– Nem újítja meg a novella-műfajt, ellenkezőleg: az elbeszélés ősi formáihoz tér vissza, Aiszóposz tanmeséihez, a bibliai példabeszédekhez. – Művei jórészt parabolák, példázatok, jelentésviláguk azonban nehezen megfejthető. Ebből a szempontból is jellemző novellája Az átváltozás (1912). – A főhős, "Gregor Samsa egy reggel nehéz álomból arra ébredt, hogy ágyában óriási, csúf féreggé változott". Az elbeszélésben ez az átváltozás az egyetlen fantasztikus elem, s ezután a cselekmény úgy halad tovább, mintha minden a lehető legtermészetesebb lenne: az író valósághű pontossággal számol be hősének és családjának sorsáról. Samsa kereskedelmi utazó volt, cége megbízásából textilminták alapján kötött üzleteket. Franz Kafka: Átváltozás. Korábbi életéről megtudjuk, hogy szorgalmas, lelkiismeretes kereskedőként dolgozott. Csak a munkájának élt: a hajnali vonattal kelt útra, esténként sohasem mozdult ki otthonról. Csöndben újságot szokott olvasni, a menetrendet tanulmányozta, néha-néha lombfűrésszel ügyeskedett. Keményen kellett dolgoznia: ő tartotta el a családot, szüleit és húgát, s fizette apja csődbe jutott üzlete után az adósságot.
Rövid életrajza: 1883. július 3-án, Prágában született, német, zsidó családban. Az akkori monarchia területén. Ha valakire, Kafkára nagymértékben igaz, hogy neveltetése, átélt élményei, a család alapvetően meghatározták írói munkásságát. Ezért nem mellőzhetjük életrajzát sem. 1889-1893-ig a prágai német fiúiskolában tanult. 1901-ben érettségizett. Apja kifejezett kérésére az egyetemen jogi karra iratkozott be, és 1906-ban diplomát is szerzett. Franz Kafka (1883-1924) « Érettségi tételek. Ekkor már 3 nyelven beszélt: német, cseh és francia. Korai ifjúságától írt novellákat német nyelven. 1917-ben tbc-ét állapítottak meg nála, amely pszichoszomatikus depresszióval is társult. 1923-ban rövid ideig Berlinben tartózkodott, majd visszatért Prágába. Egy Bécs melletti szanatóriumban ápolták haláláig: 1924. június 3., Kierling. Végrendeletében kedvesének meghagyta, hogy írásait semmisítse meg, de a jóbarát: Max Brod jóvoltából megmaradtak az utókor számára és mindnyájunk gyönyörűségére. Legjelentősebb novellái: Az átváltozás 1915 Az éhezőművész A fegyencgyarmaton Regényei: A per, Amerika (Az elkallódott fiú), A kastély Az átváltozás (Die Verwandlung) fordította: Györffy Miklós A novella 3 részből áll: rész: Gregor Samsa egy reggelen a rémálmából arra ébred, hogy egy ganajtúró bogár lett ( így említi a bejárónő).
A novella nagy részében a főhős szemszögéből látjuk az eseményeket. Majd a kisebbik részben a környezetre hárul a figyelem. Megtudjuk, hogy lassan mindenki elhelyezkedett, munkát vállalt, és egyre kevésbé törődnek Gregorral, már csak nyűggé válik számukra. Apja almával dobálja, és egy csutka mélyen belefúródik a hátába. Ez a testi-lelki sérülés teljesen beteggé teszi, és azzal, hogy nem fogadja el az ételt, halára ítéli magát. A takarítónő találja meg a holttestet, és egész egyszerűen kidobja. A család felszabadultan cseveg, elmennek sétálni, talán még boldogok is, annak ellenére, hogy fiuk halott. Elbeszélés értelmezése: Az átváltozás a személyiségtorzulás következménye. Emberként, nem emberhez méltóan élt, csak a munkájával törődött. A családja élősködött rajta, főnöke zsarolta. Rovar alakban egyre többet tűnődik régi életén. Emberként érez és gondolkodik, haldokolva is a családjára gondol. Az átváltozás lázadás a sors ellen, így szabadulhat ki a vegetáló életből.
Nálunk elsőként Márai Sándor méltatta őt, aki már 1920-ban magyarra fordította Kafka három elbeszélését ( Az ítélet, Az átváltozás, Testvérgyilkosság). Ekkor az énvesztés számított a nagy élménynek, míg a 60-as években a labirintusélmény vált fontossá. Az elemzés vázlata: ● Kafka idegenségélményének forrásai ● Címértelmezés ● Az átváltozás műfaja és stílusa ● Az átváltozás szerkezete ● Cselekménybonyolítás ● Az átváltozás elbeszélésmódja, hangneme, kifejezőeszközei ● Az átváltozás legfontosabb motívumai ● A legfontosabb szereplők és jellemük, változásaik ● Gregor Samsa jellemzése ● Gregor reakciója saját átváltozására ● A többi szereplő reakciója az átváltozásra ● A Samsa család és a féreggé vált Gregor viszonya ● Az átváltozás folyamata ● Gregor meghasonlása: rovar-e vagy ember? ● Kirekesztődés, magány és elidegenedés ● A végkifejlet ● Az elbeszélés értelmezési lehetőségei Kafka idegenségélményének forrásai Az irodalomtörténészek Kafkát az elidegenedés, a magányérzet, a szorongás, a létbizonytalanság és a létfenyegetettség klasszikusának tartják.
Ifj. Rosta Miklós 2019 nyarán igazolt a Szeged csapatához, amelyben eddig 26 bajnoki meccsen kapott lehetőséget és ötven gólt dobott. A Bajnokok Ligájában hétszer volt eredményes. A klub honlapjának pénteki beszámolója szerint a 21 éves játékos új szerződése 2023. június 30-ig szól. "Nagy öröm számomra is, hogy számol velem a csapat. Nagyon jó döntést hoztam, hogy Szegedre igazoltam, rengeteget tanultam. Lépkedek előre, de még mindig van mit elsajátítanom, hogy még jobb játékos váljon belőlem" – nyilatkozta a 14-szeres válogatott kézilabdázó, aki a jövő szerdán kezdődő egyiptomi világbajnokságon is tagja lesz a nemzeti együttesnek. Szegedi Tudományegyetem | Egyetemi-Főiskolai Világbajnokok - Universiade győztesek. Rosta igazi kézilabda család sarja. Édesapja a 130-szoros válogatott beállós Rosta Miklós, nagybátyja pedig a szintén többszörös válogatott Rosta István. A fiú is igazi óriás, 203 centis és a családi hagyományokat folytatva beállós pozícióban hasznos. Magasságával, fizikai erejével, és ahogy saját maga jellemzi erősségeit, hatalmas akaraterejével, alázatával, a csapatjátékba vetett hitével a magyar kézilabda kifejezett ígérete.
A 2012. január 6-i Megyenapon kitüntető díjban részesültek: Pro Comitatu Somogy Díj - Szita Károly polgármester, Kaposvár Megyei Jogú Város Somogy Polgáraiért Díj - Balatonboglári Tenisz Klub - Dr. Baráth István ügyvezető igazgató, Balaton Parti Kft.
Asztalosból lett 129-szeres válogatott a Dunaferr korábbi beállója, Rosta Miklós, aki büszke, hogy láthatja a gyerekeit kézilabdázni. Rosta Miklós elképzelhetetlen bajusz nélkül (Fotó: Zsedrovits Enikő/Dunaújvárosi Hírlap) TÖRTÉNELMET ÍRTAK A már megszűnt dunaújvárosi férfiszakág egyetlen élvonalbeli aranyérmét az 1999–2000-es bajnoki idényben szerezte a Dunaferr SE kézilabdacsapata, amely a KEK-ben az izraeli Maccabi Raanana, az osztrák PTA Wien, a német TBV Lemgo és a dán Kolding IF legyőzésével döntőt játszott, ám ott összesítésben háromgólos vereséget szenvedett a spanyol Portland San Antoniotól (45–48). Bajnokcsapat, 1999–2000: Bene Tamás, Décsi Gábor, Gál Gyula, Hernández Vladimir, Kemény József, Kertész Balázs, Károlyfi Viktor, Kuzmicsov Szergej, Julius Marcinkevicius, Marosi László, Mocsai Tamás, Rosta Miklós, Tombor Csaba, Tóth Edmond, Zsembery Tamás. A szegedi kézilabda leigazolja a magyar óriást | 24.hu. Vezetőedző: Skaliczki László – Mindkét fia Szegeden kézilabdázik, habár a sportág alapjaival a Dunaferrnél ismerkedtek meg, sőt úgy hírlik, a dunaújvárosi csarnokban nőttek fel... – Amikor a feleségemnek dolga akadt, nem volt más választásom, Miklóst és Bálintot is vinnem kellett magammal edzésre – mesélte a Nemzeti Sportnak a 129-szeres válogatott beálló, Rosta Miklós.
↑ KÉT KORÁBBI JÁTÉKOSA MEZÉT VISSZAVONULTATJA A VESZPRÉMI KÉZILABDACSAPAT (magyar nyelven)., 2018. szeptember 12. ↑ Kézi: Veszprémben többé senki sem viselheti a 7-est és 14-est (magyar nyelven). Nemzeti Sport Online, 2018. ↑ Exkluzív: Gulyás István hazatér! (magyar nyelven)., 2011. június 21. ↑ Gulyás István lett a Dunaújváros edzője (magyar nyelven). Fejér Megyei Hírlap., 2011. augusztus 8. ↑ Felállt a kispadról Gulyás István (magyar nyelven)., 2013. április 5. Gulyás István csapatától a hazai Eb-n is meglepetést vár a közönség - Igényesférfi.hu. ↑ Kézilabda: Gulyás váltja Nagyot a gyöngyösi kispadon (magyar nyelven). ↑ Férfi kézilabda: lehet, hogy Gulyás marad a Veszprém edzője (magyar nyelven). október 1. ↑ Férfi kézilabda: David Davis lett a Veszprém új edzője – hivatalos (magyar nyelven). október 9. ↑ Kézilabda: Gulyás István a férfiválogatott új szövetségi kapitánya (magyar nyelven). Nemzeti Sport Online, 2019. július 10. ↑ Férfi kézi-vb: ez a csapat határozottan jobb, mint egy éve – így láttuk a mieink szereplését, 2021. január 29. További információ [ szerkesztés] Kozák, Péter (1994).
Győr 2021-ben ünnepli várossá válásának 750. évfordulóját, ezért elindítottunk egy sorozatot, melyben összesen 750 győri, vagy Győrhöz köthető személyt mutatunk be. Rosta Miklós Győr, 1999. február 14. – magyar válogatott kézilabdázó, a Pick Szeged játékosa. Pályafutását szülővárosának csapatában, a SZESE Győrben kezdte. Tizenhat éves korában mutatkozott be a magyar élvonalban, 2015-től négy éven át Tatabányán játszott, ahol a 2018-2019-es szezonban lett meghatározó játékos a posztján. 2019 februárjában bejelentették, hogy a következő szezontól a Pick Szegedben folytatja pályafutását, ahol 2021 nyaráig szóló szerződést írt alá. Ezt követően bemutatkozhatott a Bajnokok Ligájában, a bajnokságban pedig 26 alkalommal lépett pályára a Tisza-parti együttesben és 50 gólt szerzett. 2021 januárjában szerződést hosszabbított a klubbal. A magyar felnőtt válogatottban 2019-ben mutatkozott be. Részt vett a 2020-as Európa-bajnokságon. Tagja volt a 2021-es világbajnokságon 5. helyezett csapatnak.