Gyártók Életkor Felnőtt Idős Junior Kölyök Méret Kistestű Közepestestű Nagytestű Specialitás Ízesítés Hústartalom Alacsony Közepes Magas Minőség Elsőáras Prémium Szuperprémium Aktivitási szint Alacsony Fejlődésben Normál
Válassz még ma Belcando konzerv kutyaeledelt és tegyél meg mindent kedvenced egészségéért!
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi. Részletek Rendben
Cookie beállítások Weboldalunk cookie-kat használ az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltak szerint, melyek nem alkalmasak személyes azonosításra.
Az arány 1946-ban tovább romlott: 1946. január 31-én 5, 3 százalék, február 28-án 2, 6 százalék, június 30-án 0, 35 százalék volt. Vagyis a papírpénz mennyiségi növekedése folyamatosan "lemaradt" az árszínvonal emelkedése mögött. A megállíthatatlan és öngerjesztő folyamat végén az árak már naponta 1500 százalékkal nőttek, azaz 24 óra alatt drágultak tizenötszörösükre, s elkészült (bár sohasem került forgalomba) a világ legnagyobb értékű papírpénze, az egymilliárd billpengős is. Ám innen már nem volt tovább: hiába nyomtattak sok nullát a bankjegyekre, a papírpénzek előállítása többe került, mint az az érték, amit ráírtak. Az ilyen méretű pénzromlás gazdasági és társadalmi bizonytalanságot eredményezett, a megtakarítások elolvadtak, feltámadt a cserekereskedelem, mert a reggel megkapott fizetés estére már a vacsora megvételére sem volt elég. Forint bevezetése 1946 ford. Illusztráció Fotó / 123RF Magyarország vagy Zimbabwe a hiperinfláció "győztese"? A forint bevezetése előtti rekordmagas magyarországi infláció közismert ténye mellett rendre felbukkan az állítás, miszerint a 2000-ben az erőszakos földfoglalásokat végrehajtó, és így a gazdaságot a mélybe és évtizedes inflációs pokolba taszító, akkori zimbabwei vezetés volt az egyetlen, amelynek a magyarországinál is nagyobb pénzromlással kellett szembenéznie.
Ráadásul az 1945 után a moszkvai fegyverszüneti egyezményben megállapított jóvátétel újabb, már-már elviselhetetlen terheket rótt az országra. A pengő elértéktelenedését tovább tetőzte, hogy 1945. január 23-án útnak indult Ausztria felé az úgynevezett aranyvonat, amelyen a Magyar Nemzeti Bank mintegy 30 tonnányi aranykészletét, nagy összegű devizatartalékát és a deportált zsidóktól begyűjtött értékeket próbálták menekíteni az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől. Forint bevezetése 1946. Az értékeket az amerikai hadsereg lefoglalta és hadizsákmánynak minősítette. Többek között ezeknek is köszönhetően pénzhiány alakult ki Magyarországon, ennek orvoslására pedig az ideiglenes kormány a bankóprés beindítását kezdeményezte, amelynek használatára azonban a Vörös Hadsereg kapott jogot. A Vörös Hadsereg azonban ellenőrizetlenül kezdte el szórni az elértéktelenedő bankókat, ezzel előidézve a hiperinflációt, amely az 1946-os év nyarán tetőzött. 1945 augusztusában például 6 pengőbe került egy kilogramm kenyér, majd a rákövetkező év májusában ezért már 8 millió, majd június végén már 5, 85 milliárd pengőt kellett fizetni.
A bevételek híján maradt állam beindította a bankóprést: míg 1945 tavaszán még csak az ezer, őszre már a százezer pengős bankó volt a legnagyobb forgalomban lévő címlet. Hamarosan következett a millpengő, majd a billpengő, végül az adópengő, amely eleinte csak adófizetésre szolgált, később fizetési eszközzé vált, s kétezer trillió pengőt ért (ez esetben tizennyolc nullát kell az egyes után írni). MTVA Archívum | Gazdaság - Vidéki vásár - Forint bevezetése. PIXABAY A megállíthatatlan és öngerjesztő folyamat végén az árak már naponta 1500 százalékkal nőttek, azaz 24 óra alatt drágultak tizenötszörösükre, s elkészült (bár sohasem került forgalomba) a világ legnagyobb értékű papírpénze, az egymilliárd billpengős is. A reggel kapott fizetés estére vacsorára sem volt elég Az ilyen méretű pénzromlás gazdasági és társadalmi bizonytalanságot eredményezett, a megtakarítások elolvadtak, feltámadt a cserekereskedelem, mert a reggel megkapott fizetés estére már a vacsora megvételére sem volt elég. A kormány végül az új valuta bevezetésével tudott úrrá lenni a helyzeten, ezt elősegítette a gazdaság meginduló növekedése és a szigorú költségvetési politika.
Az utcai árakat a front elvonulása után azonnal a kereslet és a kínálat határozta meg, a 100-200-szoros drágulás Budapesten például azonnal elemésztette még a középosztály jelentősnek nevezhető megtakarításait is. Nem ragozzuk tovább: 1945 júliusában megállíthatatlan, öngerjesztő hiperinflációs folyamat indult be, ami 13 hónapig tombolt. A pénzromlás 1946. július 10-én világrekordot döntött, ezen a napon 3 48, 46 százalékos volt az infláció, vagyis az árak 11 óránként megkétszereződtek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank, A forint 70 éve: Út a hiperinflációtól az árak stabilitásáig című tanulmánykötetéből. Hetvenöt éve, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarországon a hiperinfláció letörése érdekében az új fizetőeszközt, a forintot. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga. :: baznyesz-miskolc.hu. Egyre nagyobb címletek jelentek meg, a "sima" pengő után a milpengő, vagyis millió pengő, majd az egymilliárdos címlet, végül be kellett vezetni a bilpengőt: ez már a milliárd ezerszeresét érte. Mikor már ez is százmilliós címletnél tartott, a kormány tervbe vette a milliárd bilpengő kiadását, ami 10 a huszonkilencediken pengőt jelent. Ennyit ért a pengő '46 nyarán (Wikipedia) A váltószám 10 a huszonnegyediken Mindeközben kétségbeesett kísérletek folytak a helyzet stabilitására, amit a Szovjetunió árukölcsönökkel, az Amerikai Egyesült Államok pedig a Magyar Nemzeti Bank külföldre hurcolt aranytartalékainak visszaadásával segített.