A liszteket keverd össze, és vájj mélyedést a keverék közepébe. Ide öntsd az élesztőt, és szórj a tetejére egy kevés lisztet. Hagyd meleg helyen letakarva negyed órát. Tedd hozzá a maradék tejet és a sót, majd az egészből gyúrj sima tésztát. Megint pihentesd negyed órát. A fűszereket aprítsd fel, majd a 15 perc letelte után dolgozd a tésztába. Tedd a tésztát kivajazott tepsibe, és hagyd kelni további 20 percig. Előmelegített sütőben, magas lángon 10 percig süsd, majd a lángot levéve, közepesen még 1 órán át. Olívás kenyér Hozzávalók 75 dkg-hoz: 20 dkg liszt 20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt 2 dkg élesztő 2 és fél dl tej 10 dkg magozott olajbogyó 1 evőkanál fenyőmag A liszteket szitáld egy tálba, és keverd össze a sóval. Az élesztőt keverd el a langyos tejjel. Az olívabogyót aprítsd fel, és a fenyőmagot is vághatod kisebbre. Gyúrd össze a hozzávalókat. Meleg helyen hagyd kelni másfél órát. A tésztából formázz hosszúkás kenyeret, és tedd egy kivajazott tepsibe. A tetejét vagdosd be, és szórd meg egy kis liszttel.
Hagyd így is kelni fél órát. Melegítsd elő a sütőt 220 fokra, és süsd a kenyeret fél óráig. Vedd lejjebb a hőt 180 fokra, és süsd további fél órát. Tökmagos kenyér 45 dkg búzaliszt 10 dkg rozsliszt 10 dkg tökmag 2 dkg vaj 3 dl víz 1 kiskanál cukor 1 evőkanál só Először készítsd el a kovászt. Élesztőt, cukrot és kevés langyos vizet keverj simára, utána adj hozzá nagyon kevés lisztet, és ezt is keverd krémesre. Takard le, amíg fel nem fut. A liszteket melegítsd meg, és keverd össze egy tálban. Olvaszd meg a vajat, majd keverd össze a kovásszal, a liszttel, a sóval és a langyos vízzel. Alaposan gyúrd össze. Ha a tészta már nem ragad a kezedhez, akkor jó. Ekkor add hozzá a tökmagot, amit előtte kicsit apríthatsz, majd laza mozdulatokkal dolgozd a tésztába. A tetejét lisztezd meg, takard le konyharuhával, és hagyd a duplájára nőni. Ezután a tésztából formázz kenyeret, és tedd olajozott tepsire. A tetejét vágd be. Hagyd még kelni egy kicsit. Melegítsd elő a sütőt, majd süsd a kenyeret előbb magas lángon negyed órát, majd közepes lángon fél órát.
A belsejét felaprítjuk, öt-hat gerezd fokhagymát, a petrezselyemgyökeret és a zellergumót, a korianderzöldet és a kaprot felaprítjuk, összekeverjük. Sózzuk, borsozzuk, forró olajban megpirítjuk. Ezzel a töltelékkel megtöltjük a padlizsánokat, majd olajozott tepsibe tesszük. Vízzel meglocsoljuk, megszórjuk korianderzölddel, kaporral, lefedjük, és öt percig pároljuk. Tálaláskor meglocsoljuk a saját levével. Forrón és hidegen is tálalható. Dolma (főtt lencse szőlőlevélben) Hozzávalók: 12 dkg lencse, 6 dkg árpa, 2 fej vöröshagyma, 5 dkg aszalt szilva, 4 dkg mazsola, 4 dkg aszalt barack, 20 dkg szép szőlőlevél, kevés olaj, petrezselyem, só Elkészítése: A lencsét megmosunk, lecsurgatjuk, lábasba tesszük. A hántolt árpát megfőzünk, az aszalt szilvát leforrázunk, kimagozzuk, apróra vágjuk. A vöröshagymát felaprítjuk, megdinsztelünk, és mindezt összekeverjük mazsolával, majd sózzuk, borsozzuk. A szőlőlevelet leforrázunk, a szárakat levágjuk. Megtöltjük őket, egy lábasba rakjuk, az aszalt barackkal körberakjuk, vízzel felöntjük, napraforgóolajjal meglocsoljuk.
Ha ez a recept tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:
1917-ben jelent meg az első hiteles kiadása Bécsben. Magyarországon 1831-ben adták ki először. Korszerűségét bizonyítja, hogy román nyelvre szinte azonnal lefordították, dramatizálták, és többször kiadták. Persze, nem maradt visszhang nélkül. A nemesség nagy része merényletet látott benne. Sőt még Kazinczy Ferenc és Berzsenyi Dániel is fellázadt ellene. A műben megjelenő jellemábrázolás összetett. Mind a két főszereplő fejlődésen megy keresztül. Ludas Matyi a koszos sihederből művelt ember lett, aki kinőtt a falu keretei közül (Nem marad a faluban. ). Makacssága és furfangos észjárása miatt képes az ígérete teljesítésére. Mint jeles emberismerő, szinte mindenkin átlát. Minden verésnél kihasználja Döbrögi naivságát, és felpiszkálja hiúságát. Döbröginek is változik a jelleme. Eleven embernek van megformálva, az ellenszenves tulajdonságai mellett az emberi gyengék is megjelennek benne. Kegyetlen és hatalmaskodó, de mellette nyúlszívű és kiszolgáltatott helyzetben megalázkodó. Az ő szava a törvény, de mellette ostoba és műveletlen.
Matyi így egyedül marad a beteggel, akit másodszor is jól megver, és újra elveszi tőle a ludak árát. Mire az ispánok, szobalányok hazajönnek, Matyinak már hűlt helyét lelik. Hiába pattannak lóra, nem tudják elkapni. 4. levonás Döbrögi már retteg Lúdas Matyitól. Azóta neveznek mindenkit - aki hibás valamiben - ludasnak. Az uraság minden ludat kiirtott a környéken, és már a lúd szó hallatára feláll a szőr a hátán. Matyi azonban nem felejtette el az ígéretét, hogy egy verés még hátra van. Amikor újabb vásárt rendeznek Döbrög városában, Matyi egy fiatal sihederrel megbeszéli, hogy megveszi tőle a lovát, ha az teljesíti egy kérését. Amikor Döbrögi hintója megérkezik, az idegen siheder lóra pattan, és azt kiáltja, hogy ő a Lúdas Matyi. Mindenki utána ered, lándzsások és poroszlók próbálják elkapni. Ezalatt pedig a mi Matyink harmadszor is jól elveri Döbrögit, és elveszi tőle még egyszer is a ludak árát. Lúdas Matyi tehát megfizette az "adósságát", úgyhogy továbbállt. Döbrögi pedig jó útra tért, és kedvesen bánt ezek után az embertársaival.
Vagyis ésszel, a felvilágosodás eszközével veri meg háromszor Döbrögit. A mű befejezése a földesúr teljes megjavulása viszont már népmesei elem, eltávolítja a cselekményt a valóságtól. A valóéletben is történtek ilyen egyéni bosszúállások, de ezek ideiglenes győzelmek voltak, és a jobbágy veresége volt az eredmény. A teljes megjavulás a népmese irányába tolja el a művet, és ebből kifolyólag csökkenti az erőteljes bíráló hatást, valósszerűsége szertefoszlik. Ezt támasztja alá Ludas Matyi sorsának a lezáratlansága is, nem tudjuk meg mi lesz vele a cselekmény után. "Azzal lóra kapott és elment örökre. " Ludas Matyi társadalomkritikája alighanem a legmerészebb a korban. Ezért a költő nem is gondolt kiadásra, műve kéziratokban terjedt, később a tudta nélkül jelent meg. Ez az első 1815-ös Bécsi kiadás ráadásul a sok másolástól leromlott szövegállapotú volt. Fazekas Mihály ekkor átszerkesztette, és írt hozzá egy előszót, amiben hangsúlyozta, hogy műve nem a jelenkorról szól. Talán ez is a korszerűség ironikus hangsúlyozása.
Egyikük se számított jó partinak: a lánynak alig volt hozománya, Shakespeare-nek nem volt se mestersége, se vagyona. Néhány évvel és két újabb gyerekkel később elhagyta családját és felcsapott vándorszínésznek. A reneszánsz Anglia költőcsillaga nem volt kalandor természetű, nem élt lángelméhez illő rendhagyó életet: a kor gyakorlatias, vállalkozó szellemének megfelelő karriert épített fel. A ránk maradt dokumentumok alapján azt mondhatjuk, attól eltekintve, hogy huszonöt évig külön élt családjától (bár rendszeresen hazajárt, és a keresett pénzt hazaadta), viszonylag normális, rendes ember volt, aki józan, igyekvő átlagéletet élt. Londonban lett színész és drámaíró, három évvel érkezése után Titus Andronicus című darabjával átütő sikert aratott. A fennmaradt adatok szerint 1592-ben már olyan sikeres volt, hogy meg is gazdagodott: több telket, birtokot, apjának nemesi címet vásárolt. 1594-től saját állandó színitársulata volt, amely 1599-ben színházat alapított, Globe Színház néven (alaptőkéjéhez Shakespeare is hozzájárult, így főrészvényesként őt illette a közös bevétel tizede).