52 2017. 2018. március 8. 2. 52 2018. március 22. 2019. március 28. Első évad [ szerkesztés] Lakótársak Köpök a síromra Hedonista nap Népi-urbánus ellentétek Házibuli Álmatlanság Start az élet országútján!
A paksi védőnői szolgálat munkatársai: Holczer-Vörös Tekla, Koch Andrea, Rettig Adél, Papp Katalin, Hegedüsné Pákai Teréz, Tóthné Rózsás Mónika területi védőnők, Hum-Feil Zsuzsanna, Peti Orsolya, Pámer Ágnes iskolavédőnők.
Keresztanyu 3 évad egyéb: Keresztanyu 3 évad online Keresztanyu 3 évad filmek Keresztanyu 3 évad sorozatok Keresztanyu 3 évad videók Keresztanyu 3 évad magyarul Keresztanyu 3 évad regisztráció nélkül Keresztanyu 3 évad ingyen EGYÉB SOROZATOK
Kr. e. 13. század - a trójai háború, Kr. 776 - Az első ókori olimpia, a görög időszámítás kezdete., Kr. V. 2.1.2.1. Az ókori görög időszámítás | A történelem segédtudományai. század - Athén virágkora, Kr. 490 - a marathóni csata, Kr. 480 - a thermopülai és szalamiszi csata, Kr. 336-323 - Nagy Sándor uralkodása, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Ezeket ie. 479-re legyőzték a görögök. III. 479-448-ig A görögöknél felmerül a kérdés, hogy folytassák-e a háborút. Athén folytatni kívánta, de Spárta nem. Ők megelégedtek városuk sértetlenségével és kivonultak. Athén viszont kezdeményezni akart. 478-ban létrehozte a Déloszi Szövetséget. 449-ben Ciprus mellett legyőzték a perzsa hajóhad maradékát és ie. 448-ban megkötötték a békét: a perzsák lemondtak az Égei-tenger elfoglalásáról, átadták a tengerszorosokat, kivonultak a Kis-Ázsiában lévő görög poliszokból. Cserébe Athén nem terjeszkedett tovább. Ie. 776 – görög időszámítás kezdete Ie. 621- Drakón Ie. 594 – Szolon Ie. 560-727 – Peiszisztratosz türannisza Athénban Ie. 510 -utolsó türannosz elűzése Ie. GÖRÖG EMLÉKEK | OTP TRAVEL Utazási Iroda. 508 – Kleisztenész Ie. 492-448 – Görög-Perzsa háború Ie. 490 – Marathon Ie. 480 – Thermopüleai szoros; Szalamisz Ie. 478- Déloszi Szövetség Ie. 431-404 – peloponészoszi háború Apella: spártai népgyűlés Areioszpagosz: volt arkhónok tanácsa Athénban. Arkhón: Athén élén álló tisztviselők (9 db).
Herakleitosz a társadalmat is ilyennek látta. Két ellentétből álló egységnek, szabadok és rabszolgák ellentétébol álló egységnek tekintette. A materialista világmagyarázatot Démokritosz építette ki teljes rendszerré. Szerinte minden atomokból áll. Ezek nem pusztulnak el soha. Üres térben mozognak és így jutnak kapcsolatba egymással, így jön létre minden. Szofisták (bölcsek): az egyes jelenségekkel kapcsolatban azt a kérdést vetették fel, hogy természettől fogva vannak-e, vagy emberi megállapodás eredményei. Arra jutottak, hogy az ember dönti el, hogy mi erkölcsös, ő minden dolog mértéke. A szofisták a Kr. V. század derekán a törvényekben, az államban az ember helyes alkotását, a fejlődés jelét látták. A század utolsó harmadára tanításuk egyre veszélyesebb irányba fordult. Ókori Hellász - Lufi pukkasztó. Ha minden dolog mértéke az ember, úgy igaz, erkölcsös az, amit az ember, az egyes ember annak tart. Tőlünk független igazság nincs. Erkölcsös pedig az amit az egyén annak tart, ami neki hasznos. A szofistákkal szemben lépett fel Szókratész, aki azt tartotta, hogy vannak tőlünk független, objektív igazságok és erkölcsi értékek.
u. ) az éveket, consulaik neveit megőrizte a fasti Capitolini cz. jegyzék (l. Fasti, 3); Augustus korában azonban használatba jött ab urbe condita, Roma alapítása évétől számítani, melyet M. Terentius Varro a 6. Olympias 3. évével (753. Kr. ), M. Procius Cato a 7. Olympias 1. évével (751. ) azonosítottak. A consulok hivataloskodása szerint való számítást kiszorítani kezdte a 4. évszázban az ú. n. indicto-számítás, mely kivált a byzantiumi irodalomban vert gyökeret. Ezt a számítást Constantinus hozta be a 312. év september elejével; azt gyanítják, hogy az indicto szó jelentette az egy évre kivetett adót s ehhez képest az adóévet is, melyből 15 mindig egy-egy indictiós periodust (adóközt) alkotott. De mígez az időszámítás jóformán csak a Keletre szorítkozott (Magyarországon Szent István, I. Endre, Szent László királyainak használták okmányaikban, részben a Kálmántól IV. Béláig uralkodó fejedelmeink is), Nyugaton a keresztény időszámítás jött használatba, melyet az 556-ban meghalt Dionysius Exiguus apát hozott be; ő a Roma alapításától számított Varro-féle 754. év végére teszi Krisztus születését, vele kezdet új epochát, tudvalevőleg azonban későbbi időponttal, az újabb kutatások szerint a 747. évvel kellett volna kezdenie.
A későbbi évezredek egész európai gondolkodásának, művészetének egyik legfontosabb, meghatározó alapja lett az ókori görögség kultúrája. Hatása akkora mint a Bibliáé. A középkorban ugyan háttérbe szorult, de a reneszánszban újra a görög kultúra felé fordultak. Világszemléletük legnagyobb újdonsága "az ember felfedezése ": az a felismerés, hogy minden élőlény között leghatalmasabb az ember: ő lett minden dolog legfőbb mércéje és végső célja. A korai görög kultúra kötődik ugyan a régebbi keleti népek műveltségéhez, mitológiai képzeteihez, de az átvett elemekből, sajátos, a keletitől elütő világképet, világszemléletet alakítottak ki. A görög ember: A görög ember szabadelvű volt, a boldogságot, az örömöt kereste, sokszor teljes erkölcstelenségben élt, a gazdagok állandóan ünnepeket rendeztek. A személyes dolgok nem érdekelték őket. A filozófusaik nem azt kérdezték, hogy én miért vagyok, hanem az érdekelte őket, hogy hogyan keletkezett a világ és hogyan lehetnének boldogok. A testkultúra is nagyon meghatározó volt az életükben.