A nagy ház c. könyvem az Egy régi történet és a Mária után, a harmadik novelláskötetem. Stílusa változatlan, tárgyilagos, közlő próza. Az első mű két idősíkban játszódik, az első világháború idején, illetve a második világháború után. A helyszín ugyanaz, a nagy ház. A fejezetek felváltva mutatják be két, különböző korban élő nő sorsának alakulását. A Szerelem c. novella napjaink emberét állítja elénk. Főhőse a XXI. század tipikus figurája, hibáival, erényeivel együtt. A kerítő, témáját tekintve akár romantikus történet is lehetne, de itt is, mint az előző két novellában, a szereplők realista bemutatására törekedtem… A nagy ház című novelláskötetem a 2020-as Cédrus-pályázaton KIEMELT minősítést kapott. Borítógrafika: Janet Gooch Kiadó: Bakos József - Holnap Magazin, 2021 70 oldal, puha kötés Megvásárolható: További megjelent köteteim: Véges végtelen, Egy régi történet, Mária Author: Szilasi Katalin Szilasi Katalin az Irodalmi Rádió szerzője. Szilasi Katalin: A nagy ház – Irodalmi Rádió. 1949-ben születtem Debrecenben. 1975-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar-orosz szakos tanári diplomát szereztem.
Novák Katalin köztársasági elnökké választásáról és ennek politikai jelentőségéről korábban már írtunk a Mércén, melyről ITT, ITT és ITT olvashatnak. Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán
A magyar kultúra napján kezdte sugározni újabb 200 részes sorozatát a Kossuth Rádió. A 200 napon át hallgatható sorozatot a reggeli Krónikát követően hallgathatják meg az érdeklődők. A Kossuth Rádió tavaly bemutatott Mi magyarok című 200 részes sorozata a hazánkban megőrzött értékekről, illetve itt élt kiválóságokról szólt, a Nemzeti Összetartozás évében pedig a Trianonban elszakított országrészek értékeit mutatta be a Hiszek egy hazában című sorozat. Dér Ágnes Kossuth Rádió – Nagy Változások A Kossuth Rádióban - Blikk.Hu. Idén a szülőföldet elhagyni kényszerült tudósokról, művészekről, katonatisztekről, sportolókról szól majd a sorozat, amelynek az első részében Karikó Katalinról, az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar kutatóbiológus-biokémikusról, az mRNS alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatójáról lesz szó. Gadácsi János, a rádiósorozat készítője kiemelte, ez a sorozat abban különbözik az előzőektől, hogy míg korábban olyan személyekről, tárgyakról, szokásokról volt szó, akiket vagy amiket bárki ismerhetett, addig az idei sorozatban olyan személyeket mutat be, akikről nem biztos, hogy hallottunk.
– 1490. április 6. Örököse Corvin János Koronázása Székesfehérvár 1464. március 29. Elődje V. László Utódja II. Ulászló Cseh Királyság királya Mátyás (Matyáš Korvín) Uralkodási ideje 1469 – 1490. Podjebrád György Vladislav II Jagellonský Osztrák Hercegség hercege Mátyás Uralkodási ideje 1486 – 1490. Életrajzi adatok Teljes neve Hunyadi Mátyás Született 1443. február 23. Kolozsvár Elhunyt 1490. (47 évesen) Bécs Nyughelye Székesfehérvár 1490. április 25. Házastársa 1. Podjebrád Katalin cseh királyi hercegnő (1449–1464) 2. Aragóniai Beatrix nápolyi királyi hercegnő (1457–1508) Ágyas: Edelpeck Borbála (–1495) Gyermekei 1. feleségétől: 1. N. (fiú) (1464–1464) Ágyasától: 2. János (1473–1504) Édesapja Hunyadi János Édesanyja Szilágyi Erzsébet Mátyás király szobra a Hősök terén Hunyadi Mátyás ( Kolozsvár, 1443. – Bécs, 1490. ) magyar király. Ékesen bizonyítja, amilyen csúnyán Mátyás halála után II. Ulászló átverte, gyakorlatilag kiforgatta a vagyonából, majd faképnél hagyta – részletek erről is itt.
Fontos törekvései közé tartozott a gazdaság felvirágoztatása és értékálló, külföldön is megbecsült pénz kibocsátása. Külpolitikai téren megosztotta figyelmét a török veszély és nyugati törekvései között. Uralkodása alatt élte a középkori magyar állam fénykorát, vált európai nagyhatalommá. 1469. május 13-án Mátyást cseh királlyá is megválasztották. 1485. január 29-én Mátyás király megkezdte Bécs ostromát, majd a körülzárt város védői fél évvel később, június 1-jén adták meg magukat, és a magyar király ünnepélyesen bevonult a városba. A magyarországi reneszánsz meghonosítója volt Nagy művészetpártolóként sokat tett a kultúra fejlesztéséért, udvara a humanista alkotóművészek gyűjtőhelye volt. A kultúra mecénásaként tovább építtette a budai és visegrádi palotát, támogatta a könyvkiadást, hatalmas könyvtára, több mint 5 ezer kötetes volt, Corvina-kódexeinek egy részét az Országos Széchényi Könyvtár őrzi. Csillagvizsgálót állíttatott fel Budán. Budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központjává vált.
Miután Mátyás első felesége, Podjebrád Katalin 1464-ben életét vesztette, az uralkodó hosszú ideig nem választott másik feleséget, és bár Aragóniai Beatrixot időközben két itáliai hercegnek is odaígérték, a 17 éves hercegnő végül a magyar király menyasszonya lett. ( A legfrissebb hírek itt) A nápolyi királylány 1476-os érkezésével gyökeres változások mentek végbe Visegrádon, ugyanis az itáliai etiketthez szokott Beatrix Mátyás addig nyitott és közvetlen udvartartása helyett nagyságrendekkel reprezentatívabb, és igy zártabb udvari életet szervezett. Mindez számos pozitív következményt is magával hozott. Például Beatrixnek tudható be, hogy Mátyás uralkodásának utolsó évtizedében az itáliai reneszánsz jelentős alakjai megfordultak Magyarországon: például többek között a történetíró Antonio Bonfini és Diomede Caraffa, akiket munkájukban egyébként maga Beatrix is ösztönzött. Az itáliai stílusú udvartartásnak köszönhetően a visegrádi fényűző rezidencia Közép-Európa szellemi életének központja lett.
Hunyadi Mátyás eredeti ezüst dénárja Egyenesen a 15. századból Mátyás király ezüst pénze egy eredeti ezüst dénár, amely több mint 500 éve készült! A 15. század első felének inflációs időszakát követően I. Mátyás tett először sikeres kísérletet a magyar pénzrendszer megreformálására. Az évekig tartó előkészítés során sikerült megteremtenie azokat a jogi és pénzügyi kereteket, amelyek révén lehetővé vált az 1467. évi nagy pénzreform. A reform lényege abban rejlett, hogy a kiváló minőségű arany forintok mellett megkezdte a stabil és értékálló ezüstpénzek kibocsátását is. Azt gondolja, ilyen kedvező áron nem tehet szert egy történelmi érmére, amely ráadásul ezüstből készült? Annak érdekében, hogy minden kétségét elűzzük, megrendelése esetén I. (Hunyadi) Mátyás ezüst dénárját - csakúgy, mint a kollekció többi érméjét - AJÁNDÉK Eredetiséget Igazoló Tanúsítvánnyal és szakértő által írt háttértörténeti anyaggal együtt küldjük el Önnek. A kísérőlevélhez a történelmi és éremtani háttéranyagot Kovács Enikő, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának régész-numizmatikusa szolgáltatta.
Az elmúlt hónapokban több tucatnyi történész és történelemtanár dolgozott azon, hogy megválaszolják az örök kérdést: ki a legnagyobb király? Mármint Illés Bélán kívül, persze. A Qubit által megkeresett szakértők a Történelemoktatók Szakmai Egyesülete és az ELKH BTK Történettudományi Intézet munkatársainak vezetésével összeállították a magyar történelem legnagyobb hatású uralkodóinak listáját, és a top 10-be került királyokról portrét írtak – a cikkeket a következő tíz hét során közöljük, a tizedik helyezettől a dicső győztesig haladva. A listázás-rangsorolás nem egzakt tudomány, ezzel a projekt minden résztvevője tisztában volt, ezért nem is alkottunk ezernyi kritérium részpontszámaival súlyozott módszertant. Egyszerűen arra a kérdésre kerestük a választ, hogy kik voltak azok, akik uralkodásuk alatt a legtöbbet tettek Magyarország fennmaradásáért és gyarapodásáért, akik ezer év alatt a legnagyobb hatást gyakorolták történelmünkre? Illusztráció: Qubit A portrékban arra törekedtünk, hogy ne a klasszikus tankönyvi elemekkel terheljük az olvasókat, de azért minden lényeges pontot érintsen az adott királyról szóló cikk.
A főkincstartó pozícióját, aki az ország pénzügyeit felügyelte (napjainkban pénzügyminiszter), ezután nem nemesek töltötték be; a főkincstartó civil foglalkozássá vált. A pozíciót innentől egy budai polgár, Ernuszt János töltötte be. A kapuadó helyett a füstadót vezette be, mivel korábban előfordult, hogy több házhoz csak egyetlen kapu tartozott. Emellett a háztartás lett az alapja az 1468-tól évente akár kétszer beszedett rendkívüli adónak (segély, hadiadó). A kincstári adót és a rendkívüli hadiadót úgy szedték be a jobbágyoktól, hogy együttes összegük évi egy forintra rúgott. Mátyás és tanácsadói eltörölték a harmincadvámot. A távolsági kereskedelem új behozatali és kiviteli vámját, a koronavámot minden kereskedéssel foglalkozó embernek fizetnie kellett. A névváltozással elérték, hogy a korábban szerzett vámfizetés alóli mentesség megszűnt. A pénzügyi reformoknak köszönhetően Mátyás évi bevétele 500 ezer és 700 ezer Forint körül alakult, mellyel alig maradt el a legnagyobb európai államoktól.
II. Mátyás a legnagyobb zűrzavar közepette, 1619. március 20-án halt meg, a bécsi kapucinusok templomában temették el.