Fájl Fájltörténet Fájlhasználat Eredeti fájl (2 422 × 2 088 képpont, fájlméret: 2, 69 MB, MIME-típus: image/jpeg) Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd. Dátum/idő Bélyegkép Felbontás Feltöltő Megjegyzés aktuális 2016. június 10., 12:51 2 422 × 2 088 (2, 69 MB) Fæ {{subst:chc}} =={{int:filedesc}}== {{information | description = {{hu|1= Erzsébet (Lenin) körút, Vörös Csillag mozi. }} * Location: Hungary, Budapest VII. * Tags: movie theater, street view, automobile, Gerrman brand, Mercedes-brand, Budapest, neon... Az alábbi lap használja ezt a fájlt:
A mozi legendás vezetője Herrer Cézár volt, aki részt vett a háború utáni újjáépítésben is. 1944. március 19 után a német tisztek rendezkedtek be az épületbe, majd Budapest ostroma során több gránátbelövést kapott. 1945-53 között hivatalként hasznosították az épületet, a mozit a Magyar Filmipari Rt. kapta meg. 1945 augusztusában, az újrainduláskor apróhirdetés útján keresték meg egykori személyzetét. Ekkor ismét Royal Apollonak hívték és Hahn Goertz géppel vetített a két gépész: Brill Béla és Simon György, akik az előadás megkezdése előtt reklámdia előadást is tartottak. 1948-ban a mozit államosították és az új tulajdonos, a MOKÉP már három gépésszel üzemeltette: Brill Péter Pállal, Radnóti Oszkárral és Krausz Jánossal. Egy évvel később, 1949-ben kapta a később jól ismert Vörös Csillag nevet. Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban jelentős részei leégtek és újabb belövéseket kapott, így 1957-ben megkezdődött az épület felújítása. Végső helyreállítása és részben átalakítása 1961-re fejeződött be.
A Nemzetinek nem a nézők elpártolása tette be a kaput, hanem a forgalmazók döntése: nem adhattak többé új filmeket a régi moziban. Üresen maradt a nézőtér, a gépterem, és az előtér is, ahol annak idején ruhatár működött, büfé volt, meg persze plakátok a havi műsorral és speciális, feliratozott fotók az aktuális filmekről. Ebbe a tükrös előtérbe érkeztünk annak idején, ha már megvettük a mozijegyünket. Innen lehetett feljutni az erkélyre, innen nyíltak a mosdók. Sőt, mint most kiderült számomra, valamikor innen indulva, a mosdók mellett elhaladva lehetett kijutni a kertmoziba is, ami vagy negyven éve még működött a Vörös Csillag melletti, Sütő utcai telken. Ott, ahol a rendszerváltás után a város első autószalonja nyílt, ahol ma csak gaztenger és szemét terem. De vissza a moziba! Ami a megye premier filmszínháza volt, és a legtöbbször a fővárosi, országos premierekkel együtt mutatta be az új filmeket. Kihagyhatatlan volt, hogy lenézzek az erkélyről. A sötét teremre. Ami csak vaku segítségével, fotón mutatta meg magét.
Kitárta a kis mozi dupla ajtaját, hadd szellzzön ki az állott leveg, közben fellocsolt, elsepert, széket szegezett, ha nagyon billegett valamelyik lába. Közben megérkezett Steinné, nagy kosárba szedett illatos sóspereccel, meg az anyósa, özv. Steinné, Sacika, aki menyével jegyszedi- és társtulajdonosi minségben is képviseltette magát. Közben odakinn szép csendben gylni kezdett a nép, a friss sósperec illata is csábítólag hatott. A türelmetlenebbje nyakát nyújtogatva méltatlankodott. - Mikor indítja mán? - Türelem, hölgyeim és uraim, a filmszínház msora pár perc múlva elkezddik - húzta ki magát teljes százötvenkét centiméteres magasságában méltóságteljesen, az ilyen alkalmakra zsabós blúzt ölt özv. Steinné. Pár perc még, Stein úr hátravonult a kis vetítbe, befzte a filmet, kicsit piszmogott, igazgatott (mi az istent csinál ez ilyenkor - hangzott fel kinn a türelmetlen kórus), majd utánozhatatlan mozdulattal intett, és a két n kitárta a szárnyas ajtót. A bejáratnál Steinné kis asztalnál cetliket ollózott, pénzt számolt, visszaadott és mosolygott, és közbe-közbe ráhúzott egyet a pereces kosárban kotorászó valamelyik gyereke kezére.
Budapest egyik legelőkelőbb és legszebb mozija volt egészen a hetvenes évekig. 1945 előtt a mozi személyzete a Royal Apollo saját, fehér kesztyűs egyenruháját hordta. Az 1896-ban megnyílt Royal Szálló az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb szállodája volt. Homlokzatára a négy évszakot szimbolizáló öntöttvas szobrokat Párizsból hozatták. Kávéházában és földszintjén a Lumiere cég már 1896-tól rendszeresen vetített filmeket, 50 krajcáros belépődíjjal, hetente frissülő új műsorral, sőt e helyütt történt az első magyarországi filmvetítés is 1896 május 10-én. Mivel a közeli Apolló mozi engedélyét bevonták, a két intézmény vezetői hamar rájöttek, hogy mindketten jobban járnak, ha a szálloda hangverseny- és báltermét átalakítják mozivá, a neve pedig öszvér megoldásként Royal Apolló lesz. Ezek után már csak a tűzvédelmi előírásoknak kellett megfelelni: kiszélesítették a lépcsőt és a Hársfa utca felé is nyitottak kijáratot. A szállodának egyébként saját áramfejlesztő-telepe is volt, ami ezt követően a mozit is képes volt kiszolgálni.
Mert ilyenkor itt az egész Stein família képviseltette magát. A családf véleménye az volt, nem lehet elég korán kezdeni az életre való nevelést, ezért a mozi üzemeltetésénél valamennyi családtagját csatarendbe állította. A legkisebb, a kis Millike, jobb híján a köszönember szerepét töltötte be, friss masnikkal fekete copfjain utánozhatatlan eleganciával hajtotta meg magát minden betérnek, és harsány "csókojom-mal" üdvözölte a nézket. De mind az összes többi, Palkó, Dávidka, Samu, és az ikrek, Péter meg Zakariás, sorra találtak feladatot maguknak. Kit a székhez kísértek, kitl elvették a kabátját és fürgén a fogashoz vitték, vagy csak kellemes szórakozást kívántak. Zsibongott a kis terem, aztán lassan elült a zaj. Zakariás behúzta az ajtókat, Steinné nagy kattanással lezárta a kis vaskasszát, elhúzta az asztal alól a pereces kosarat, míg Sacika mama kissé pipiskedve lekapcsolta a villanyt. Az áhítatos csendben kis recsegés hallatszott, majd felvillant a filmhíradó szignálja és az emberek elégedetten hátradltek.
Az ő halála után Stein Sándor dr., a Royal-szálló igazgatója vette át a mozi vezetését. 1931-ben a Mozgóképüzemi rt. társult az engedély kihasználására. Még ebben az évben szeptember 25-én itt mutaták be az első hazai hangosfilmet, a Kék bélványt. A mozi vezetését Gerő István vette át és 1939-ig irányította a vállalatot. Ekkor a Magyar Film Iroda égisze alatt újjáalakult a Magyar Nemzeti Apolló Mozgófénykép rt. igazgatósága. Vitéz leveldi Kozma Miklós ny. belügyminiszter lett az igazgatóság elnöke, új tagjai pedig Hável Béla, Láng József, dr. Tőrey Zoltán és Wünscher Frigyes, akik a Magyar Filmirodát képviselték. Ügyvezető igazgatója Lasetzky Frigyes lett. A harmincas években Hahn-Goertz gépekkel és Western Electirc Sound System hangleadókkal vetített itt a két gépész: Brill Béla és Molnár Ferenc. A gépet 1939-ben lecserélték Ernemann VII. és Zeiss Ikon vetítőgépekre. A vászon mérete ekkor 5, 8 X 4, 7 méteres volt, a terem hossza 45 méter. 1942 után, a mozinév magyarosítási hullám időszakában a filmszínház néhány évig Nemzeti Apollo néven működött.
175 fokon sütöm, s mikor már kezd színesedni, akkor vanília esszenciás vagy vaníliás cukorral kikevert tejszínnel alaposan meglocsolom. Szép aranybarnára sütöm.
20 percig sütöm. (Lehet sima sütőben is sütni, de annál ajánlatosabb magasabb hőfok, kb. 190 fokos legyen a sütő. Ferdinánd tekercs ízőrzők kakasd. ) Az alja sül meg nehezebben, ezért kell a legalsó rácsra tenni, de ha esetleg nagyon sül a teteje, akkor a sütési idő felétől le lehet takarni alufóliával - így a teteje nem ég meg, de a közepe még sül tovább. Ha kb. 20 percig sült a tészta, akkor a cukorral édesített tejszín felével meglocsolom, majd sütöm tovább még 10 percig, aztán meglocsolom a tejszín másik felével is és sütöm még kb. 10-15 percig. A sütőből kivéve, 5 perc után érdemes kiborítani még forrón egy tálra vagy tálcára, mert ha nagyon kihűl, akkor nem jön ki a tortaformából a cukormáz miatt.
(Nekem kb 12-13 db tekercs szokott lenni. ) A formában még kelhet kb. 10-20 percet, aztán előmelegített sütőben, az alsó rácson légkeveréses sütőben 170 fokon kb. 20 percig sütöm. (Lehet sima sütőben is sütni, de annál ajánlatosabb magasabb hőfok, kb. 190 fokos legyen a sütő. Ferdinánd tekercs. ) Az alja sül meg nehezebben, ezért kell a legalsó rácsra tenni, de ha esetleg nagyon sül a teteje, akkor a sütési idő felétől le lehet takarni alufóliával - így a teteje nem ég meg, de a közepe még sül tovább.. Ha kb. 20 percig sült a tészta, akkor a cukorral édesített tejszín felével meglocsolom, majd sütöm tovább még 10 percig, aztán meglocsolom a tejszín másik felével is és sütöm még kb. 10-15 percig. (Persze a sütési idő eltérő lehet, hiszen minden sütő más... ) A sütőből kivéve 5 perc után érdemes kiborítani még forrón egy tálra vagy tálcára, és így hagyjuk kihűlni. Kinek a kedvence ez a recept? favorite Kedvenc receptnek jelölés Kedvenc receptem Recept tipusa: Sütemények, édességek, report_problem Jogsértő tartalom bejelentése
Langyos helyen még kb. félórát kelesztjük. Előmelegített sütőben, közepes hőfokon légkeveréses (165 fok), 20 percig sütjük. Ekkor a kétféle cukorral elkevert tejszín felével meglocsoljuk. Visszatolva a sütőbe még kb. 8 percet sütjük, és újra meglocsoljuk az édes tejszín másik felével. Ismét visszatéve a sütőben kb. 7-8 perc alatt készre sütjük. gyermekkel is készíthető