Meglepő lehet a kijelentés, különösen a cím alapján, de hamarjában előre kell bocsátani, hogy Hunyadi Mátyás (1458–1490) uralkodása során egyetlen egy, klasszikus értelemben vett támadó hadjáratot sem indított az Oszmán Birodalom ellen. A fenti kijelentés annak fényében tűnhet furcsának, hogy Mátyás apja, a közismert és török elleni védelemben jelentős szerepet játszó Hunyadi János valóban indított–vezetett támadó hadjáratokat a Balkánon a törökök ellen (pl. 1442, 1443, 1444, 1448), ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezek csupán korlátozott eredményeket hoztak. Az 1450-es évekre Magyarország lényegében védekezésre kényszerült. Csupán Hunyadi zsenijének köszönhető, hogy az 1456. Tananyagok. évi nándorfehérvári ostrom végül magyar győzelemmel zárult, ugyanakkor véglegesen világossá vált, hogy a szultáni és a magyar királyi sereg már nem azonos erőt képvisel. Ez a felismerés határozta meg Mátyás török politikáját uralkodása folyamán. E frontszakaszon az első kihívás 1463-ban érte az ifjú uralkodót, amikor az oszmán szultáni sereg elfoglalta Jajcát és a maradék bosnyák királyságot is felszámolta (Tomašević István bosnyák királyt [1461–1463] kivégezték), amivel az Oszmán Birodalom ismét egészen közel került a magyar határokhoz.
Az új, 1 forintos rendkívüli hadiadó kivetésével volt, ahol 660%-os adóemelés történt. A harmincadvám helyett, új néven, koronavámot szedett. A kincstár soha nem látott bevételekhez jutott, az ország jövedelmei elérhették az évi 700-900 ezer forintot is. A francia király bevételei ennek ötszörösét, a szultáné a 2-3-szorosát tették ki. Bár a 3 milliós lakosság megegyezett a korabeli Anglia népességével, itthon a jobbágyság képtelen volt több jövedelmet termelni. • Hunyadi János török ellenes fellépése (vázlat). Londonban százezer, Budán csak 8000 polgár élt, a lakosság 5%-át kitevő nemesség pedig, ellentétben az angollal, nem adózott. A bevételeket Magyarországon a 20 000 fős zsoldossereg, a fekete sereg évi félmillió forintos fizetése emésztette fel. Mátyás ugyan a "kereszténység védőbástyája" ürügyén állandó pénzügyi segélyt kért a pápától, de más tervei voltak. Cseh hadjárataival megszerezte Morvaországot és Sziléziát, III. Frigyes ellen vonulva pedig Bécset is megszállta. A török ellen a védekezést választotta. 1464-ben elfoglalta a boszniai Jajcát, Kenyérmezőn pedig hadvezére, Kinizsi Pál szétverte a portyázó oszmánokat.
Hunyadi a bevételek egy részéből a hadsereget fejleszti. 1448. október közepe: balkánra megy a törökök ellen. II. Rigómezei csatában seregét legyőzik a törökök. V. László uralkodása és a nándorfehérvári diadal 1453. László elfoglalja a trónt. 13 évesen. Cillei Urlik (főur) befolyása alatt tartja a királyt. 1453 után Hunyadi lesz az ország főkapitánya, és Beszterce grófja. 1453. május végén a törökök elfoglalják Bizáncot, II. Hunyadi jános törökellenes harcai röviden. Mehmed vezetésével. 1456. július: elkezdi II. Mehmed ostromolni Nándorfehérvárt (Belgrád). Szilágyi Mihály volt a vár parancsnoka (Hunyadi nagybátyja). Kapisztrán János (pap) a pápa megbízására Keresztes sereget szervezett a törökök ellen. július 21. Dugovics Titusz leugrott a mélybe, ezzel megakadályozva, hogy felkerüljön a török zászló. III. Callixtus pápa elrendelte, hogy délben egész Európában harangozzanak a magyarok tiszteletére. A Cillei párt a Hunyadiak ellen Cillei Ulrik Nándorfehérvárra siet, ahol a két Hunyadit megzsarolja, de a várban megölik. László király Garai László nádor segítségével elfogatja a két Hunyadit.
1457 tavaszán kivégzik Hunyadi Lászlót. Ezután rövidesen Prágában V. László is meghall. Szegeden 1458 januárjában Garai nádor és a Szilágyi testvérek megegyezést kötnek, hogy Hunyadi Mátyást királlyá segítik, és Szilágyi Mihály 5 évig kormányzó lesz mellette. Mátyás királysága 1458. január. 20. Mátyást a pesti országgyűlés királlyá választotta. A fiatal király rövidesen bebizonyította, hogy nem báb a főurak kezében. Szilágyit rövidesen lemondatja a kormányzóságról, Garait a nádoriról és újlakit az erdélyi vajda tisztségről. A lemondatott főurak helyeire saját familiárisait helyezi. A fosztogató huszitákat szétverte, minden tisztségbe megpróbálta saját köznemesi híveit ültetni. Uralkodása első részében a köznemességre támaszkodva a rendi államot szilárdította meg. 1463–1480. Hunyadi Mátyás törökellenes hadjáratai - Történettudományi Intézet. A köznemeseknek jelentős beleszólást hagyott az ország ügyeibe (rendi országgyűlés, nemesi vármegye). Sikerült a főurak hatalmát visszaszorítani. Mátyás törökellenes harcai Első hadjáratát még 1458-ban vezette Szerbiába. 1463-ban visszaszerzi Jajca várát, 1464-ben Szerberniket is visszaszerzi.
Mátyás felismerve a veszélyt, még ugyanebben az esztendőben megostromolta és elfoglalta Jajcát (a vár 1527-ig a magyar határvédelem fontos bázisa maradt). A törökök 1464-ben megpróbálták visszavenni, de sikertelenül, Mátyás tehát az első "csörtéből" – habár alapvetően védekezvén, de – győztesen került ki. Hosszú szünet után a következő magyar–török összecsapás 1476-ban zajlott. Ez esztendő telén Mátyás szabályos, jól előkészített ostromot kezdett az oszmánok által 1472-ben emelt, Száva parti Szabács vára ellen. Hadjáratának kettős célja volt. 1. A déli végvárrendszer ellen emelt új török erősség kiiktatása. 2. Az 1474. évi török betörés (többek közt ekkor égették fel Váradot is, ráadásul az események belpolitikai válságot okoztak) látványos megtorlása, jelzés a török felé, hogy ilyen akció nem maradhat megtorlatlanul. Az uralkodó szándékosan időzítette a támadást a téli hónapokra, amikor nem kellett számolnia nagyobb oszmán ellentámadással. Hunyadi jános törökellenes harcai. Az ostrom végül sikerrel járt, s Szabács 1521-ig a magyar végvárrendszer részét képezte.
– Nándorfehérvár ostroma Védő: Hunyadi, Szilágyi Mihály (sógora), Kapisztrán Szent János (pápa keresztes megbízására), délvidék nemessége Hunyadi áttöri a Dunán a török hajózárat és elbarikádozta magát a várban Meglepetésszerű támadásban kijönnek a várból és győznek Ha török kézre került volna a vár, az ország védhetetlenné vált volna Calixtus pápa: harang a győzelem előhírére (egész Európában visszhangja van az eseménynek) Dugovics Titusz legendája Pestisjárvány tör ki, Kapisztrán és Hunyadi belehal (Gyulafehérvárott nyugszik)
Szakít támadó politikájával és aktív védekezésbe fog. Mivel a török sem kezdeményezett összecsapást állóháború alakult ki a két ország között. 1470-ben Mátyás többször átengedte a törököt III. Frigyes tartományaiba. Ezen felbuzdulva a török Váradig benyomult és Szabácsnál várat építetett. Mátyásra hatalmas nyomás nehezedett. Kénytelen volt válaszolni erre a lépésre, ezért zsoldosaival elfoglalta a várat. Folyamatosan fejlesztette a déli végvárvonalat, aminek kettős szerepe volt: Kivédte a portyákat ill. támadásokat indítottak innen A nagyobb támadásokat felfogták addig, amíg megérkezett a felmentő sereg. 1479-ben a török betört Erdélybe, és foglyok ezreivel akart kivonulni, de Báthori István (erdályi vajda) Kenyérmezőnél megállította őket. Bosszúból a következő évben Mátyás Boszniát és Szerbiát is megtámadta. Mátyás Ny-i tervei miatt nem akart háborút a törökkel, így 1483-ban 5 évre békét kötöttek, amit 1520-ig megújítottak a magyar királyok. Ez persze nem jelentett igazi békét, csak a nagyibb hadjáratok szüneteltetését.
A csúcsra érve elénk tárul a Dunakanyar, láthatjuk a Börzsönyt Nagymarossal és szemben Visegráddal, de még a Naszályt is. A Prédikálószéken álló kilátó tetején webkamera és meteorológiai állomás is működik. A kilátó a legközelebbi településtől is legalább 2 órányi túrával érhető el, de szinte a legszebb túraútvonal a Dunakanyarban. Havonta több mint háromezren másszák meg a 12 méter magas építmény lépcsőit. Prédikálószék – panoráma A 16 km-es túra ugyan közepesen hosszú, de a Szentfa-forrástól elég kemény. Zebegény nagymaros turf prono. Gyakorlott túrázóknak és nagyon kitartó kezdőknek ajánljuk! Dömös központjában a Királykúti utcában található a piros, a sárga és a zöld jelzés. A Szentfa kápolna és a forrás innen 15 perc gyalogosan, a forrás mellől indul a piros háromszög jelzésű turistaút. A részletes túraútvonalért és túratippekért kattints ide! 7. Rám-szakadék A Rám-szakadék tanösvény Dömösről indul és a Rám-szakadék felső pihenőjének érintésével a Lukács-árkon keresztül ér vissza a Szőke-forrás-völgybe. Két útvonalon közelíthető meg.
Kövekből és farönkökből remek gátat csináltak. A bátrabbak át is mehetnek a patakon kerékpáron ülve is, mivel a mélysége kb 15-20cm, szélessége pedig 2 méter. Kövekből hidat - Második patakátkelés Kiérünk egy nagy mezőre, és kiszélesedik az út. Itt már látszanak terepjárók nyomai. 23, 2 Km-nél elérjük a harmadik, és egyben utolsó átkelésünket a patakon. Itt is gyerekjáték az átkelés, mivel kövekkel és uszadék fákkal ismét remek átjárót csináltak az előttünk átkelők. A patak mellett haladva láthatjuk, hogy sajnos a nagy esők után hol szokott a vízfolyás kilépni a medréből. Nagymaros-Zebegény (Hegyes-tető, Köves-mező) • Hiking Route » outdooractive.com. Itt áradáskor szinte lehetetlen kerékpározni, mivel a patak teljesen elfoglalja az utat. Érdemesebb olyan időben megjárni ezt a túrát, amikor jó pár napig nem esett nagy mennyiségű, vagy több napos csapadék. (A beszámolónk végén egyébként egy alternatív útvonalat is adunk erre az esetre. ) Zebegény Innen már nincs messze Zebegény. 24, 5 Km-nél meg is pillantjuk első házait, és egy kővel szórt úton le is ereszkedünk az Almáskert utcába, ahol újra aszfalt úton tekerhetünk.
TOP10 kihagyhatatlan túraútvonal a Dunakanyarban A térségben bárhol járunk, mindenhol megállunk gyönyörködni a panorámában, a hegyekben és a közöttük folydogáló Duna szépségében. Ha van olyan túraútvonal a Dunakanyarban, amit éppen ezért semmiképpen nem érdemes kihagyni, akkor ez a tíz biztosan ilyen. Bejártátok már mindet? Ugye nem lehet őket megunni? Panoráma a Rám-szakadéktól 1. Kerékpárral a Dunakanyarban és a Börzsönyben!: Vác - Verőce - Kismaros - Törökmező - Zebegény - Nagymaros - Kismaros - Verőce - Vác. Boldog Özséb-kilátó A 756 méter magasan álló Boldog Özséb-kilátó (Pilis-tető-kilátó) több mint 17 méter magas építmény, amely egy meglévő vasbeton geodéziai torony átalakításával jött létre. A korábbi tornyot meghosszabbították, így az új tetőszintről a Vörösvári-medence és a Budai-hegység is látható. Ha erre kirándultok, érdemes még bejárni a kilátó környékét, mert felfedezhetitek a közeli barlangokat és kolostorromokat. Boldog Özséb-kilátó Útvonal Fontos tudni, hogy a kilátót csak gyalogosan lehet megközelíteni, a kijelölt turistaútvonalakon. Autóval, vagy tömegközlekedéssel érkezve a Két-bükkfa-nyeregtől a Z+, Z, ZΔ turista útvonalon; Pilisszántó és Pilisszentkereszt felől a P, Z, ZΔ turista útvonalon közelíthető meg legkönnyebben a kilátó.
Ebből 12 kerékpáros és 9 gyalogtúra. Kettő túránál még néhány fotóval adós maradtam, hamarosan pótolom. 2018-03-08 Jelvények Felkerültek az alapjelvények 1-3 szintig. Ezek gyerek gyalog és kerékpártúra valamint felnőtt kerékpár és gyalogtúra. 2018-03-08 Kártyák 17 darab kártya került fel, ebből 11 kerékpártúrával, 6 gyalogtúrával szerezhető meg.