Van egy ismerősöm, akivel rendszerint havonta futok össze, hozzáteszem véletlenül, mert eszem ágában sincs nézni és látni azt, amit a gyerekével "művel". Ő az az anya, aki iszonyatosan korlátolt, a szabályokat úgy tartja, mintha az élete múlna rajta, vagyis a lazaságnak halvány szikrája sincs benne és olyan, mintha a gyereket is könyvből nevelné. Egy katonai kiképző könyvből. Ne mássz fel, mert leesel, ne vidd ki, mert kiborul, ne menj oda, mert koszos leszel, ne így egyél, mert leeszed a ruhád, ne vedd le, megfázol, ne ülj le, koszos lesz a nadrágod, ne pacsálj, vizes leszel, ne emeld fel, úgyis leejted, ne így rajzold, nem így kell, ne úgy ragaszd, nem úgy kell, ne tedd oda, nem ott a helye, mindezt megspékelve a hááányszor mondjaaam mééég eeeeel kérdéssel. Így emeld fel helyesen a gyereket - YouTube. Leírni is borzasztó. Nyilván nem arról van szó, amikor ki akar rohanni az útra és szólok, hogy ne rohanjon ki, hanem olyan alapvető gyermeki dolgokról, amiket ki kell, hogy próbáljon, meg kell, hogy tapasztaljon, különben egy tutyimutyi, bátortalan ember lesz belőle.
2007. máj 9. 0:00 8417_68914-q2-d0000FBBE95e11e10254d Mindenkinek szüksége van mozgásra! Mindegy, hogy gyerekről vagy felnőttről van szó. Sportolás után jobb a kedvünk, könnyebben megy a munka, tanulás. Emellett a mozgás fejleszti egyensúly- és koordinációs képességünket is. A közös torna, akár játék helyett is, jó szórakozás gyereknek és szülőnek. Segítség, agresszív a gyerekem! Kezeld, különben véged lesz. A statisztikák nagyon ijesztőek: minden második gyerek tartáshibával küszködik, és minden negyedik túlsúlyos. Ennek oka, hogy az izmok, ínak, ínszalagok alig vannak igénybe véve, ezért ezek a testrészek már fiatal korban ernyedtté, kötötté válnak. Azoknak a gyerekeknek, akik hirtelen nagyot nőnek, felnőttkorukban komoly gerincproblémáik lehetnek. Egyetlen dolog segíthet: a MOZGÁS! Rendszeres és célirányos gyógytornával ezeket a károkat csökkenteni lehet. De meg is előzhetjük őket, ha a gyereket kiskorától játékos gyakorlatokkal, tornával, futással rászoktatjuk a mozgásra. Melyik a legkritikusabb életkor Minden gyereknek van természetes, normális mozgásigénye.
Ebéd után lehet azt is enni. " 6. Tereld el a figyelmét Kisebb gyerekeknél gyakran jól működik a figyelemelterelés. Ha még nem lovallta magát teljesen bele a kétségbeesésbe, hívd fel a figyelmét egy kismadárra, a szivárványra, bármire – a lényeg, hogy elfelejtse, mit is akart olyan nagyon elérni. 7. Példálózz másokkal Nagyobbaknál alkalmazható módszer: egyszerűen mondd el, hogy az osztálytárs szülei sem engedik a késő estig tartó számítógépezést, vagy hogy azt olvastad, egy híres focista kedvenc rágcsálnivalója a nyers sárgarépa. Kolozsvari Szalonna es Hir-Telen Beszolunk. Persze csak akkor folyamodj ilyesmihez, ha tényleg igaz, amit mondasz, de abban az esetben valószínűleg hatásos lesz. Kapcsolódó cikkeink: Az öt legnépszerűbb tévhit a fegyelmezésről Fegyelmezés - mikor kell elkezdeni? A dicséret jobb viselkedésre ösztönzi a diákokat, mint a büntetés Tehetségesnek vagy értéktelennek hiszi magát a szavaidtól? - a pozitív kommunikáció hatásai a gyerekekre Kép: MNStudio / shutterstock
Ezáltal nem csak a benne felgyülemlett feszültséggel birkózik meg könnyebben a gyerek - és így nem fog érzelmi kitöréseket, hisztit produkálni -, hanem azt érezteted vele, hogy tiszteled és megbízhat benned. 6. Tartsd be, amit ígérsz Ha betartod az ígéreteidet - legyenek azok jók vagy rosszak -, azt tanítod a gyermekednek, hogy megbízzon benned és a kimondott szavadban. Így el fogja hinni, ha valami kellemes dolgot ígérsz neki - és akkor sem kezd majd alkudozni és kibúvókat keresni, ha beígérsz neki egy kellemetlen következményt. Azt mondtad, elmentek fagyizni, ha a gyerek szépen összepakolja a játékait? Akkor bizony menjetek! Kérted, hogy hagyja abba a homokszórást a másik fejére a játszótéren, különben rögtön indultok haza? Hát, ezt is tartsd be, és indulj rögvest, ha a gyerek nem változtat a viselkedésén. 7. Teremts ideális környezetet, ami elősegíti a jó viselkedést A gyerek közvetlen környezetének okos kialakításával is sokat tehetsz azért, hogy minél kevesebb veszélyforrás - és ezzel együtt potenciális konfliktushelyzet - adódjon.
Amikor látod, hogy a gyereked megüt egy másikat, nem elég a távolabb lévő padról odakiáltani neki, hogy "Mit csinálsz? Fejezd be és kérj tőle bocsánatot! ". Minden esetben oda kell menni, le kell a gyermekhez ülni, guggolni és a fentiekben foglaltak szerint beszélni vele. Meg kell értenie, hogy amit tett az rossz, és azt is, hogy miért rossz. Ha ellenkezik, kiabál veled, el akar rohanni, nem lehet vele beszélni, egyszerűen fogd meg a kezét, gyengéden, de határozottan vidd el egy nyugodtabb helyre – például egy távolabbi padhoz –, ültesd le és adj neki 12 percet arra, hogy lenyugodjon. Az ingerszegényebb környezet meg fogja tenni a hatását és lehetőséget teremt a már említett beszélgetésre. Az agresszív gyereket ki kell emelni a szituációból és meg kell vele beszélni a történteket Forrás: Shutterstock Amiket sose tégy: Ne "add vissza"! Ha visszaharapod, azzal mégis mit tanítasz neki? Agresszív viselkedésre agresszív választ kap, melyből ő csak annyit fog leszűrni, hogy az erősebbnek van igaza.
Hűha, végig olvastam az összes hozzászólást.. nagyon tudjátok osztani egymást, holott fogalmatok sincs mit él át a másik... Doxaxnak:Én azt mondom mielőbb válj el. A férjednek gondolom nem is rossz így, viszont Te csak örlődsz, Ő pedig SOSEM fog változtatni. Ha idáig jut egy kapcsolat ott már régen baj van. A gyerek pedig bizony, hogy megérzi, hiába nem lát-hall veszekedést, érzékel MINDENT. Jogilag nem tudom mi a helyzet ezzel (bár úgy rémlik számít az ilyen), de biztosan fekete pont, hogy nem törődik a gyerekével és kicsapongó életet él. Nem egy tini, aki megengedheti, hogy későn járjon haza és rendszeresen mulatozzon (a nőzés is annak számít a szememben). A bíró(nő) is ember, normális ember pedig nem támogatja ezt. :-) Az anyától pedig NAGYON INDOKOLT esetben veszik el a gyereket. Ha nem veszélyezteted (pl. pia, drogozás, verés, éheztetés) vagy hanyagolod és van hol lakni, az alapok megvannak, akkor nem veszik el. Még akkor sem ha az apa jobban áll. :-) Nem tudom aktuális -e még, de egy részlet egy jogi oldalról!!
A folyamatos nemet mondás nem csak frusztráló mindenkinek, de még hatástalan is: a gyerekről egy idő után lepereg, és legfeljebb a hangerő fokozásával lehet megpróbálni nyomatékot adni neki. Ha te is el szeretnéd ezt kerülni, próbáld ki az alábbi alternatív fegyelmezési módszerek valamelyikét: 1. Pozitív fogalmazás Hacsak lehet, azt mondd, mit tegyen, ahelyett, hogy mit NE. "Ne fogd meg! " helyett hatásosabb a " Tedd le! "; "Ne visíts! " helyett pedig az, hogy "Mondd kicsit csendesebben. " 2. Választási lehetőség Egyértelmű, hogy nem lehet mindent most azonnal, de nagyban csökkenti a gyerek frusztrációját, ha ezzel együtt azt érzi, hogy van választási lehetősége. Ha szeretné, ajánlj fel neki előző este két-három pólót és nadrágot, amelyek közül ő döntheti el, melyiket szeretné másnap felvenni az oviba. 3. Mutasd ki, hogy érted az érzéseit A kisgyereknek még akkor is rossz érzés, hogy valamit nem tehet meg, ha felnőtt fejjel egyértelmű, hogy helytelen dologra készült. Bármennyire is rossz dolog például verekedni, ő attól még mérges a testvérére, és ezt ki szeretné fejezni valahogy.
Úúúú, hogy hangzik ez…. most látom csak. Tisztázzuk azonnal, hogy ekkor valójában csak nyolcéves voltam, és csak én gondoltam, hogy felnőttem, és hogy a kecske nem arra kellett, amire az gondol, aki rosszra gondol. A kecske azért kellett, mert végre olyan helyen laktunk, ahol lehetett kecskét is tartani, és mert valahol láttam, hogy a kecske az olyan aranyos. Forrás: europress Várjátok csak ki a végét! Most biztos becsapva érzitek magatokat, mert azt hittétek, végre kibontakozik valami szaftos sztori egy elszánt kanról, aki mégiscsak túljárt apám eszén és bemászott hozzám az erkélyablakon és… de ne legyetek telhetetlenek. Kormos anett magassága szomszéd. Sztori jön, csak nem szaftos, és nem kanról, hanem bakról, aki viszont nemcsak apám eszén járt túl, hanem mindenkién. Húsvétra ugyanis megkaptam Bandit, a kis bakkecskét. Bandi úgy sírt, mint egy csecsemő, felváltva tápláltuk cumisüvegből, mint egy csecsemőt, és úgy cipeltük mindenhová magunkkal, mint egy… pórázon, mint egy kutyát, mert azért az mégis túlzás lett volna, ha ölben cipeljük, mint egy csecsemőt.
Megvizsgálták, és azt mondták, maradnunk kell minimum 24 óra megfigyelésre. Az éjszakát én is ott tölthetem, mert van üres ágyuk... de csak egy rácsos kiságyat tudnak fölajánlani. Arany betegecske gyerekem (aki, ugye, méretben már majdnem akkora, mint én) azonnal mondta, hogy nem baj, mama, majd én alszom a kiságyban, csak maradj! Az nem volt kérdés, hogy maradok vele éjszakára, de az sem, hogy a beteg gyereket nem fogom a kiságyba száműzni. Úgyhogy... bevackoltam magam. És tudjátok, mi történt? ORIGO CÍMKÉK - Kormos Anett. Egész jól aludtam! Már, amennyire egy beteg, megfigyelés alatt tartott gyerek mellett, egy kórházban, egy 120 centis ágyon egy alacsony, de mégiscsak felnőtt ember jól aludhat... Reggelre minden jóra fordult, megjöttek a laboreredmények, kiderült, hogy Lolát csak valami vírus döntötte le a lábáról, én pedig simán kihajtogattam magam, amíg az orvos megírta a zárójelentést. Minden jó, ha jó a vége. Hát nem? D. Tóth Kriszta