumusz kapta meg a köztársasági elnök aranyérmét, 2013-ban a nemzetközi szövetség beválasztotta a Vívó Hírességek Csarnokába. Magánélete is kedvenc sportágához kötötte. Két olimpián (1932-ben és 1936-ban) is együtt szerepelt Bogáthy Bogen Ernával, az első olimpiai érmes magyar női tőrvívóval, aki 1932-ben Los Angelesben bronzérmet szerzett. 31 évesen szerepelt először az ötkarikás játékokon a legeredményesebb magyar női olimpikon » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ismeretségükből szerelem szövődött, 1938-ban házasodtak össze, két fiuk közül Gerevich György a Vasas mesteredzője volt, Gerevich Pál kétszeres olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó és vívóedző. Gerevich Aladár 81 éves korában, 1991. május 14-én halt meg Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Egykori lakóházát a budapesti Attila úton emléktábla jelzi. Nevét viseli az élsportolók és segítőik támogatására 2004-ben létrehozott Gerevich Aladár Sportösztöndíj. 2010-ben, születésének centenáriumán róla nevezték el Magyarország első fedett sportcsarnokát, az 1941-ben épült budapesti Nemzeti Sportcsarnokot, ahol szobrot is avattak tiszteletére.
A kajakos Kozák Danuta szerdán lett 35 éves, így mostantól jár neki az kiemelkedő eredményeket elérő sportolóknak szánt támogatás. A hatszoros olimpiai bajnok sportoló a Blikk szerint összesen közel 3 millió forintos havi fizetésre számíthat. A sportolók egyébként a mostani - a tokiói olimpiai előtt érvénybe lépett - szabályozás szerint egy olimpiai aranyéremért 50 millió, az ezüstért 35, 7 millió, a bronzért 28, 5 milliós egyszeri támogatást kapnak. A dobogós helyet szerző olimpikonok továbbá életük végéig kapják a járadékot, amelynek összege az előző év bruttó átlagbér. Ezt pedig minden megszerzett érem után megkapják. A legeredményesebb olimpikonjaink 100 milliós jutalmat kapnak | Alfahír. Kozák Danutának pedig a hat aranyérme mellett van egy ezüstje és bronzérme is.
Kósa Ádám, a Fidesz EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette: Európában is modellértékű a magyar minimálbéremelés. Fontosnak nevezte, hogy közös, mindenki számára megfelelő megoldás szülessen, amely tiszteletben tartja a tagállamok szabad mozgásterét. Kósa Ádám szerint "Magyarország és a Fidesz jó példával jár elöl". Az Eurostat adatai szerint ugyanis 2010 és 2021 között a magyar minimálbér-növekedés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban, a visegrádi országok között pedig a legnagyobb – emelte ki az EP-képviselő. Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) európai parlamenti képviselője szerint az EP döntésével újabb nagy lépést tettek azért, hogy ne legyenek "másodrendű állampolgárok az EU-ban". A közös célunkból, amit 2019 tavaszán megálmodtunk, hamarosan valóság lesz – írta közösségi oldalán a képviselő. Hozzátette: Az európai minimálbér-szabályozással nem Orbán Viktor személyes kegye lesz a legalacsonyabb jövedelmek megállapítása. Mint írta, ezzel véget ér a kormánynak kiszolgáltatott munkavállalók korszaka, és Magyarországon is "kötelező lesz visszaépíteni a hatékony érdekképviseleti rendszert".
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak - közölte az uniós parlament csütörtökön. A 443 szavazattal, 192 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott jóváhagyás szerint a tisztességes megélhetést biztosító bérszint csak kötelező minimálbér, azaz az alapbér törvényileg meghatározott, legkisebb összegének megállapításával, vagy kollektív tárgyalások révén - amikor a munkavállalók tárgyalások során állapodnak meg a bér mértékéről - valósítható meg. Az EP-képviselők véleménye szerint a kollektív tárgyalásoknak nagyobb szerephez kell jutniuk azokban a tagállamokban, ahol a tárgyalások a munkavállalók 80 százalékánál kevesebb dolgozót érintenek - mondták. A fizetésszintek meghatározásakor tiszteletben kell tartani a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek függetlenségét is - közölték.
Magyar gazdaság Hatalmas különbségek tapasztalhatóak az uniós országok között a minimálbér tekintetében az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat adatai alapján. 2019. 02. 01 | Szerző: K. T. Az Európai Unió 28 tagállama közül 22 alkalmaz törvényben rögzített minimálbért. Csupán Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban nem rendelkeznek jogszabályban a legkisebb munkabérről. 2019 januárjában Bulgáriában számíthatnak a munkavállalók a legkisebb garantált fizetésre, 286 euróra, míg Luxemburgban a 2000 eurót is meghaladja ez a törvényileg előírt összeg, ami a legmagasabbnak számít az unióban. A legkisebb és a legmagasabb garantált juttatás között tehát több mint hétszeres a különbség az EU-n belül. Meredek nyugat-dél-kelet lejtő Az egyes uniós országokra jellemző minimálbér szembeötlően különbözik a földrajzi elhelyezkedés alapján. Fotó: Shutterstock A nyugat-európai tagállamokban találjuk a legmagasabb, 1400-1600 euró feletti garantált munkabéreket, Luxemburg pedig még az ír, holland, belga, német, francia és brit béreket is messze felülmúlja.
A legmagasabb minimálbér az EU-tagállamokban Luxemburgban van, 2071, 10 euró (657 015 forintnak felel meg). A legalacsonyabb Bulgáriában 286, 33 euró (90 832 forintnak felel meg). Mi a negyedik helyen állunk, hátulról. Az adatok euróban vannak megadva és bruttó bérekre értendőek. A legmagasabb és a legalacsonyabb bruttó minimálbér között a különbség 1784, 77 euró. Ez 566 183 forintnak felel meg. Euró középárfolyam 2019. február 1-én 317, 23 forint/euró. Minimálbér az Európai Unió országaiban 2019-ben - Forrás: Eurostat/MTVA/MTI
Összeurópai versenyt teremthet az új EU-s közös agrárpolitika Az Európai Parlament nagy többséggel jóváhagyta az uniós közös agrárpolitika reformját. A reformerek célja, hogy a mezőgazdaság zöldebb, méltányosabb, rugalmasabb és átláthatóbb legyen. A Fidesz képviselői támogatták, míg a DK politikusai elutasították a tervezetet. Zöldebb mezőgazdaságot ígér a közös agrárpolitika elfogadott reformja Négy évig tartó tanácskozások után a héten nagy többséggel elfogadta az Európai Parlament az új közös agrárpolitikát (Kap). A reform célja a környezetkímélőbb, igazságosabb, rugalmasabb és átláthatóbb közös agrárpolitika. A reform feltételei 2023 és 2027 között érvényesek, és az agrárpolitika új szabályait meghatározó három fő témát érintik: az… Az EP tárgyalásokat kezd a kötelező minimálbér bevezetéséről Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak - közölte az uniós parlament…
Ennek kiemelkedően fontos eleme a tisztességes munkafeltételek és a növekedés biztosítása. Ezt követően, 2020 októberében az Európai Bizottság az uniós minimálbér bevezetésével kapcsolatban egy irányelvjavaslatot nyújtott be. A javaslat szerint a jogszabály mindössze a minimálbér meghatározására szolgáló egyértelmű és stabil kritériumokat, az iránymutató referenciaértékek, valamint a minimálbérek rendszeres és időben történő aktualizálását írná elő, minden más kérdésben a szubszidiaritás elve érvényesülne. Ugyanakkor a tagállamok évente jelentést tennének a Bizottságnak a garantált bérminimum rendszerének teljesítményéről. Az uniós hatáskörök ilyenszerű kiterjesztése szembe állítja az eltérő vízóval rendelkező tagállamokat. Egyesek az erős tagállamok együttműködésében látják Európa jövőjét, míg más tagállamok az integrációt szorgalmazzák. Ennek megfelelően, Magyaroroszág és Ausztria nem támogatta az európai minimálbér megteremtését. Ezzel szemben Emmanuel Macron köztársasági elnök kijelentette, hogy a soron következő francia uniós elnökség alatt a kérdés kulcsfontosságú lesz.