(Forrás:) Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre. Ez volt az első olyan nemzeti park az országban, amely kimondottan a geológiai értékek – a vidék felszíni karsztjelenségei és a híres cseppkőbarlangok – védelmére alakult meg, mindazonáltal a területén sok védett növény- és állatfaj is előfordul. (Forrás:) A Fertő–Hanság Nemzeti Park egyike Magyarország nemzeti parkjainak. Magyarország első nemzeti parka 4. Elődje a Fertő-tó Nemzeti Park volt, mely 1991-ben jött létre a Fertő-tó Tájvédelmi Körzet átszervezésével, mai nevét pedig 1994-ben kapta, amikor hozzácsatolták a Hanság Tájvédelmi Körzetet. 1994. április 24-én került sor a szomszédos ausztriai területeken létrejött nemzeti parkkal közös megnyitó ünnepségre. (Forrás:) Az 1990-es évek elején eredetileg Jugoszláviával közösen tervezett nemzeti park a közben bekövetkezett változások miatt nem alakulhatott meg, így a Duna–Dráva Nemzeti Park 1996-ban csak Magyarország területén jött létre.
Ennek becsült térfogata 15 ezer köbkilométer, azaz a Yellowstone legnagyobb, 2, 1 millió évvel ezelőtti kitörése során felszínre került vulkáni anyag több mint hatszorosa! Mielőtt rögtön szívünkhöz kapnánk – figyelmeztetett egyik korábbi írásában Harangi Szabolcs vulkanológus, akadémikus –, nem árt tudni, hogy e térfogatnak csupán 10-15 százaléka kőzetolvadék, a többi szilárd anyag. Bár nem zárható ki egy újabb hatalmas robbanásos vulkánkitörés, ennek az esélye nagyon kicsi. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a Yellowstone aktív vulkáni rendszer, ami alatt hihetetlen nagy térfogatú magma található. Történjék bármi, a bolygó első nemzeti parkja ezen a helyen jött létre – a védett terület létrehozását Ulysses Grant amerikai elnök 1872. március elsejei aláírásával törvényesítette. Míg a második világháború előtt csak 500 ezren látogatták a parkot évente, az UNESCO által 1978-ban világörökséggé nyilvánított területre ma már évente több mint hárommillióan kíváncsiak. Magyarország első nemzeti parka pro. A világon azóta több száz nemzeti park jött létre, ebből tíz hazánkban; a hortobágyi nemzeti park 1973-ban, a kiskunsági 1975-ben, a bükki 1977-ben, az aggteleki 1985-ben, a Fertő-hansági 1991-ben, a Duna–Dráva 1996-ban, a Balaton-felvidéki, a Duna–Ipoly és a Körös–Maros 1997-ben, míg az őrségi 2002-ben.
A Földrajzi Közleményekben az ELTE négy földrajzosa (Kőszegi Margit, Bottlik Zsolt, Telbisz Tamás és Mari László) arról írt, hogy a pártállami diktatúra időszakában létrehozott természetvédelmi területek a rendszerváltást követően a hazai társadalomban is felértékelődtek. A globalizációval beköszöntő életmódváltozás, a természetvédelem diskurzusának kiteljesedése, valamint a globális klímaváltozás kérdéseinek hétköznapokban való megjelenése mellett a hazai turizmus állami támogatása is növelte a hazai nemzeti parkok jelentőségét. A Földgömb magazinban Telbisz Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai csúcstartó Ukrajna: összesen 49 nemzeti parkja van, kisebb részben a kárpáti, hegyvidéki területeken, de jóval több az ország nagy részét kitevő síkvidékeken.
Nincs olyan szabály, amely szerint a vevő elővásárlási ranghelyére vonatkozó téves nyilatkozata folytán az adásvételi szerződés érvénytelen, sem olyan, hogy ilyen esetben a vevő az őt egyébként a jogszabály alapján ténylegesen megillető elővásárlási jogra nem utalhat. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20. 488/2017. Termőföldre vonatkozó elővásárlási és előhaszonbérleti jog. ) a Kúriai Döntések 2018/4. számában 112. szám alatt jelent meg.
Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti. Ugyanakkor maga a vevő is lehet elővásárlásra jogosult. Abban az esetben, ha külön jogszabály alapján a vevőt is megilleti elővásárlási jog, a többi elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az a jogszabály szerinti sorrendben megelőzi a vevő szintén jogszabályon alapuló elővásárlási jogát. A tulajdonostárs is hivatkozhat vevőként a Földforgalmi tv. -ben foglalt elővásárlási jogára, amely szerint ő a nem tulajdonostársakat megelőzi. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e, továbbá, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. Éppen ezért a vevő hivatkozhatott a felperessel szemben az őt a Földforgalmi tv. alapján megillető elővásárlási jogra. A Kúria kiemelte azt is, hogy az adásvételi szerződésben a vevő elővásárlási jogát megalapozó jogszabályhely téves megjelölése nem eredményezi azt, hogy az őt ténylegesen megillető elővásárlási jogára utóbb már nem hivatkozhat.
A fentiek szerinti sorrend az előhaszonbérletre jogosultak között egymással szemben is érvényes. Belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat kivételével - legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Új szabály azonban, hogy a gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. A korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Magyar Nemzeti Földalap Kht. -tól haszonbérel. Külföldi magán- és jogi személy legfeljebb 300 hektár területnagyságú vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Az előhaszonbérleti jog gyakorlásával összefüggő eljárásra az elővásárlásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A haszonbérleti szerződést azonban csak akkor kell a földhivatalhoz nyilvántartásba vétel céljából benyújtani, ha a szerződés alapján történő termőföld használat területe - a földrészletek számától függetlenül - az egy hektárt meghaladja.