Itt a beígért folytatása a vörös rózsa színes ceruzákkal való elkészítésének. 🙂 6., Most kezdi felvenni a rózsa a formáját. Most kell, hogy felvigyünk rá némi sötétebb tónust is, ehhez használjunk most feketét. A referenciaképen láthatóak sötét erezetet is, ezeket kövessük a rajzunkon. Figyeljünk rá, hogy megtartsuk a világos részeket! 7., Folytassuk a színek rétegeinek felvitelét. Ehhez használjuk a Prismacolor PC924-es Crimson Red-jének (pirosas narancs) és egy kevés PC922 Poppy red (ami egy fehér, piros, narancs és sárga keveréke) keverékét a szirmok szélei felé haladva. Kis körkörös mozdulatokkal vigyük fel a színeket, ezzel felkapjuk az alsó rétegek színeit is, így egy egyenletes felületet kapunk. Ha más piros, narancs vagy egyéb színt is használsz – attól függően, hogy milyen hatást szeretnél elérni – segít, hogy ne fáradjon el a szem, így a színek olyan gazdagnak látszanak, amennyire csak lehetséges. 8., Vannak igen mély és sötét területek is a rózsán, ezért folytassuk a rétegezést.
A krumpli ne legyen az ellenséged, hiszen ha nem bő olajban sütöd, vagy nem pürének készíted el, és persze mértéket tartasz, akkor a burgonyát nyugodtan beillesztheted a diétádba. Ha köretként eszed, akkor inkább főzve vagy sütőben sütve készítsd, és mindig egyél hozzá magas rosttartalmú zöldséget, valamint fehérjét. Ezek az ételek lassítják a krumpli szénhidráttartalmának felszívódását. Elég hozzá valamilyen zöldfűszer, például rozmaring, és tökéletes sütőben sült krumplit készíthetsz kevés munkával. A saláta is nagyon jó megoldás, ha vigyázol az alakodra, de nem szeretnél lemondani a burgonyáról. Ezt az ecetes krumplisalátát hidegen is, melegen is fogyaszthatod, sültek mellé tökéletes. A mediterrán változat is nagy kedvenced lesz, ebben a fogásban a puha krumpli mellé roppanós zöldségek, valamint olajbogyó is kerül. Ezt a salátát melegen fogyaszd, úgy érvényesülnek legjobban az ízek. Hozzávalók 4 adaghoz: 300 gramm krumpli (főzni való) 2 evőkanál olívaolaj 0. 5 darab kaliforniai paprika (sárga) 0.
Használhatunk még radírt is, hogy finomítsunk rajta. A rajzolás már jól megy, de a színek világában még eltévedsz? -> Színes tanfolyam
Leírás A szovjet hadifogolytáborokban meghaltak adatbázisa Adatbázis fenntartója: Hadtörténeti Intézet és Múzeum Mit tartalmaz az adatbázis? A szovjet hadifogoly- és internálótáborokban meghalt magyar hadifoglyok és polgári internáltak adatait. Az adatbázisról Az Oroszországi Föderáció részéről a hadsírokat gondozó Vojennije Memoriáli Társaság 1999-ben adott át egy 66. Második világháborús fogolykartonok online – Aktakaland. 281 adatsort tartalmazó orosz nyelvű, ciril betűs, Access-formátumú adatbázist a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumnak. " Az adatbázis az eredeti okmányok pontatlansága, valamint a fordítói, továbbá a történészi szakmai munka során felmerült kérdések részbeni megoldatlansága miatt nem lehet tökéletes. Ezért a hozzátartozók, leszármazottak segítsége elengedhetetlen ahhoz, hogy a honlapon megjelenő adatsorokat folyamatosan javítani lehessen. " Forrás: Az adatbázisban szereplő személyekről jellemzően az alábbi típusú információk érhetők el: családnév és keresztnév, apai keresztnév, születési év, születési hely, lakhely, rendfokozat, alakulat, fogságba esés helye, fogságba esés időpontja, halál időpontja, fogva tartás helye, temetés helye, fogoly azonosítója további információk (itt számos információ van a táborok elhelyezkedéséről (térképen is megtekinthető), leírásáról és egyéb adatairól.
Vezetéknév, keresztnév és születési évszám alapján lehet keresni abban az internetes adatbázisban, amely több mint 26 ezer magyar, a volt Szovjetunió területén meghalt hadifogolyról tartalmaz csaknem biztosra vehető információkat. Mindezt az adatbázist elkészítő KFKI ISYS Kft. és a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattárának képviselői jelentették be június 21-én. Az interneten a címen valamint a központi irattárban is megtalálható adatbázist az Oroszországból származó, mintegy 58 ezer elhunyt magyar nevét és halálának körülményeit tartalmazó listák, valamint a második világháborús magyar nyilvántartás számítógépes összevetésével készítették el a KFKI ISYS szakemberei. Az orosz és a magyar adatok összehasonlítása számítógépek nélkül hosszú évek alatt is lehetetlen feladat lett volna, így a központi irattárnak hatalmas segítség volt az informatikai cég ingyenes munkája. A szovjet érából származó adatokat először cirill betűkről kellett átírni, figyelemmel arra is, hogy a korabeli adatrögzítéskor rengeteg névelírás fordulhatott elő.
forráskód: A Magyar Nemzeti Levéltár 2019-ben közel 200 millió forintért vásárolta meg az Orosz Állami Hadilevéltártól a mintegy 682 000 magyar hadifogoly és elhurcolt civil személy alapvető adatait tartalmazó kartonok digitalizált, szkennelt képét, valamint az ebből készített adatbázist. Ez az adott személyekhez köthető legfontosabb információkat tartalmazza: a fogolyként nyilvántartott személy vezeték- és keresztnevét, orosz szokásnak megfelelően az apai keresztnevet, a rendfokozatot, a születés helyét és idejét, a fogságba esés helyét és idejét, a távozás idejét és az elbocsátó tábort, valamint – amennyiben az illető személy elhunyt – az elhalálozás időpontját. A kartonokon természetesen minden cirill betűkkel szerepel, tehát nemcsak az orosz nyelvű, hanem a magyar nyelvű adatok is: a vezetéknév, a keresztnév, illetve a földrajzi helyek – születés és fogságba esés helye – egyes elemei. A feldolgozás során az jelentette a nyelvi problémát, hogy a magyar foglyok által bediktált magyar nyelvű személyes adatok cirill betűs formában álltak rendelkezésre, mégpedig úgy, ahogyan azt az adatokat felvevő – általában orosz – katona hallás után éppen leírta.
Az érintettek a 06 1 236-6797-es telefonszámon kaphatnak segítséget, munkanapokon 8 és 17 óra között. honlap és adatbázis megújításának apropója, hogy az Oroszországi Állami Katonai Levéltár, az oroszországi "Vojennije Memoriali" – Katonai Emlékmegőrző Nemzetközi Együttműködési Társaság és a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum közös kiállítást rendez. A tárlat egyedülálló módon eddig sem Oroszországban, sem Magyarországon, vagy más országokban nem publikált vagy megtekinthető orosz levéltári forrásokat mutat be a magyar hadifoglyokról és a hadifogság intézményéről az oroszországi táborokban a második világháború során, illetve azt követően, egészen a hazatérésig. Az 1990-es évek során az orosz államtól megkapott, magyar hadifoglyokra vonatkozó nyilvántartási és halálozási adatok elektronikus feldolgozása 2001. nyarán kezdődött, a legkorszerűbb informatikai és elemző eszközök és módszerek alkalmazásával. Majd ez az adatbázis 2002-ben újabb nevekkel bővült. A feldolgozás során számos gonddal kellett megküzdeni az adatok pontatlanságától kezdődően a névsorok átfedésein át a rossz állapotú, eredetileg cirill betűs iratok olvasási nehézségeiig.
A hatalom mindent megtett annak érdekében, hogy az áldozatok emlékét kitöröljék a nemzeti, sőt, a hozzátartozói emlékezetből is – mutatott rá. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: a kommunista diktatúra több mint négy évtizeden keresztül tartotta rettegésben a magyarságot. A 21. században, a mai szabad, demokratikus körülmények között nehéz elképzelni, milyen volt, amikor éjszaka jött az emberért a fekete autó, amikor indok nélkül évekre internálhattak vagy bebörtönözhettek bárkit, amikor ártatlan embereket kínoztak és gyilkoltak meg. Emlékeztetett arra, hogy február 25-én minden évben a kommunizmus áldozataira emlékezünk, ugyanis 1947-ben ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, aki látva a hazájára leskelődő veszélyt, következetesen kiállt a kommunisták ténykedése ellen. Kovács Bélát a Szovjetunióba hurcolták, ahol ekkor már több százezer honfitársunk sínylődött kényszermunkatáborokban – mondta Kásler Miklós, majd hozzátette: ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége ártatlanul került a Gulagra, és több százezren soha nem tértek vissza.