Ezzel már maga a kalibráció is megváltoztatja az oldat pH-ját, így a pH-kalibráció hibás lesz, és az így kalibrált eszközök nem lesznek pontosak. Fajtái [ szerkesztés] Kémhatásuk szerint a pufferoldatok lehetnek savasak, lúgosak, vagy semlegesek. Azok a pufferoldatok, amelyekben az oxóniumionok mennyisége nagyobb, mint a hidroxidionoké, savasak, pH-juk kisebb, mint 7. Azok a pufferoldatok, amelyekben a hidroxidionok vannak többségben, lúgos kémhatásúak, pH-juk nagyobb, mint 7. Ha egy pufferoldat kémhatása 7, akkor benne a hidroxidionok száma megegyezik az oxóniumionok számával, a puffer semleges. A pufferoldatok jellemezhetők aszerint is, hogy nyíltak-e, vagy zártak. A koncentráció kiszámítása - egységek és hígítások. Zárt pufferrendszerben a reakciótermékek az oldatban maradnak. Ilyen például az ecetsav-acetát puffer. A nyílt pufferrendszerek ellenben a környezetükkel is kapcsolatban állnak; egyes reakciótermékek eltávozhatnak az oldatból. Ilyen például a hidrogén-karbonát - szén-dioxid pufferrendszer a tüdőben, ahonnan a szén-dioxid kilégzéssel távozik.
A moláris fajlagos vezetés Az elektrolitok vezetését jobban össze tudjuk hasonlítani egymással, azaz a különböző másodfajú vezetőkre vonatkozóan az anyagi minőségükre jellemző vezetést tudunk definiálni, ha az elektródok között a vizsgált elektrolitból azonos anyagmennyiséget helyezünk el. Ha az elektródok között a vizsgált anyagból éppen 1 mol nyagmennyiség van jelen, akkor az így mért, az anyagi minőségre jellemző vezetést moláris fajlagos vezetésnek nevezzük. A moláris fajlagos vezetés jelentősége Az anyagok vezetőképességét nagyon fontos ismernünk. Oldatok, koncentráció-számítás by Varga Béla. A másodfajú vezetők vezetésének jellemzésére a fajlagos vezetésű alkalmatlan, hiszen az egy adott anyag esetében is erősen változik az oldat koncentrációjának változásával. A moláris fajlagos vezetés azért fontos jellemző, mert az döntően az anyagi minőségtől függ, és híg oldatokban alkalmas különböző anyagi minőségű elektrolitok vezetésének (ellenállásának) összehasonlítására. A moláris fajlagos vezetés mérése A moláris fajlagos vezetés mérés valójában egy ellenállásmérés: a mért ellenállás reciproka adja az elektrolit vezetését.
Gramm / l (g / l) Ez egy egyszerű módszer egy oldat elkészítéséhez oldatok literenkénti grammjára alapozva. Formaság (F) A formális oldatot az oldat literenkénti formulájú súlyegységben fejezzük ki. Mellékegységenként (ppm) és részegységenként (ppb) A rendkívül híg megoldásokhoz használatosak, ezek az egységek az oldott anyagok részarányát vagy 1 millió rész oldat vagy 1 milliárd résznyi oldat arányát fejezték ki. Példa: Egy vízmint tartalmaz 2 ppm ólmot. Ez azt jelenti, hogy minden millió részre kettő ólom. Tehát egy gramm vízmintában kétmilliomodik gramm vezet. A vizes oldatok esetében a víz sűrűségének 1, 00 g / ml koncentrációnak kell lennie. Hogyan kell kiszámítani a hígításokat? Hígítson egy oldatot, ha oldószert ad hozzá a megoldáshoz. Az oldószer hozzáadása alacsonyabb koncentrációjú oldatot eredményez. A megoldás koncentrációját kiszámíthatjuk hígítás után az alábbi egyenlettel: M i V i = M f V f ahol M az molaritás, V a térfogat, és az i és f alfejezetek a kezdeti és végső értékekre vonatkoznak.
Például: A KCl vizes oldata 2, 0 mol KCl-ot tartalmaz 0, 2 liter vízben. Mekkora lenne a KCl oldat végső koncentrációja, ha vizet (400 ml) adunk hozzá? A KCl kezdeti koncentrációja (C1) = 2, 0 mol / 0, 2L = 10 mol / l Az oldat kezdeti térfogata (V1) = 0, 2 L Az oldat végső térfogata (V2) = 0, 2 L + 0, 4 L = 0, 6 L Az oldat (C2) végső koncentrációját a következők segítségével lehet meghatározni: C1V1 = C2V2 10 mol / L x 0, 2 L = C2 x 0, 6 L C2 = 2 mol / 0, 6 L = 3, 33 mol / L Mi az a hígítási tényező? Hígítási tényező (más néven hígítási arány) az oldat végső térfogata és kezdeti térfogata aránya. A végső térfogat az oldat térfogata hígítás után. A kezdeti térfogat az oldat térfogata a hígítás előtt, vagy a hígításhoz felhasznált eredeti oldat térfogata. Ez a kapcsolat felhasználható az oldott anyag tömegével együtt. Hígítási tényező kiszámítása Hígítási tényező = végső térfogat (V2) / kezdeti térfogat (V1) Például: 200 ml KMnO hígítása 4 vizes oldat 200 ml víz hozzáadásával, Hígítási tényező = (200 ml + 200 ml) / 200 ml = 400 ml / 200 ml = 2 A fenti ábra egy olyan grafikonot mutat be, amelyben a békák pusztulását az ökoszisztémához adott peszticidek hígításával számolják.
Magyar-svéd orvosi szótár »
Manapság egyre többet lehet hallani ismerősök körében, hogy allergiásak valamilyen ételre, vagy felnőttkorukra előjött a pollenallergiájuk, ami korábban sosem. Elsőre azt is gondolhatnánk, hogy manapság csak könnyebb igazolni az allergiát. Ez valamilyen szinten igaz is, de ennek ellenére a számok is meglepő mértékben növekednek. Az USA-ban például 1997 és 2010 között az ételallergiás gyermekek száma 50%-kal megnőtt. Az előző évtizedet a legmelegebbként tartják számon, aminek következménye a levegőben a megnövekedett pollen és allergén koncentráció. Ez pedig újabb allergiás megbetegedésekhez és a jelenlegiek súlyosbodásához vezet. Egy ilyen környezetben pedig nem meglepően egyre gyakrabban lehet hallani a hipoallergén termékekről. Ebben a cikkben azt gyűjtöttük össze, hogy mik is ezek pontosan, miért fontosak és mitől hipoallergének. Mik azok a hipoallergén termékek? Hipoallergénnek nevezzük azokat a termékeket, amelyeknek az összetevőit úgy válogatták össze, hogy minimalizálják az allergiás reakció kialakulásának valószínűségét.