A Petőfi Rádió után a Sportrádión is a korai órákban hallhatjuk a műsorvezetőt. Ahogy korábban az Index is megírta, még ebben a hónapban megszólal az első hazai, csak sporttal foglalkozó rádióállomás, a Sportrádió. A tematikus rádió beindítását Szöllősi György tulajdonos csütörtök este a Nemzeti Színházban az Év Sportolója Gálán jelentette be, és az is kiderült, hogy olyan, a közmédiában és a kereskedelmi adóknál is megforduló húzónevekkel startol majd az adó, mint Szujó Zoltán, Harsányi Levente és Csisztu Zsuzsa. Mostanra az is kiderült, hogy az ország első, csak sporttal foglalkozó rádiója január 17-én indul el, a reggeli műsorban pedig elsőként Harsányi Levente és Risztov Éva köszönti majd a hallgatókat. Erről mindketten az Instagram-oldalukon tájékoztatták a nyilvánosságot. Hogy sportosan induljanak a reggelek, és sportosan teljenek a napok! Január 17-én reggel elindul Magyarország első Sportrádiója a 105. 9 Mhz-en és az! Reggel Risztov Évivel kezdünk, de egész nap kiváló sportos és a sportot értő kollégák várnak mindenkit!
Van egy 32 éves múltra visszatekintő zenekar, amelyik koncertezik, jogdíjakat kap, ebből azért akad tartaléka is az embernek. Persze, szerettem csinálni a műsort, nem mondom, hogy nem álmodom vele és nem érzek majd egy ideig ürességet, de sok sikert kívánok az új csapatnak – tette hozzá a zenész. Boros Csaba sem folytathatja tovább rádiós műsorát / Fotó: Fuszek Gábor Harsányi Leventét külföldön értük utol, aki szintén elmondta, nem érte váratlanul a döntés. – Szomorú vagyok – zárta rövidre a műsorvezető. Levente és Csaba azonban nem maradnak munka nélkül, mivel több lábon állnak. A Blikk úgy tudja, többen csalódottak a döntést illetően, hiszen a régi nagyágyúkkal szemben számos kezdőt igazoltattak a Petőfihez. A rádió közleményéből kiderül, vérfrissítésre volt szükség, amit az elbocsátott kollégák előtt sem titkoltak. "A Petőfi abban hisz, hogy a célközönségét – amely a fiatalokból épül fel – igazán hitelesen akkor tudja kiszolgálni, ha a tartalmakat is hozzájuk hasonló fiatalok készítik" – olvasható a közleményben, amelyben azt is kifejtik, hogy a változás néhány régi kolléga távozását is jelenti: Péczeli Dóra, Harsányi Levente, Bikfalvi Tamás, Patkó Béla és Boros Csaba hangját sem hallhatjuk ezentúl.
"A Petőfi mindig is a magyar zene otthona volt, és ez a jövőben sem fog változni" – mondta. Úgy fogalmazott, a Petőfi Rádió a magyar zene "nagyszínpada". A főszerkesztő MTI-nek elmondta, hogy erősíteni kívánják a rádió interaktivitását, ezt mutatja az is, hogy több olyan műsort terveznek, amelybe a hallgatók is bekapcsolódhatnak. Pető Zoltán kitért arra is, hogy egy új platformot indítanak el a Petőfi Live-on, ahová bárki felöltheti saját zenéjét. Reggel a Talpra Magyar! -ral jelentkezik Peller Mariann és Harsányi Levente, napközben és délután a zene mellett beszélgetések és interaktív blokkok következnek. A délutáni és esti műsorvezetők kiléte egyelőre titkos, de a jövő héten erre is fény derül. A Petőfi Rádió szlogenje is megváltozik, a "Nagyon zene" kilenc év után változik meg, most "Az életed ritmusa" lesz hallható a rádióban. A nyárra a Strand Fesztivállal és a Petőfi Zenei Díjjal készül a csatorna, tudtuk meg az Origo interjújából. Forrás: Origo
Béli Ádámtól az alábbi beharangozó videóban még megtudhatjuk, hogy a könnyűzenei profillal működő rádió könnyűzenével (és popkultúrával! ) fog foglalkozni: "kortárs könnyűzenei, popkulturális fókusszal megyünk tovább" "több tartalmi kapcsolódás lesz a Petőfi Rádió műsoraival" "próbálunk benyomulni és összepetőfizni mindent, ami kapcsolódik a kortárs könnyűzenéhez és popkultúrához, minden lehetőséget ki fogunk használni, hogy a kortárs könnyűzenét és azok attribútumait összepetőfizzük" "nagyon sok zenei tartalommal fogunk készülni" az A38 megújulásával új terekbe is érkezhetnek majd műsorok A nemrég bejelentett, nevében az Óbudai-szigetre utaló Hajógyár () indulását vagy tartalmi kapcsolódását a közlemények nem emlegetik. Ez az az új, popzenével foglalkozó online felület, amit a Demeter Szilárd-féle Petőfi Kulturális Ügynökség indít és ígéretei szerint folyamatosan frissülő zenei tartalmakat szállít majd. Tavaszi hír, hogy a kormány elfogadta Demeter könnyűzenéért felelős miniszteri biztos 23 milliárdos zenei programját és az egykori Vizoviczki-birodalom helyén, a Sziget Fesztiválról híres Óbudai-szigeten (is) épülhet majd az új popkultközpont.
"Ezekkel az enyingiekkel állandóan probléma volt" – mondja Tasnádi Péter, aki majdnem 16 évig volt börtönben és a magyar keresztapaként híresült el. Azt is elmondta, hogy egykor neki is fel kellett venni a harcot az enyingi maffiával, akiket állítása szerint egyszerűen el kellene tiporni. Kegyetlen üzengetés "Megölünk titeket, sírba teszünk" – üzenték az enyingi banda tagjai az érdi maffiának, akik szintén visszaüzenetek, hogy "gyertek találkozunk a temetőnél, ássátok meg a sírotokat" – idézi fel Tasnádi Péter egy videójában a tavaly nyáron történt érdi gyilkosság és bandaháború előzményeit. A Kékvillogó legfrissebb híreit ide kattintva éred el! Halálos bandaháború Ahogy arról a Kékvillogón beszámoltunk, két többfős társaság brutális tömegverekedést rendezett 2020. július 30-án Érden, egy benzinkúton. A verekedést két család viszálya robbantotta ki. Mackó-mesék másképp / Tasnádi Emese: Julijuli és Mackó / PRAE.HU - a művészeti portál. Az összetűzés során nem kímélték egymást: kövekkel, csövekkel, botokkal és késekkel mentek egymásnak a bandatagok, akik súlyosan meg is sebesítették egymást, egyember a helyszínen meghalt.
Kurázsit, a nagy vesztes nagy túlélőt panoptikumnál élénkebb figuratár övezi. “Egyszerűen el kell tiporni ezeket” – mondta az enyingi maffiáról Tasnádi Péter a magyar alvilág legendás alakja | Kékvillogó. A "további szerepekben" (jobbára zenészként is) tevékenykedő színészeket sem lehet pusztán a "csapatszellemért" méltatni. Bodnár Erika fátyolos türelmű hosszas kivárása, míg térhez jut (és akkor a legkevésbé sem fátyolos: karcos), Keresztes Tamás alak-anekdotizmust is megengedő idegi vibrálása, Lengyel Ferenc mindig a legjobbkor meg is nyomott gólemes darabossága, a Takátsy Péter martalócai mögé képzelhető tanáros-diákos értelmiségi régmúlt, Rajkai Zoltán tudják-mi-a-dörgés reflexeikben megszeppenő fickói, Tasnádi Bence néha indokolatlanul elfulladó szavú dühödtjei és tétovái mind úgy részek egymásból, hogy repeszek egy felrobbant kor egy-két nemzedéknyi, elsüllyedő populációjából. A minden variációban konzekvens gesztikus kifejezésmód és a szöveg (a Nemes Nagy Ágnes-fordítás) pontos, teljes megértetésére törekvő dikció olykor már egy-egy epizód elején, hangütésében láttatja a menetét és a végét is. Ez nem untat, nem lankaszt: koncentrálja a figyelmet.
Neve hallatán a legtöbb embernek a börtön jut eszébe, sokaknak Mária-kegyhely vagy búcsújáróhely, de a bányásztörténelem szempontjából sem elhanyagolható ez a pár száz lelket számláló börzsönyi település. Márianosztra maga a hegyekkel körbezárt történelem, ahol több látnivaló is akad. A márianosztrai börtön valóban meghatározó a község látképe, illetve történelme szempontjából, de ugyanez igaz a pálos kolostorra és a kegytemplomra, valamint a határában álló, megskalpolt Csák-hegyre is. Utóbbiakról kevesebb szó esik, pedig Márianosztra mindhárom "jelképe" szoros kapcsolatban áll egymással. A Nosztra története egészen a 13. századig nyúlik vissza, ekkor említik először az oklevelek. Tasnádi péter gyermekei 8. 1352-ben I. Nagy Lajos királyunk egy közeli romos vár (feltehetőleg a Zuvár) köveiből kolostort és templomot építtetett a pálos rend számára, amit a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett föl. Ekkortól beszélhetünk a ma is használt "Maria Nostra" elnevezésről, ami annyit tesz, a Mi Máriánk. A nosztrai pálosok a birtokok mellett számos privilégiumot is kaptak a királytól.
A szépirodalmi műveket általában a jelentés(réteg)ek gazdagsága alapján különböztetjük meg egyéb nyelvhasználatoktól. A gyermekirodalmi műveknél természetesen más szempontok is árnyalhatják a jelentésképződést. Tasnádi péter gyermekei videa. Ezek egyike pontosan a mesélő és a mesehallgató együttese, szituációja, a kapcsolatuk formálódása… Tasnádi Emese könyvében is inkább ez utóbbiak érvényesülnek. Érdekes komponensnek bizonyul ugyanakkor – a köteten átívelve – a család tagjainak megjelenítése, még ha némi sztereotípia figyelhető is meg az elfoglalt apa, a titkok tudója Nagytestvér, vagy a megértő édesanya ábrázolása kapcsán. Julijuli és Mackó történetei, remélem, nem értek ezzel véget – szimpátiámat Agócs Írisz illusztráció nagyban elősegítették –, s az írói gyakorlat kiforrottabb stílust érlel az elkövetkezőkben; de én a jövőben felnőtt olvasók számára íródott kórházi vérmanó-rémmeséket olvasnék a legszívesebben a szakírótól. Tasnádi Emese, Julijuli és Mackó Illusztrálta: Agócs Írisz Budapest, Manó könyvek, 2011. 62 o., 2490 Ft Öt éves kortól ajánlják (március óta nem frissült)
A cím macskakörmök közé kívánkozna. Idézet. Zsámbéki Gábor kíméletlen pontossággal olvasta a kíméletlen Brechtet, és a drámaszöveg kátéjához szinte maradéktalanul konzekvens, egyben szuverén előadást hozott létre. Elvehetik Hujber Feri gyerekeit - a felesége hívta rá a zsarukat - Blikk. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Fullajtár Andrea, Keresztes Tamás Nevezetes korai versében, az I. világháborúhoz kapcsolódó Legenda a halott katonáról négysoros szakaszai közül a legelsőben írta Bertolt Brecht: "S mert harc dúlt négy tavaszon át, / s a béke még jelt sem adott, / levonta hát a konzekvenciát, / és így lett hősi halott" (Eörsi István invenciózus és eltökélten formakövető fordítása. A költeménynek, Kurt Weill zenéjével, később a szerző drámaírói munkásságához is köze lett). A harmincéves háború (1618–1648) kulisszái közé helyezett Kurázsi mama és gyermekei főszereplője, sokszor négy tavaszon, nyáron, őszön, télen vonszoltatva és vonszolva Európa-szerte árucikkel, élelmiszerrel, itallal megrakott kocsiját, épp az ellenkező következtetésre jut: a háború nem rossz, mert kereskedésre és haszonszerzésre nyújt lehetőséget, ellentétben a kiismerhetetlen, tespedt békével.
Dátum: 2015. 01. 17-től Helyszín: Katona József Színház Bertolt Brecht: Kurázsi mama és gyermekei - Katona József Színház Rendező Zsámbéki Gábor "Egyre mélyebbre süllyedünk, és ritka a leves, és ha mások volnánk, tolvajok, gyilkosok, talán tele volna a hasunk! Mert az erény nem fizetődik ki, csak a komiszság; ilyen a világ, pedig nem kéne, hogy ilyen legyen! " - mondja a Szakács Bertolt Brecht 1939-ben írott darabjában. Az, ahogy Brecht az erkölcsről, a pénzről, az üzleti érdek mindenhatóságáról, a túlélési életstratégiákról beszél, legalább annyira aktuálissá teszi ma is a Kurázsi mamát, mint a háború témájának időszerűsége a darab születésekor. Tasnádi péter gyermekei 2. Bemutató: 2015. január 17. Kurázsi mama: Fullajtár Andrea Kattrin, a lánya: Pálos Hanna Eilif, a nagyobbik fia: Mészáros Béla Stüsszi, a kisebbik fia Dankó István A szakács Fekete Ernő A tábori pap Elek Ferenc Yvette Pottier Kiss Eszter További szerepekben Bodnár Erika Keresztes Tamás Lengyel Ferenc Rajkai Zoltán Takátsy Péter Tasnádi Bence
Az egyik a korszak. Mint említettem, Tasnádi István műve valamikor a nyolcvanas években játszódik, de a Skodákon és Trabantokon kívül nem nagyon kerül elő semmilyen jellegzetesség a szocialista Magyarországról. Megvallom őszintén, én magam egy darabig azt hittem, kortárs történetet látok. És ez nem csupán az én esetleges figyelmetlenségemből fakad, hanem abból is, hogy végső soron semmilyen plusz értelme nincs annak, hogy ez egy "kosztümös" történet. Rendben, az apa karaktere memóriaproblémáit a világháborúban szerezte, de valószínűleg működött volna a sztori enélkül is, valamilyen más balesetből kifolyólag, a "má"-ban. A másik probléma a Memó val, hogy hangvételéhez képest túl pozitív lezárást kap, jóllehet, ez közel sem olyan zavaró, mint a korszak inkább esetlegesnek tűnő kiválasztása. Mindenesetre összességében nem lehet panaszunk Tasnádi István munkájára, aki ezzel a megkapó emberi történettel bebizonyította, hogy nemcsak forgatókönyvíróként dicséretre méltó, de rendezőnek sem utolsó.