Camille SAINT-SAENS 1835-1921) Az egyik legtehetségesebb, tökéletes technikai fölkészültséggel rendelkező francia zeneszerző, zongorista, orgonaművész. Ő volt az a csodagyermek, aki harmadik életéve előtt írt, olvasott, 5 évesen már a partitúrákat tanulmányozta. Kortársai szerint mindent megőrzött amit egyszer látott, hallott, olvasott. Saját munkáját így értékelte: " …műveim megalkotásával természetes funkciót hajtok végre, mint ahogy az almafa almát terem, s így nem kell törődnöm azzal, hogy mások milyen véleményt alkotnak rólam. Zeneművek - témák kottaképe | Sulinet Tudásbázis. " (Romain Roland: Zenei miniatűrök) Camille SAINT SAENS (szen-szansz) Az állatok farsangja nagy állattani zoológiai fantázia 14 részében művészi módon személyesíti meg az egyes hangszerek tónusait, a valóságban élő állatokra jellemző tényleges hangszínekkel, közismert dallamokkal. Pl a gordonka közép- és magas regisztereinek sajátos bársonyos hangszínével elbűvölő melódiát zengetve mutatja be a 13. részben A hattyú c. tételben a hófehér ruhába öltözött a vízen tovasikló búcsúdalát éneklő hattyút.
XIV. Final (Finálé) [ szerkesztés] A finálé erőteljes zongoraütemekkel kezdődik, majd a szimfonikus zenekar minden hangszere becsatlakozik. A fináléban részleteket hallhatunk a korábbi tételekből (teknősök, kenguruk, hosszú fülű egyéniségek, tyúkok és kakasok). Versek a műre [ szerkesztés] 1949-ben Ogden Nash angol költő verseket írt a tételekre. Ezek magyarul nem jelentek meg. A mű utóélete [ szerkesztés] A mű alapján több balett és bábelőadás is született. Saint saens állatok farsangja tételek. Magyarországon többek között a Magyar Állami Operaház zenekara és a Budapesti Fesztiválzenekar is előadta már a művet. Az egyik leghíresebb előadás 2005 -ben született, és a Londoni Filharmonikus Zenekar nevéhez fűződik. Források [ szerkesztés] (Saint-Sa%C3%ABns, _Camille) További információk [ szerkesztés] Az Állatok farsangjának teljes előadása Az Elefánt című tétel Bíró Zoltán előadásában Összefoglaló a Minnesota Balett előadásáról A Kövületek című tétel a Bécsi Filharmonikusok előadásában Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 177405837 LCCN: n81014872 GND: 30013360X SUDOC: 135388627 BNF: cb13918517c
De nem kegyelmez a zeneszerző annak a sajátságos állatfajnak sem, amely mint Zongorások, a zoológiában nem szerepel ugyan, de az emberi társadalom közismert species-e: ezeket a korabeli zongoraiskolások stílusában ábrázolja a könyörtelen karikaturista. (Pándi Marianne, Hangversenykalauz) -viita- Oldal ajánlása emailben X Ajánlott bejegyzések X
Ebben az évben a használt lakások négyzetméter ára 200 - 250. 000 Ft, az új építésűe... Jól fogy a szóda – Mérleg 2018-06-11 53 Megtekintés 0 Hozzászólás 0 Lájk Ha valamikor, akkor igazán a mostani nyári melegben van szezonja az egyik hungarikumunknak, a szódának. A szakértők szerint a jó fröccs nem képzelhető el jó bor és jó szóda nélkül. A Királ...
Özvegye, Dékány Sarolta először beszélt arról a Borsnak, hogy mi történt, ebből pedig kiderül, hogy a családját is váratlanul érte a március 2-i tragédia, felesége sem tudott elbúcsúzni a legendás táncdalénekestől. A 81 évesen elhunyt énekes özvegye a lapnak megerősítette, hogy Koós Jánost a vállával műtötték, és ezt követően a kórházban kezelték. Mivel javult az állapota, a tervek szerint hétfőn hazaengedték volna, de a tragédia közbeszólt. - Végül bent tartották, és szombaton megtörtént a tragédia. Elment mosdóba, majd kifelé jövet hirtelen összeesett. Én is épp a kórházban voltam, de nem engedtek oda hozzá. Mindenki fejvesztve próbált cselekedni, többször is újraélesztették, azonban már nem tudták visszahozni. A szíve vitte el - mesélte a hetvenéves énekesnő. Dékány Sarolta 1971-ben házasodott össze Koós Jánossal, akit két gyermekkel ajándékozott meg. Réka 1973-ban, Gergő 1976-ban született. A gyönyörű énekesnő második gyermeke születése után visszavonult. Közel öt évtizedes, boldog házasság után csak a halál választhatta el férjétől.
Aradszky László előadói karrierje előtt a Töltőtolljavító Ktsz. dolgozója volt. 1958 és 1960 között az Országos Szórakoztatózenei Központ stúdiójában Vécsey Ernő, 1960-tól 1962-ig a Magyar Rádió Tánczenei Stúdiójában Balassa P. Tamás növendéke volt. Ezt követően magánúton tanult Gyulai Erzsébetnél. Slágerei jelentős részét Szenes Iván írta, akinek mintegy huszonöt dalt köszönhet. Legnagyobb slágerei közé tartozott még az Annál az első ügyetlen csóknál, a Nem születtem grófnak, a Szomszédasszony, fütyülök a lányára, a Nemcsak a húszéveseké a világ vagy a Pókháló van már az ablakon. A hetvenes években alig szerepelt a nyilvánosság előtt, 1986-ban tért vissza Újra itt vagyok című albumával. Nagyon jó viszonyban volt szintén sikeres pályatársával, Koós Jánossal. "A hatvanas évek elején, több mint ötven évvel ezelőtt ismerkedtünk meg. Mindketten indultunk az első Táncdalfesztiválon 1966-ban, aztán a következő ötön is, egészen 1972-ig. Nyugodtan mondhatom, hogy az énekesek közül ő volt a legjobb barátom.
Various Artists Pop · 1974 Szalmaláng Sárosi Katalin 1 3:07 Kis Katóka, ilyen ez az élet Vámosi János 2 3:12 Öreg Fiú Dala 3 4:21 Akit Én Szeretek Koós János 4 3:02 Veled Is Megtörténhet Egyszer Harangozó Teréz 5 2:40 Szép Szenyorita Korda György 6 2:51 Mindenkit Elfelednek Egyszer 7 3:13 Én Hálás Szívvel Köszönöm 8 3:10 Dal a Nyugdíjasokról 9 4:43 Boldog Az Az Ember 10 3:19 Lehet, Hogy Túlságosan Szerettelek 11 2:32 Te Sem Vagy Különb a Többinél 12 2:36 29 april 1974 12 låtar, 39 minuter ℗ 1974 HUNGAROTON RECORDS LTD.
előadó, szereplő, színész Született: 1937. november 21. (Románia, Gyergyószárhegy) Meghalt: 2019. március 2. (Magyarország, Budapest) 1937-ben született Kupsa János néven, családja 1941-ben költözött Magyarországra. A Zeneművészeti Főiskola elvégzése után táncdalfesztiválokon lépett fel és ez hozta meg számára az országos ismertséget. Egy időben Hofi Gézával közösen lépett fel, emellett olyan filmekben tűnt fel, mint Az oroszlán ugrani készül vagy a Fuss, hogy utolérjenek! Felesége Dékány Sarolta, két gyermekük született, lányuk Koós Réka.