Komponensből pedig van elég, a modern védőoltások ugyanis elég egzotikus összetevőből álló koktélok. Például csimpánzvírus vagy növényekből izolált nukleotidok is előfordulhatnak bennük – hogy ezek miért nem jelentenek veszélyt, azt Falus András immunológus kifejtette a Telexnek. A második oltás a rosszabb Falus azt is elmondta, hogy minden oltóanyagnak van kívánt mellékhatása, mégpedig az, hogy egy kis gyulladás bekövetkezzen, mert csak így indul be az immunválasz. Telex: A második oltás a keményebb, de azért simán kiheverhető. Éppen ezért nem kell meglepődni, ha az első vagy második adag oltás után ilyen jellegű tünetet tapasztal az ember magán. Sőt, Falus szerint nagyon ritkán előfordulhat az is, hogy az elölt vírus a szervezet egy pontján hosszabb ideig megmarad, és ott krónikus gyulladást válthat ki. Akinek örökölt vagy környezeti hatásra kialakult hajlama van erre, annál esetleg autoimmun folyamatok is elindulhatnak, de ezek nem veszélyesek. Ami a konkrét, gyakoribb tüneteket illeti, egy magyar egészségügyi dolgozókat tömörítő csoportban a legtöbben fejfájást, kisebb izom- vagy csontfájdalmat, esetleg nyirokcsomó-duzzanatot említettek azon felül, hogy némi fájdalmat éreztek az oltás helyén.
A COVID-19 vakcinák hatásaival és mellékhatásaival kapcsolatban rengeteg információ árad felénk, és sokszor nehéz eldönteni, melyek a valós-, és melyek álhírek. Ilyen például az az elképzelés, hogy a COVID-19 vakcina beadását követő mellékhatások erőssége egyenes arányban áll a kialakuló védettség mértékével – de ez vajon igaz, vagy a téves információk közé tartozik? Pfizer: a 2. oltás jobban ledöntheti, erre számítson - EgészségKalauz. A baltimore-i John Hopkins kutatói erre a kérdésre keresték a választ tanulmányukban, melyben az egyetemen dolgozó több, mint 900 egészségügyi dolgozó vett részt. A résztvevők mind mRNS-vakcinát, azaz Pfizer/BioNTech vagy Moderna-t kaptak, és néhányan közülük korábban COVID-19 fertőzésen is átestek. Néhány beoltottnál kiemelkedően magas ellenanyagszint alakul ki Forrás: A dolgozókat megkérték, hogy jelentsék az oltást követően esetlegesen jelentkező mellékhatásokat: volt-e egyáltalán mellékhatásuk a vakcina felvételét követően, és ha igen, enyhe, például fájdalom az oltás helyén, fejfájás, enyhe fáradtság vagy komolyabb tüneteket – mint láz, hidegrázás, fáradékonyság – tapasztaltak.
Erre emlékeztet Steven Black, a Cincinnati Egyetem gyerekkórházának vakcinabiztonságra specializálódott professzora, aki egyben társigazgatója a Globális Vackinaadat Hálózatnak (GVDN): "Ha tudjuk, hogy a [végtagzsibbadással és – bénulással járó] Guillain–Barré-szindróma százezer emberből egynél fordul elő, akkor egymillió oltásnál 10 esetre lehet számítani. Ha 30 fordul elő, akkor el lehet gondolkodni, hogy esetleg valami baj van. Pfizer második oltás utah beach. " A koronavírus elleni vakcinák esetében nehezítő tényező, hogy gyors egymásutánban több, egymástól függetlenül kifejlesztett oltóanyag is használatba kerül, ezeket pedig nem lehet egy kalap alá venni. Ugyanakkor nagy általánosságban minden kiugró esetet a Covid-vakcinákhoz írnak majd, fajtától függetlenül. Minél több ember kapja meg az oltást, annál jobban lehet majd látni, milyen és mekkora kockázatot jelentenek az egyes vakcinák a ritka, súlyosabb tüneteket nézve. Ezután az lesz a kutatók, orvosok, kormányok legfontosabb feladata, hogy ezt lefordítsák a lakosság számára.
A britek az oltás korai szakaszában 11 ilyen esettel találkoztak, minddel a Pfizer oltóanyagának használata után. Egy feljegyzés szerint egy kagyló- és rákfélékre allergiás bostoni orvos a Moderna vakcinája után tapasztalt heves allergiás reakciót. A súlyosabb, akár halálhoz is vezető anafilaxiás sokk rendkívül ritka a vakcinák esetében – egy amerikai tanulmány szerint átlagosan 1, 31 ilyen eset fordul elő minden egymillió beadott adag után az influenza elleni oltásnál, és az elmúlt években egy sem okozott halált. Súlyosabb esetekben epinefrin injekcióval, a könnyebbeknél antihisztaminnal lehet kezelni az allergiás reakciót. Más oltásoknál ez a szám 12-25 eset is lehet egymillió adagra vetítve, de ez még mindig nem kimagasló. A vakcinák mellékhatásainak erőssége összefügg a jövőbeli védelemmel?. Az amerikai járványügy december 23-i közlése szerint a Pfizer–BioNTech akkor millió adagonként 11, 1 ilyen esetet produkált. Nem mindegy az arány Pont ezeket az előfordulási számokat, arányokat figyelik a vakcinák biztonságát menet közben is ellenőrző intézmények.
Németországban is jegyeztek fel hasonló eseteket: ott több mint 800 ezer ember beoltása mellett vesztette életét hét, az oltást megkapó idős személy. Az ügyet kivizsgáló Paul Ehrlich Intézet arra jutott, hogy nem az oltás, hanem valamilyen, alapbetegség – veseelégtelenség, rák vagy Alzheimer-kór – okozta a beoltott személyek halálát. Emellett több ország több millió adagot oltott be a lakosainak anélkül, hogy egyetlen, a vakcinálásra nézve gyanús halálesetet feljegyeztek volna. Pfizer második oltás utah.edu. Az allergiára oda kell figyelni Az viszont ismert, hogy a koronavírus elleni vakcina – több más, hosszabb ideje biztonságban használt vakcinához hasonlóan – komolyabb allergiás rohamot okozhat azoknál, akiknél ismert az erre való hajlam. Nagy-Britanniában például, ahol az egészségügyi dolgozókat is elkezdték az elsők között beoltani, az oltás megkezdése utáni napon azt javasolták, a súlyos allergiával küzdő személyeket egyelőre ne vakcinálják. Az ok egyszerű: anafilaktoid reakciót válthat ki az oltás – ez nem összekeverendő az akár halált is okozó anafilaxiás sokkal –, ami bőrirritációt, légzési nehézséget és néha alacsony vérnyomást okozhat.
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerinte "minden kutatás azt mutatja", hogy az emberek le akarják váltani Orbán Viktort. A szélsőségek témájában, illetve a jobbikos Z. Kárpát Dániel karlendítős videójával kapcsolatban azt mondta: "Toroczkaitól Szanyi kapitányig, Thürmerig mindenki Orbán Viktor szövetségese", a kommunisták, a fasiszták és a nácik "csak a fideszes oldalon vannak". Márki-Zay Péter kifejtette: örülnek annak, hogy a korábbi szélsőségeket levetette a Jobbik, és "már nem európai zászlót égetnek, hanem az Európai Unióban látják Magyarország jövőjét". Z. Márki-Zay Péter – Podcast – Podtail. Kárpát Dániel karlendítős videójáról azt mondta, az már régi lehet. Márki-Zay Péternek csak az tűnt fel a videón, hogy a jobbikos politikus mosolyog rajta egyet a karlendítés után. "Vajon miért? Miért mosolyog? " – tette fel a kérdést. Nem tartja viccesnek az ügyet, de ettől függetlenül úgy látja, hogy Z. Kárpát Dániel ezt nem gondolta komolyan. Márki-Zay Péter kijelentette: semmilyen szélsőséget, antiszemitizmus, cigányellenességet nem tolerál a Jobbik, Európa pártján van.
(Hogy az erdélyi magyarság identitásmegőrzésében lehet-e szerepe a futballnak, arról születhetne egy tanulmány, minden esetre, ha őszinték vagyunk, nem anyaországi, állami támogatáson kellene működjenek a fociklubok. ) Egyetemek, vállalkozásfejlesztések, netalán egyházi támogatások viszont részesülhetnek ilyen támogatásokban – ez nyilván indokolt. A beszélgetésnek van egy másik, igencsak fontos eleme is: állandó képviseletet biztosítani a határon túli magyaroknak. Itt azért látszik, hogy tulajdonképp jobboldali gondolkodású politikusról van szó, nyilván a szó doktrínai értelmében. A baloldal legnagyobb gondja az volt, hogy nem tudott viszonyulni a nemzetiségi kérdéshez. Sokan a nyugati trendekhez igazodva mindent negatívnak ítélnek meg, ami nemzeti, ez azonban a magyarság esetében azért nem helytálló, mert azok a folyamatok, amelyek pl. Márki-Zay Péter a köztévében: Elhallgatják önök elől az igazságot. Németország esetében nemkívánatossá tették a nemzetiségi kérdést részint nem történtek meg, részint pedig késtek, késnek. (Igaz ez több Kelet-európai országra: gondoljunk pl.
Mindkettőre van példa és innentől a válasz inkább ízlés kérdése: azt is el kell mondani, hogy Magyarország, illetve a magyarság kultúrnemzeti koncepciója, azaz, hogy magyar az, aki a magyar kultúrában szocializálódott, inkább a választójoggal együttjáró állampolgárságot tenné indokolttá. Ez a kultúrnemzetiség doktrínai szinten jól hangzik, azonban gyakorlatban csak a Fidesz tett lépéseket annak érdekében, hogy a magyar kultúrát vagy méginkább: magyarságot anyagilag is támogassa. Vitatható, hogy mennyire volt ebben önös érdek, hiszen számítanak a határon túliak szavazatára, de érdek ide vagy oda, nyújtottak jelentős segítséget, tényleg nagy számú oktatási intézményt, stadiont és sok egyebet építettek Erdélyben (is). Ilyenre eddig nem volt precedens, vélhetően a választások után sem hagynák abba, amennyiben kormányon maradnak. MOST ÉRKEZETT: Kitört az Orbán—Márki-Zay háború! Márki-Zay olyat tett amire még nem volt példa… - Budapest. Az ellenzék esetében ugyanezeket a csapokat eléggé gyengén csepegtették, így a határon túliak jogosan aggódhatnak. A Fidesz után, a Kulcsár interjúban elsőként Márki-Zay mondja ki, hogy komoly támogatást kell juttatni a magyar embereknek – még akkor is, ha a Fidesz fétiseként ismert stadionépítéseket leállítaná.
Egy ellenzéki győzelem ezt a viszonyrendszert tudná átrendezni: lehet nem is lenne baj. Nagy Kálmán