A sajtok kedvelői imádni fogják ezt az ételt, egyszerű és gyors recept, de nagyon jó az íze! Hozzávalók: 1 csomag tészta 20 dkg bacon 10 dkg mozzarella 20 dkg füstölt sajt 1 dl főzőtejszín 3 evőkanál tejföl 1 tojás sárgája só, bors olaj Elkészítése: A tésztát sós vízben megfőzzük. Baconos sajtos tészta saláta. Időközben a bacont felvagdossuk és megsütjük, majd lecsöpögtetjük. A tejszínbe keverjük a tojássárgáját és a tejfölt, fűszerezzük és hozzáadjuk a füstölt sajt felét. Mikor a tészta megfőtt, leszűrjük és hozzákeverjük a tejszínes öntetet, hogy mindenhova jusson belőle. A tészta felét kiolajozott hőálló edénybe tesszük és ráhalmozzuk a bacont és az apróra vagdosott mozzarellát, majd beborítjuk a maradék tésztával és megszórjuk a reszelt füstölt sajttal. 15 percen át sütjük 180 fokon és már tálalhatjuk is.
Elkészítés: A tésztát lobogó forró vízben félkészre főzöm és leszűröm. Egy hőálló tálat vagy közepes tepsit kikenek egy kis olajjal, zsemlemorzsával megszórom. A tojásokat egy keverőtálban egy kis sóval, a tejföl lel és a tejszínnel habosra kikeverem. Ízesítem borssal és ételízesítővel. A szalonnát felkozkázom, egy serpenyőben zsírjára sütöm, és az öntettel összekeverem. Baconos sajtos tészta leves. A tészta felét elterítem a tálban, megszórom a sajt felével, és leöntöm a mártás egy kisebb részével. Erre halmozom a tészta maradék részét, a reszelt sajtot, és felöntöm a maradék öntettel. A sütőt beállítom 175-180 fokra, és szép pirosra sütöm benne. Tűpróbával ellenőrizzük, hogy a közepe is átsült-e! Kissé hagyjuk hűlni, könnyebb a szeletelése.
(XII. 20. ) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) oldalon elérhető. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1, 90 m (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára. )
Társasházi lakások esetén ilyen területek általában nincsenek is, így a nettó és a hasznos alapterület megegyezik. Tetőtér esetén meg kell keresnünk a szobának azt a részét, ahol a belmagasság nagyobb, mint a küszöbérték, és ennek alapterületét számításba vennünk. A hasznos alapterület definíciójából adódik, hogy nem számítandó bele semmilyen épületszerkezet (fal, oszlop, kémény, szellőző, nyílászáró), a méretfelvételt mindig a helyiség vakolt falsíkjától kezdve kell megtennünk, a szabad belső méretekkel. Az alapterület kiszámításáról részletesebb cikket is írtunk, melyet a hivatkozásra kattintva olvashat. Garázs, teremgarázs A hasznos alapterület számítása nem vizsgálja a helyiségek funkcióját, tehát a ház/lakás minden helyisége beleszámítandó. A jogszabályi fogalmak alapján tehát a garázs a hasznos alapterület részét képezi. Családi házak esetében a garázs alapterületét egyszerűen hozzáadjuk a ház többi részének hasznos alapterületéhez. Társasházakban már nem ilyen egyértelmű a helyzet, ugyanis a lakástól elszeparáltan megtalálható beállóhelyek beszámításáról nincs semmilyen hivatalos rendelkezés.
Figyelembe kell venni a belmagasságon túl a fedett minőséget biztosító elem funkcióját is. E tekintetben példaként említhető többemeletes épületeknél az egymás feletti erkélyek esete: ekkor a fenti erkély funkciója nem az, hogy "fedést" biztosítson az alatta elhelyezkedő erkélynek, ezért a lenti erkély esetében nem beszélhetünk "fedélről"/"fedettségről". Következésképpen ez esetben a belmagasság sem értelmezhető, ezért ezen lenti erkélyt nem kell figyelembe venni az áfatörvény szerinti összes hasznos alapterület számítása során. 5. Fontos kiemelni, hogy még abban az esetben is, ha egy új lakás értékesítése során valamely külső tartózkodó teret az összes hasznos alapterület áfa szempontból történő számításakor (végső soron az 5 százalékos adómérték alkalmazhatóságának vizsgálata szempontjából) figyelmen kívül kell is hagyni, ettől függetlenül ezen külső tartózkodó tér még megfelel az áfatörvény fent idézett lakóingatlan fogalmának (259. pont). Ennek következtében az összes hasznos alapterület számítása szempontjából figyelmen kívül hagyott külső tartózkodó tér, az értékesítendő új lakás/lakóingatlan részeként, az 5 százalékos adómérték alá tartozik, amennyiben magára az új lakóingatlan értékesítésére egyébként az 5 százalékos adómértéket kell alkalmazni.
chevron_right A pincétől a padlásig: mi a hasznos alapterület, hány százalék az áfa? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2016. 08. 19., 06:12 Frissítve: 2016. 24., 08:11 Nemcsak a laikusoknak okoz gondot az ingatlan áfakulcsát befolyásoló hasznos alapterület meghatározásra, hanem az adószakértők is sokat vitatkoztak az értelmezésen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye segíthet az eligazodásban. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 259. §-a – 2016. június 16-ai hatállyal – az összes hasznos alapterület fogalmával egészült ki, megerősítve ezzel az egyes új lakóingatlanokra alkalmazandó kedvezményes adómérték 2016. január 1-jei bevezetésétől irányadó álláspontot. Az említett jogszabályhely 13/A. pontja az összes hasznos alapterület meghatározásakor az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.