A magyar játékvezető 65 éves volt. Elhunyt Puhl Sándor világhírű játékvezető, az 1994-es vb-döntőt és az 1997-es BL-döntőt dirigáló magyar szakember 65 esztendős volt – közölte a Magyar Labdarúgó-szövetség. Puhl Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség Játékvezető Bizottságának alelnökét az MLSZ saját halottjának tekinti. Puhl sándor meghalt a roxette. A kiemelkedő tehetségű játékvezető már fiatalon, 1984-től működött a labdarúgó NB I-ben. Világhírre a 90-es években tett szert, nemzetközi sportpályafutásának elismeréseként az IFFHS négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének (1994–1997 között). Ő vezette az emlékezetes brazil–olasz világbajnoki döntőt Los Angelesben 1994-ben, és három évvel később Münchenben a Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-döntőt is. Eger és Emőd város díszpolgára, 2010 óta az MLSZ Játékvezető Bizottságának alelnöke, a hazai és nemzetközi labdarúgás megbecsülését élvezte. Családja csöndes és méltóságteljes gyászában osztozik a Magyar Labdarúgó Szövetség, egyben kéri a gyászolókat és a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben kérésüket: nem kívánnak nyilatkozni és a legszűkebb körű temetésről később intézkednek.
A játékvezetőkben van egy bizonyos fokú szereplési vágy, viszont csak az menjen bírónak, aki a saját egyéniségét képes irányítani, le tud mondani a maga egójáról, amikor erre szükség van. " 1994, VB-DÖNTŐ, BRAZÍLIA–OLASZORSZÁG VEZETTE: PUHL SÁNDOR 1997, BL-DÖNTŐ, DORTMUND–JUVENTUS VEZETTE: PUHL SÁNDOR
Puhl Sándort, a Magyar Labdarúgó-szövetség Játékvezetői Bizottságának alelnökét az MLSZ saját halottjának tekinti. A kiemelkedő tehetségű játékvezető már fiatalon, 1984-től működött a labdarúgó NB I-ben. Világhírre a 90-es években tett szert, nemzetközi sportpályafutásának elismeréseként az IFFHS négyszer választotta a világ legjobb játékvezetőjének (1994 és 1997 között). Ő vezette az emlékezetes brazil–olasz világbajnoki döntőt Los Angelesben 1994-ben, és három évvel később Münchenben a Dortmund–Juventus Bajnokok Ligája-döntőt is – idézi fel Puhl Sándor játékvezetői pályafutását az – Eger és Emőd város díszpolgára, 2010 óta az MLSZ Játékvezetői Bizottságának alelnöke, a hazai és nemzetközi labdarúgás megbecsülését élvezte. Meghalt Puhl Sándor | Rangadó. Puhl Sándor évek óta a Sport Tv szakértőjeként is dolgozott, de egy ideje nem láthattuk őt a képernyőn, mert elkapta a koronavírust, ami után kórházba is került. Családja csöndes és méltóságteljes gyászában osztozik a Magyar Labdarúgó-szövetség, egyben kéri a gyászolókat és a sajtó képviselőit, hogy tartsák tiszteletben kérésüket: nem kívánnak nyilatkozni és a legszűkebb körű temetésről később intézkednek.
Ezüst érdemérem a környezetvédelmi és vízügyi minisztertől 2007. Külügyminiszteri a "Magyar Köztársaság Nemzetközi Kapcsolataiért" elismerés; Lánchíd Díj Magyarország nemzetközi kapcsolataiért 2009. Aphelandra Díj 2013. Pro Communitate Díj Pécs városától 2015. Magyar Arany Érdemkereszt Polgári Tagozat
Kórházba vitték, majd arról beszéltek futballberkekben, hogy nagy a baj, lélegeztetőgépre került. Ám megcsillant a remény, azt lehetett tudni, hogy javulni kezdett az állapota. Ám egy újabb fertőzés következtében visszaesett, s bár a végsőkig harcolt, az alattomos betegséget nem győzhette le. A kórházban hunyt el. Klement Tibor, a Győri ETO egykori vezetője Puhl egyik legjobb barátja volt. Összeomlott, lapunkon keresztül üzent elhunyt barátjának. – Sanyikám, megrendültem, nehezen térek magamhoz. Hiányozni fogsz nekem és az egész magyar futballtársadalomnak. Pótolhatatlan ember vagy. Az fáj legjobban, hogy elköszönni sem tudtam tőled. Az utazó lelkész – Szenczy Sándor – Fedélnélkül. Két hónapja, márciusban a névnapodon hiába kerestelek, írtam neked, már nem tudtál válaszolni. Azóta reménykedtem, hogy újra hallom a hangodat, de már hiába – fogalmazott a gyászoló barát. Puhl 1984-től 2000-ig tartó pályafutása során számos legendás mérkőzésen bíráskodott. Ezek közül a legemlékezetesebb az 1994-es brazil–olasz világbajnoki döntő, de vezetett UEFA-kupa- és Bajnokok Ligája-finálét is – mindkét esetben a Dortmund és a Juventus részvételével (1993, 1997).
Szenczy Sándor baptista lelkipásztor, a Baptista Szeretetszolgálat emeritus elnöke. 1965-ben született Sajószentpéteren. A pesti vagonoktól indulva jutott a Fehér Házig. Számos gyülekezet növekedéséhez járult hozzá, a vezetésével 1996-ban létrejött Baptista Szeretetszolgálat mára több kontinensen dolgozó, nagy szervezetté nőtt. Tizennégy éves volt, mikor szülei elváltak és ő elköltözött otthonról. Puhl sándor meghalt a prodigy. Ebben az időszakban magától értetődőek voltak a bulik, az alkohol, a kábítószer, a rendőrségi ügyek. A gimnáziumból csak azért nem rúgták ki, mert akkoriban Magyarország tíz legjobb sakkozója közt volt. Feltört lakásokban, a Nyugati pályaudvaron álló vagonokban élt a "banda", amely része volt a pesti underground korszaknak. Sándor életében a katonaság vetett véget ezeknek az éveknek. Amikor a központból kihelyezték egy lokátorállomásra és "ottfelejtették" negyvenkilenc napra, egy ismeretlen hívón keresztül Isten megtalálta – a titkos katonai telefonvonalon. Rászakadtak a leszerelés után megvásárolt Biblia igazságai, és az első ima után felegyenesedve már nem ugyanaz az ember volt.
Nem mellesleg hatszoros világ- és hatszoros Európa-bajnok, csekélység… És még valaki, még pedig Abdulrasid Szadulajev, aki most is elképesztően fiatal. Magyar Birkózó Szövetség. A Orosz Tanknak becézett, avar nemzetiségű dagesztáni zseni 20 évesen (plusz 3 hónap, 11 nap) megmutatta a riói játékokon, hogy ő a 86 kilósok olimpiai uralkodója, de hát addigra már két felnőtt világbajnoki és egy Eb-arany is fényeskedett neki! Hihetetlen pasas, 18 évesen, azaz 2014-ben lett először világelső a felnőttek között! A tokiói olimpia első számú esélyese, ott csak 25 éves lesz, de nyakamat rá, hogy idővel szépen felkapaszkodik az olimpiai "öreg" bajnokok virtuális dobogójára is. Végül pedig következzen minden idők legidősebb, valamint legfiatalabb szabadfogású olimpiai bajnok birkózóinak tízes listája.
Melbourne-ben, majd Rómában is "csak" ezüstöt akasztottak a pehelysúlyú 62 kilós kötöttfogású versenyző nyakába. A közbenső világbajnokságokon szorgalmasan gyűjtögette az érmeket, három arany, két ezüst és tizennégy magyar bajnoki cím birtokában várta a tokiói ötkarikás játékokat, ahol végül valóra vált az álma: a dobogó legfelső fokára szólították, az utolsó mérkőzésén döntetlent harcolt ki a szovjet Rurua ellen, ami elegendő volt az aranyhoz. A kötöttfogásúak történetében Polyák Imre, az orosz Alekszandr Karelinnal együttesen a legeredményesebb olimpiai részt vevő, négy éremmel. Anyaegyesületénél, az újpesti lila-fehéreknél edzősödött, a válogatott mellett is dolgozott. Életútja elismeréseként beválasztották a nemzetközi birkózó hírességek csarnokába. A Nemzet Sportolója lett, az évszázad birkózója, a fiatal nemzedék példaképe. Birkózó olimpiadi bajnokok . A Bajnokok Klubja eseményeinek állandó résztvevője volt. Halála előtt alig három hónappal még részt vett a római olimpia fél évszázados jubileumi ünnepségén az olasz fővárosban.
Ötven éve, 1970. április 9-én halt meg Kozma István – vagy ahogy mindenki ismerte: Pici – kétszeres olimpiai bajnok nehézsúlyú kötöttfogású birkózó. Kosárlabdázóból lett birkózó Kozma István 1939. november 27-én Budapesten született. A jól megtermett, 198 centisre nőtt fiatalember sportpályafutását a Ganz-Mávag kosárlabdázójaként kezdte, tagja volt az utánpótlás-válogatott keretének. Birkozo olimpiadi bajnokok del. A palánk alól Keresztes Lajos birkózó, az 1928-as amszterdami olimpia aranyérmese csábította át a szőnyegre. 1957-től a Budapesti Vasas sportolójaként mind kötöttfogásban, mind szabadfogásban versenyzett, az idővel 145 kilósra erősödött Pici jelentős nemzetközi eredményeit a hatvanas években nehézsúlyú kötöttfogású birkózóként érte el. Élete első versenyét 1957-ben az ifjúsági bajnokságon nyerte, aztán 1959-ben, a felnőttek országos bajnokságán sem talált legyőzőre. A nemzetközi porondon 1960-ban a római olimpián mutatkozott be, itt legyőzte az amerikai Dale Lewist, az olasz Adelmo Bulgarellit és a lengyel Lucjan Sosnowskit, de kikapott a bolgár Radoszlav Kaszabovtól, és csak a negyedik helyen végzett.
Egy évvel később, az egyesült államokbeli Toledóban már világbajnoki címet szerzett, pedig még a verseny előtt megroppant a térde, és pokoli kínok gyötörték meccsről meccsre. Az igazi szenvedést azonban ő okozta vetélytársainak, a szovjet Anatolij Roscsin – később legnagyobb vetélytársa – és a német Wilfried Dietrich sem tudott mit kezdeni rohamaival. Az 1963-as helsingborgi vb-n csupán ötödik lett, abban az évben időlegesen a válogatottól is eltanácsolták, mert állítólag túlságosan éreztette társaival testi fölényét, és több edzésről is elkésett. A csorbát kiköszörülendő fokozott erővel készült az 1964-es tokiói olimpiára, de a nagy igyekezetben újra megsérült a térde, és az orvosok alig akarták elengedni. Az ötkarikás játékokon aztán legyőzte a japán Szugijama Cuneharut, továbbá Kaplant, Dietrichet, a döntőben pedig Roscsin ellen döntetlent ért el, ami az aranyérmet jelentette számára. Birkozo olimpiadi bajnokok di. "Amikor a bíró mindkét versenyző kezét felemelve kihirdette a döntetlen eredményt, Zsivótzky Gyula kalapácsvető, Varjú Vilmos súlylökő, Eckschmidt Sándor kalapácsvető és a birkózók berohantak a szőnyegre, hogy Kozmát a magasba dobálják.
Az MTVA Sajtóadatbankjának portréja: A jól megtermett, 198 centisre nőtt fiatalember sportpályafutását a Ganz-Mávag kosárlabdázójaként kezdte, tagja volt az utánpótlás-válogatott keretének. A palánk alól Keresztes Lajos birkózó, az 1928-as amszterdami olimpia aranyérmese csábította át a szőnyegre. 1957-től a Budapesti Vasas sportolójaként mind kötöttfogásban, mind szabadfogásban versenyzett, az idővel 145 kilósra erősödött "Pici" jelentős nemzetközi eredményeit a hatvanas években nehézsúlyú kötöttfogású birkózóként érte el. Visszavonul a háromszoros olimpiai bajnok japán birkózó - SportFaktor. Élete első versenyét 1957-ben az ifjúsági bajnokságon nyerte, aztán 1959-ben, a felnőttek országos bajnokságán sem talált legyőzőre. A nemzetközi porondon 1960-ban a római olimpián mutatkozott be, itt legyőzte az amerikai Dale Lewist, az olasz Adelmo Bulgarellit és a lengyel Lucjan Sosnowskit, de kikapott a bolgár Radoszlav Kaszabovtól, és "csak" a negyedik helyen végzett. Az 1961-es jokohamai vb-n már veretlenül zárt, és csak testsúlykülönbséggel szorult a szovjet Ivan Bogdan és a török Hamit Kaplan mögé.
A sorban Bóbis Gyula áll a második helyen, a kecskeméti sportember az 1948-as londoni olimpián aratta élete legnagyobb sikerét, ahol 38 éves, 9 hónapos és 24 napos volt, amikor a döntőben legyőzte a nála tizenkét évvel fiatalabb svéd Bertil Antonssont. A súlycsoportban kilencen álltak rajthoz. Igaz, hogy a világbajnokságokat ezúttal nem vesszük figyelembe, de azért hadd jegyezzük meg, hogy két évvel később Bóbis kötöttfogásban lett világbajnoki ezüstérmes Stockholmban. 40 évesen! Az atlantai játékok győztese került a Nagy Öregek dobogójának harmadik fokára. A moszkvai olimpia legendás bajnokát köszöntöték | M4 Sport. Az 52 kilogrammosok súlycsoportjának nagy bajnoka, a bolgár Valentin Jordanov 36 és fél éves volt, amikor az 1996-os olimpián eljátszották tiszteletére a himnuszt. Ha tovább böngésszük a listát, ott találjuk a törökök legendáját, Yasar Dogu-t is – 1948-ban, a londoni olimpián lett első -, de az már egy kicsit kétséges, hogy valóban 35 és fél éves korában ért-e fel a csúcsra, ugyanis a születési időpontjával kapcsolatban több időpont is előbukkant már.
Ne hagyjuk említés nélkül minden idők életkori listájának pillanatnyi hetedik helyezettjét, a fehérorosz "medvét", Alekszandr Medvegyet (nomen est omen…). Az 1972-es müncheni olimpián ő vitte a szovjet csapat zászlaját a nyitóünnepségen, és aztán a szőnyegen is vezéregyéniségnek bizonyult: valamivel több, mint 34 évesen utasította maga mögé a teljes nehézsúlyú mezőnyt. Háromszoros olimpiai bajnok lett! Persze, akadnak még aktív pályázók a koros mesterek virtuális dobogójára, például a kubai Yowlys Bonne Rodriguez, ő 61 kilóban, közel 35 évesen nyerte meg a budapesti világbajnokságot 2018-ban. A karibi harcos Tokióra pályázik, de nincs rá garancia, hogy egyáltalán befér-e az olimpiai csapatba. Szemtelenül fiatalon a dobogó tetején Minden idők legfiatalabb szabadfogású olimpiai bajnoka a jugoszláv színekben versenyző, macedón- albán Saban Trstena. 1984-ben, a Los Angeles-i olimpián írta be magát a rekordok könyvébe azzal, hogy 19 éves, 7 hónapos és 9 napos korában "elcsente" az aranyat! Diadalmas útján legyőzte a '76-os olimpiai bajnok, négyszeres világbajnok Takadát is.