A városi forgalom időnként még a tapasztalt utazókat is kizökkenti a tempóból. Az elektromos rollerek ideális választásnak bizonyulnak, hogy a munkába... Mutass többet A városi forgalom időnként még a tapasztalt utazókat is kizökkenti a tempóból. Az elektromos rollerek ideális választásnak bizonyulnak, hogy a munkába járást kellemesebbé és akár gyorsabbá is tegyék. De az elektromos rollerek a városon kívül is csodákra képesek - a terepjáró változattal például még a meredek lejtőkön is könnyedén átjuthat. A legfontosabb szempontok További fontos paraméterek Maximális terhelhetőség: 100 kg Tömeg: 17 kg Kerekek átmérője: 254 mm A The Urban #Hmbrg az utak elektromos királya és egyúttal az első modell, melyet ki lehet bővíteni nyereggel. Az elülső és hátsó lengéscsillapítól a kényelem új szintjét biztosítja... 370 000 Ft A Spokey VOLVER elektromos roller ideális alternatívája a tömegközlekedésnek, a kerékpárnak vagy az autónak, különösen rövid távolságokon. Kétkerekűn haladva kerüljük a dugókat, az... 112 990 Ft A szilárd és ellenálló, 6-os besorolású repülőgépgyártáshoz is használt alumínium szerkezetnek hála kényelmes utazást nyújt még az egyenetlen talajon is, sőt, nem árt meg neki a könnyed... Az Árukereső is megrendelhető Jellemzők Szín: Fekete Feszültség: 36 V Méret: 10" Újratölthető lítium akkumulátor: 10000 mAh Teljesítmény: 350 W Sebesség: 20 km/h Védelem: IPX4 Max.
Írja be ennek a prémium márkának a legfelső szintjét. A VSETT 11+ a technológia csúcsa, elsősorban... 1 050 000 Ft Sencor Scooter One 2020 Elektromos roller Maximális sebesség 25 km/h Maximálisan megtehető távolság 25 km Alumínium szerkezet Maximális sebesség 25 km/h Maximálisan megtehető távolság... < 8 9 10 > 9. oldal / 17 Kapcsolódó kategóriák
Megjelenés időpontja 2022. 03. 29 - 10:10 Szerdán egyetlen alkalommal láthatja a filmet a közönség az Agria Moziban, Herendi Gábor pedig közönségtalálkozót tart. 20 éve, a Valami Amerika óta várunk erre – mondta az Agria Film Kft. ügyvezetője a vetítéssel kapcsolatban. berényi Tamás arról adott hírt, hogy a Bünös város lesz látható az Agria Moziban egy alkalommal, március 30-án, szerdán 19:30-tól. A filmvetítést követően közönségtalálkozót tartanak, a vendég Herendi Gábor (Kincsem, Toxikoma, Valami Amerika) rendező. Az alkotás honlapján azt olvashatjuk: a film, amely kultikussá vált, anélkül, hogy valaha is be lett volna mutatva. Egy művész film, amelynek mindössze egy jelenete került napvilágra és amelynek sorai – Ez egy bűnös hely, ez egy bűnös város – szállóigévé váltak. Most bemutatjuk az egész filmet teljes hosszában (28 perc). A Bűnös város főszereplője egy vidéki potentát (Thuróczy, még a szokásosnál is jobban meggyűrve), aki kitalálja, hogy a falujában nemzeti kolbásztöltő fesztivált fog létrehozni, mert ezzel mindenféle EU-s támogatást lehet lenyúlni.
Kétségkívül jól mutatnak a képernyőn a korabeli zenés-táncos szórakozóhelyek féktelen bulijelenetei, a munkástüntetések vagy épp a digitálisan rekonstruált Alexanderplatz, s az alkotók valóban markáns hangulatot teremtenek kávéházi terekben, és olyan emblematikus helyszínekre vezetik el a nézőt, mint egy korabeli expresszionista film forgatási helyszíne. A látvány, a hangulat, az izgalmas történelmi-politikai háttér, a rejtélyessé tett bűnügyek és a "bűnös város" elegye az első évadban ugyancsak bódító hatású volt, de ahogy a történet haladt előre, úgy lett egyre szerteágazóbb, egyszersmind kuszább. A harmadik évadra már teljessé vált a káosz: míg a második évad végének hatásos befejezésekor úgy tűnt, lezártak bizonyos történetszálakat, a harmadikban mégis újra felvették az összest, teljesen lényegtelennek tűnő szereplők kaptak indokolatlanul nagy szerepet, mintha a készítők nem tudták volna elengedni senkinek a kezét, miközben a vezérmotívum, tudniillik, a nyomozás lassacskán másodlagossá vált.
Értékelés: 1 szavazatból Pompeji nem egyszerűen város, hanem legenda. Ez a dokumentumfilm feltárja a titkokkal övezett város rejtélyeit, melyek a történelem során erőteljesen befolyásolták az egyetemes kultúra és művészet fejlődését a neoklasszicizmustól a kortárs művészetekig; a városba látogató, azt megtapasztaló vagy azt éppen fantáziával újrateremtő, jelentős képzőművészek rajzaitól és festményeitől az irodalmárok műveiig: az ifjabb Pliniustól Picassóig, Emily Dickinsontól Jean Cocteau-ig. A film nemcsak a vulkánkitöréssel foglalkozik, amelynek következtében Pompeji eltűnt az idő, a történelem süllyesztőjében. Érdeklődésének homlokterében az eleven ókori város áll: hogyan élhették római polgárai a mindennapjaikat, mivel tölthették szabadidejüket, hogyan élvezhették az életet, élhették át érzelmeiket, gyakorolhatták vallásukat, fogadhatták sorsukat. Bemutató dátuma: 2021. október 21. Forgalmazó: Pannonia Entertainment Ltd. Stáblista:
Az 1920-as évek Berlinjében játszódó sorozat Volker Kutscher neo-noir regényciklusának immár harmadik évadjához érő adaptációjaként voltaképp hűen követi eredetijét, hisz az első két évad az első (magyarul Tisztázatlan bűnügy címen megjelent), míg a harmadik a második (magyarul Csendes halál című) kötetét dolgozza fel a könyvfolyamnak. Mindkét kiszerelés ügyesen lovagolja meg azt a húszas éveket világszerte újra fókuszba hozó trendet, mely talán A nagy Gatsby Baz Luhrmann-féle feldolgozásával szakította át az alkotói szemérem utolsó gátjait. A német köztévé finanszírozta sorozatban A lé meg a Lolá val, a Parfüm mel és a Felhőatlass zal világhírűvé vált rendező, Tom Tykwer és társai nem csekély erőforrásból gazdálkodhatnak: egy komplett berlini utcát húztak fel a babelsbergi stúdióban, és persze digitálisan is megpróbálták rekonstruálni a világháborúban nagyrészt elpusztult berlini tereket és épületeket a nagyobb hitelesség kedvéért, és láthatóan volt miből ügyelni a korhű ruhákra, frizurákra, sminkre is.
Bármennyire is érthető egy ilyen alkotói döntés, a sorozat legizgalmasabb vonulata a történelmi-politikai háttér lenne, a roskatag lábakon álló weimari köztársaság, amelyben birodalmi nosztalgiától felajzott egyenruhás férfiak a vacsoraasztalnál tervezgetik Németország titkos újrafelfegyverzését, rendőrök verik szét a május elsejei munkástüntetéseket, s a fiatalok körében egyre több támogatót gyűjtő nemzetiszocialista párt verőemberei a kormányszervek hallgatólagos jóváhagyásával törnek be szerkesztőségekbe és követnek el merényleteket. Vannak itt a Szovjetunióból elmenekült orosz arisztokraták, a köztársaságot destabilizálni akaró kormánytisztviselők, a tőzsdekrachra spekuláló és a szélsőjobbal szövetkező iparvállalkozók, keménykezű rendőrfőnökök, gyors hírnévre törő színésznőcskék, stricik és kurvák, egyszóval minden, amit az ember a húszas évek Berlinjéről elképzel. A regénysorozat még Konrad Adenauert is belekeveri a történetbe, ő kölni polgármesterként a főhős – szintén rendőr – apján keresztül igyekszik saját berlini dolgait helyes mederben tartani.
A Babylon Berlin ennek ellenére is rabul ejti a nézőt, hiszen a hangulatfestő erő a televízió-képernyőn is a legnagyobb úr. Elérhető az HBO-n